Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-667
(567. országos ülés 1901. február 25-én, hétfőit. 379 zandó, ha tudomásra jön. (Zaj a szélső haloldalon.) Ugron Gábor: Az ilyen iskola, becsukandó ! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Sőt a legszigorúbb intézkedések is tehetők, mihelyt ilyen visszaéléseket tapasztalunk. (Helyes-lés a jobboldalon.) Szájbely Gyula képviselő úr a kőszegi gimnáziumra: vonatkozólag' szólalt fel. Erre nézve csali annyit mondok, hogy ínég e tekintetben mindazt, a mit a t. képviselő úr mondott, utolsó stádiumában nem ismerem; természetes, hogy a kérdéssel foglalkozni fogok. De kénytelen vagyok konstatálni, — és ezt a t. képviselő uraknak figyelmükbe is ajánlom, — (Malijuk! Halljiik!) hogy rendkívül sok már a gimnázium az országban. A mi abszolút számukat illeti, el lehet mondani, hogy az nagyobb, mint Ausztriában. De elismerem, hogy a mi elhelyezésüket illeti, még mindig jogos kívánalommal léphetnek fél egyes vidékek arra nézve, hogy ott gimnázium állíttassék. A csonka gimnáziumokra nézve kifejtettem álláspontomat; magam is azon nézeten vagyok, hogy a csonka, gimnáziumok lehetőleg kiépítendők, mert hiszen természetes, hogy a csonka gimnázium nem felelhet meg feladatának, sőt el lehet mondani, hogy a proletariátus keletkezésének egyik oka a csonka gimnáziumokban található meg. (Úgy van! ügy van!) A mi Rakovszky István képviselő úrnak az utazási kedvezményekre vonatkozó felszólalását illeti, (Halljuk! Halljuk!) erre nézve mindig az volt az álláspontom, hogy" ezt lehetőleg elő kell mozdítanom, de a kereskedelemügyi miniszter úr azon nézeten van, hogy, ha a községi és felekezeti tanítóknak is megadjuk az utazási kedvezményt, ezzel az összes községi hivataloknak egész zsilipjót nyitjuk meg és akkor ők is azon kívánsággal léphetnek fel. hogy e kedvezmények rájuk is kiterjesztessenek. A kereskedelemügyi miniszter úr tehát ezt inkább financziális szempontból nem tartotta teljesíthetőnek. Mindenesetre méltóztassék figyelembe venni, hogyha csak pusztán a tanítókról lenne szó ... Rakovszky István: Csak azokról! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: , . és ez nem vonná maga után a többi tisztviselők igényét is, akkor könynyebben belemehetne a kereskedelemügyi miniszter úr a kérés teljesítésébe, ele így ez az akadály forog fenn. T. ház! Kötelességem, — minthogy látom, Komlóssy Ferencz t. kcpvilelő úr is megérkezett, és az ő beszédére még nem reflektáltam, — igen röviden, iga.zán csak néhány perczig igénybe venni a t. ház figyelmét, hogy a ő beszédjére is válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urnak egyszer már azt mondottam, a midőn a tanári fizetéscdi folytonos emeléséről szólt, hogy: Vous préchez au converti, a. megtértnek prédikál, mert hiszen engem nem kell arra. biztatni, s a mennyire csak módjában van az országnak, a tanárifizetések emelését mindenesetre szivünkön hordozzuk. A t. képviselő úr azt mondja, hogy magasabb fizetési osztályokba, helyezzük a tanárokat. E tekintetben az 1893 : TV. törvényczikkhez kell magunkat tartanunk; majd ha e törvény revízió alá kerül, magam is azt hiszem, hogy ezen osztályzat határán, a melybe a tanárok ma vannak sorozva, nem maradhatunk meg, mert magam is abban a. nézetben vagyok, hogy a tanári állást, nagy hivatásához mérten, úgy anyagilag, mint erkölcsileg megfelelő mag.!sala) polezra kell helyezni. Különben 1901-ben magasabb fizetési osztályba jut ezen budget keretén belül is 11 igazgató. 81 tanár : két év alatt 22 igazgató és 162 tanár, minthogy összekapcsoltam két évre vonatkozólag e rendezés keresztülvitelét. Még csak egy kérdésére akarok reflektálni a t. képviselő urnak, arra. tudniillik, hogy az igazgatói állásokra miért nevezek ki helyetteseket, (Hajijuk! Halljuk!) s miért nem nevezek ki azonnal végleges igazgatókat. Én továbbra is fentartom ezt a gyakorlatot, a melyet azért követek, mert nagy a különbség a közt: jó tanárnak, vagy jó igazgatónak lenni, (ügy van!) 'Valaki igenis, lehet igen jó tanár, de rossz adminisztrátor, és rendszerint csak az igazgatói állásban — ez már a ratio eclucationisban is benne van— lehet ezen igazga.tói tehetséget kipróbálni, tehát én próbaévre szoktam kinevezni az igazgatókat, mert ha. ez idő alatt nem válik be, akkor könnyű a.z illetőt a tanári állásija visszahelyezni, míg ha beválik, nehéz a kinevezett igazgatót ismét tanárrá tenni. E tekintetben tehát mondhatom, hogy semmi sem győzött meg engem arra nézve, hogy 7 az eddigi rendszertől eltérjek. Azután, hogy a.z igazgatók és tanárok érdemeinek elismerésétől elzárkóznék a. kormány, mint a t. képviselő úr megjegyezte, az legkevósbbó sem mondható, mert igen sok tanárt igazga.tói czímmel ruházok fel, és több igazgatót, a kik azt megérdemlik, a főigazgatói czímmel láttam el, hogy ezáltal is emeljem társadalmi állásukat. Az sem felel meg a. dolgok valódi állásának, a mit a képviselő úr az igazgatók szünidejére vonatkozólag mondott, tudniillik, hogy az igazgató nem mehet szabadságra, mert folyton ott kell lennie az irodában. Kérem, hiszen 48*
