Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-667
6fi7. országos ülés 1901 mintarajziskola a maga ósdi berendezésével, ósdi tanítási modorával egyáltalában nem felel meg a feladatnak. A mintarajziskolában az elemi oktatásban részesülnek a leendő művészek. Találunk azután a költségvetésben egy tételt, melyben a mesteriskoláról van szó, a mely már magas nivón álló művészeti tudással biró tagokkal rendelkezik. Azonban a közbeeső kifejlesztésnek, kiképzésnek egyetlenegy intézményét, egyetlen egy művészeti iskoláját nem találjuk. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ebben igaza van, de ezt már többször elmondottam. Pichler Győző: Mit tapasztalunk, t, ház, ennek folytán? Tapasztaljuk azt, hogy az az ember, a kit hajlama a művészeti pályára visz, alig hogy elvégzi a mintarajziskolát, a mely csak elemi oktatásra szolgál, a közbeeső időt, — mert a mintarajziskola. a mint mondám, csak az elemi oktatásra szolgál, a mesteri iskola pedig magasabb fokú oktatásra van rendeltetve, — kényszerűi külföldi akadémiákon, tanintézetekben tölteni. T. ház! Az a művész tehát akkor, midőn épen abba a., korba jön, a mikor legjobban hajlandó az impressziókra, a mikor szelleme legjobban bírja fejleszteni a benne levő művészi erőt: akkor, itt az országban nem lóvén működési tere a tanulásra, rá van utalva, kényszerülve arra, hogy az úgynevezett tanonczéveket külföldön töltse. T. ház! Azt hiszem, hogy akkor nem fejlődhet ki benne a nemzeti érzés iránti fogékonyság, nem fejlődhet ki a nemzeti eszmék iránti lelkesedós, hogyha az a művészi egyéniség akkor, midőn erre legjobb módot és alkalmat kellene nyújtani, külföldre menni kényszerűi, külföldi impressziókat, gondolkodást, művészetet szív magába. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez igaz!) Nincs gondoskodva, arról, hogy az elemi oktatás után, hogy úgy mondjam, a tanonczóveket itt az országban tölthesse el ós csak midőn eme tanonczéveket elvégezte, akkor menjen ki, akkor tanuljon külföldön, és tapasztalatokat szerezve, de a magyar művészet iránt lelkesedését, szeretetét, mint gondolkodásának szubsztrátumát megtartva térjen vissza és menjen oda a mesteriskolába, a melynek üdvös és áldásos működését ón a magam részéről egy perczig sem vonom kétségbe. T. ház! Mi történik ma? A művészek kényszerhelyzetben vannak, a mit ők. maguk sem tagadnak, ük a legjobb lelkesedéssel, legnagyobb szeretettel dolgoznak, de magyarságuk miben nyilvánul? Ugron Gábor: Veszekednek ós nem dolgoznak ! . február 25-én, hétfőn, QS9 Pichler GyŐZÖ: Nagyon kérem t. képviselőtársamat, hogy e szót * veszekednek« jelen felszólalásom közben ne mondja, mert erről én még a jelen pillanatban nem akarok nyilatkozni, ós tárgyilagos akarok maradni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Olay Lajos: A közérdek az első! A ki útban áll, az vonuljon vissza Az a, tisztesség! (Nagy zajj Elnök (csenget): Kérem folytassa a képviselő úr! Pichler Győző: Ma a művészek az ő külföldi nevelésükkel, a melyet, mondom, impressziókra legfogékonyabb korukban kénytelenek igónybevenni, nem lévén alkalmas iskolánk, magyar embereket és magyar földet festenek, ós ebben nyilvánul bennük a nemzeti érzés. Majd talán 50, vagy 100 óv múlva akad egy kritikus, a ki a magvar nemzeti vonást ezekben a művekben megtalálja. De, t. ház, csakis ez az, a mi ma nemzeti érzés gyanánt megnyilvánul a művészetben, De természetes is, hogy ez így van, mert nézzünk meg más államokat, más nemzeteket. Én nem akarok a hatalmas Francziaországról beszólni, azt hiszem, kijut ebből ma nekünk bőven. (Derültség.) Nem akarok beszélni a nagy ós hatalmas Németországról, sem gáncscsal, sem dicsérettel, de egyszerű, kis tartományokat és- országokaf akarok példa gyanánt felemlíteni. Itt van Spanyolország, itt van Ausztriának kiegészítő része, Csehország, itt van Lengyel ország: mind olyan államok, a melyekkel mi vagyonikig is felérhetünk. És, t. ház, mit látunk ezen országokban ? Ezeknek a szegény országoknak vannak saját iskoláik, saját művészeti telepeik, a melyek megteremtik a nemzeti művészetet. Mert én egyből indulok ki. A művészetet, a nemzeti művészetet csakis az állam maga teremtheti meg. . . . Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ez abszolúte nem úgy van ! Pichler Győző: Bocsánatot kérek, tudtam, hogy ellenmondásra fog találni az én kijelentésem. De beszédem további folyamán meg fogom magyarázni azt is, hogy mit értek ez alatt. Az egyéni felfogás, az egyéni izlés különböző. Egy egységes, nagy, nemzeti irányt csak nagy és hatalmas eszközökkel lehet megteremteni. Mikor majd erre áttérek, kimutatom azt is, hogy ezek az eszközök a költségvetés keretében is rendelkezésünkre állanak, csak nem szabad egyedül ezt a, tárczát venni, hanem figyelembe kell venni az egész költségvetést. T. ház! Felemlítettem Spanyolországot, Csehországot és Lengyelországot. E három