Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-667

(567. országos ülés 1901. február 25-én, hétfőit. 379 zandó, ha tudomásra jön. (Zaj a szélső hal­oldalon.) Ugron Gábor: Az ilyen iskola, becsu­kandó ! Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Sőt a legszigorúbb intézke­dések is tehetők, mihelyt ilyen visszaéléseket tapasztalunk. (Helyes-lés a jobboldalon.) Szájbely Gyula képviselő úr a kőszegi gimnáziumra: vonatkozólag' szólalt fel. Erre nézve csali annyit mondok, hogy ínég e tekin­tetben mindazt, a mit a t. képviselő úr mon­dott, utolsó stádiumában nem ismerem; ter­mészetes, hogy a kérdéssel foglalkozni fogok. De kénytelen vagyok konstatálni, — és ezt a t. képviselő uraknak figyelmükbe is aján­lom, — (Malijuk! Halljiik!) hogy rendkívül sok már a gimnázium az országban. A mi abszolút számukat illeti, el lehet mondani, hogy az nagyobb, mint Ausztriában. De elismerem, hogy a mi elhelyezésüket illeti, még mindig jogos kívánalommal léphetnek fél egyes vidékek arra nézve, hogy ott gimnázium állíttassék. A csonka gimnáziumokra nézve kifejtettem állásponto­mat; magam is azon nézeten vagyok, hogy a csonka, gimnáziumok lehetőleg kiépítendők, mert hiszen természetes, hogy a csonka gim­názium nem felelhet meg feladatának, sőt el lehet mondani, hogy a proletariátus keletke­zésének egyik oka a csonka gimnáziumokban található meg. (Úgy van! ügy van!) A mi Rakovszky István képviselő úrnak az utazási kedvezményekre vonatkozó felszó­lalását illeti, (Halljuk! Halljuk!) erre nézve mindig az volt az álláspontom, hogy" ezt lehe­tőleg elő kell mozdítanom, de a kereskedelem­ügyi miniszter úr azon nézeten van, hogy, ha a községi és felekezeti tanítóknak is megadjuk az utazási kedvezményt, ezzel az összes köz­ségi hivataloknak egész zsilipjót nyitjuk meg és akkor ők is azon kívánsággal léphetnek fel. hogy e kedvezmények rájuk is kiterjesz­tessenek. A kereskedelemügyi miniszter úr tehát ezt inkább financziális szempontból nem tar­totta teljesíthetőnek. Mindenesetre méltóztas­sék figyelembe venni, hogyha csak pusztán a tanítókról lenne szó ... Rakovszky István: Csak azokról! Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: , . és ez nem vonná maga után a többi tisztviselők igényét is, akkor köny­nyebben belemehetne a kereskedelemügyi mi­niszter úr a kérés teljesítésébe, ele így ez az akadály forog fenn. T. ház! Kötelességem, — minthogy látom, Komlóssy Ferencz t. kcpvilelő úr is megérke­zett, és az ő beszédére még nem reflektáltam, — igen röviden, iga.zán csak néhány perczig igénybe venni a t. ház figyelmét, hogy a ő beszédjére is válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urnak egyszer már azt mondottam, a midőn a tanári fizetéscdi foly­tonos emeléséről szólt, hogy: Vous préchez au converti, a. megtértnek prédikál, mert hiszen engem nem kell arra. biztatni, s a mennyire csak módjában van az országnak, a tanári­fizetések emelését mindenesetre szivünkön hor­dozzuk. A t. képviselő úr azt mondja, hogy magasabb fizetési osztályokba, helyezzük a taná­rokat. E tekintetben az 1893 : TV. törvény­czikkhez kell magunkat tartanunk; majd ha e törvény revízió alá kerül, magam is azt hiszem, hogy ezen osztályzat határán, a melybe a tanárok ma vannak sorozva, nem marad­hatunk meg, mert magam is abban a. nézet­ben vagyok, hogy a tanári állást, nagy hiva­tásához mérten, úgy anyagilag, mint erköl­csileg megfelelő mag.!sala) polezra kell helyezni. Különben 1901-ben magasabb fizetési osztályba jut ezen budget keretén belül is 11 igazgató. 81 tanár : két év alatt 22 igazgató és 162 tanár, minthogy összekapcsoltam két évre vonatko­zólag e rendezés keresztülvitelét. Még csak egy kérdésére akarok reflektálni a t. képviselő urnak, arra. tudniillik, hogy az igazgatói állásokra miért nevezek ki helyet­teseket, (Hajijuk! Halljuk!) s miért nem neve­zek ki azonnal végleges igazgatókat. Én to­vábbra is fentartom ezt a gyakorlatot, a melyet azért követek, mert nagy a különbség a közt: jó tanárnak, vagy jó igazgatónak lenni, (ügy van!) 'Valaki igenis, lehet igen jó tanár, de rossz adminisztrátor, és rendszerint csak az igazgatói állásban — ez már a ratio ecluca­tionisban is benne van— lehet ezen igazga.tói tehetséget kipróbálni, tehát én próbaévre szok­tam kinevezni az igazgatókat, mert ha. ez idő alatt nem válik be, akkor könnyű a.z illetőt a tanári állásija visszahelyezni, míg ha be­válik, nehéz a kinevezett igazgatót ismét ta­nárrá tenni. E tekintetben tehát mondhatom, hogy semmi sem győzött meg engem arra nézve, hogy 7 az eddigi rendszertől eltérjek. Azután, hogy a.z igazgatók és tanárok érdemeinek elismerésétől elzárkóznék a. kor­mány, mint a t. képviselő úr megjegyezte, az legkevósbbó sem mondható, mert igen sok ta­nárt igazga.tói czímmel ruházok fel, és több igazgatót, a kik azt megérdemlik, a főigazgatói czímmel láttam el, hogy ezáltal is emeljem társadalmi állásukat. Az sem felel meg a. dolgok valódi állá­sának, a mit a képviselő úr az igazgatók szün­idejére vonatkozólag mondott, tudniillik, hogy az igazgató nem mehet szabadságra, mert foly­ton ott kell lennie az irodában. Kérem, hiszen 48*

Next

/
Thumbnails
Contents