Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-666

<Í66. országos ülés 1901. február 23-án, szomfeaton. ;u9 hajolnék. (Igaz! ügy van! a jobb- és szélső bal­oldalon.) Úgy, hogy én mindazokat a szép sza­vakat, a melyeket gróf Zichy János t. kép­viselő űí a keresztről annyi lendülettel mon­dott, a magamóvá teszem, mert igaza van Rakovszky István képviselő úrnak, hogy a lelki egyensúly helyreállítását, a lélek meg­nyugvását annak lehet köszönni, ha emelke­dett lélekkel járulnak a kereszt elé, de csak akkor, — és ezt hangsúlyozza — hogyha nem tapad ahhoz semmiféle mellékes sivár földi gondolat. (Élénk helyeslés a jobb- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! A képviselőházban az utolsó években a t. néppárt, a főrendiházban pedig évenkint a főpapság részéről óvás szo­kott tétetni az egyetem tételénél a budapesti egyetem katholikus jellegének fentartása szem­pontjából. A miniszterek azután évenkint ezen óvással szemben ismét ki szokták jelenteni azt, hogy az egyetem állami jellegű intézmény. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ugyanez az óvás-nyilatkozat az, a melyet gróf Zichy Já­nos t. képviselőtársam is megtett tegnap, a midőn az egyetem katholikus jellegének elvi fentartása mellett nyilatkozott. Ezen óvással szemben én ismét bejelentem azon határozott álláspontomat, a melyet szintén óvásnak lehet és kell tekinteni: azt, hogy én pedig azt a budapesti egyetemet állami jellegű tanintézet­nek tartom. (Elénk helyeslés a jobb- és a szélső baloldalon.) A budapesti egyetem az 1848 : XIX. törvónyczikk alapján a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter fönhatósága alá van rendelve, a tanárokat ott a miniszter előterjesztésére ő Felsége nevezi ki, ott semmi egyházi ható­ságnak az adminisztrácziókra stb. befolyása nincsen. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélső bal­oldalon.) Következőleg fentartom azt az elvi álláspontomat, a melyet 18tí8-tól kezdve (Egy hang a szélső baloldalon: 1848-tól!) Deák Ferencz hires beszéde óta minden miniszter megtett e házban, az 1848-iki törvényre is természe­tesen hivatkozással, hogy a budapesti királyi magyar tudományegyetem állami jellegű intéz­mény. (Elénk helyeslés a jobb- és a szélső bal­oldalon.) Gróf Zichy János ezen óvásával össze­kapcsolta a budapesti egyetem ifjúságának kérvényét, a melynek petituma az, hogy a kereszt minden tanteremben kifüggesztessók. Azt is mondja a t. képviselő úr, hogy ón az egyetemi tanács háta mögé akarok bújni és ezt ismételte Rakovszky István t. képviselő úr, több variáczióban kijelentve, hogy én azért küldtem le a kórvényt az egyetemi tanácshoz elintézés végett, hogy magam kibújjak előle. No hát én hónapokon át tűrtem ezeket a vádakat, a melyek az újságok egy részében is felhangzottak. De most kijelentem, itt van az akta, akárkinek megmutathatom, hogy az a kérvény az én vezetésem alatt álló minisz­tórimnban nem is volt. (Általános mozgás.) Az a kérvény én hozzám van czímezve, de az egyetemnél adták be és valószínű . . . (Felkiál­tások a baloldalon: Halljuk! Halljuk! Ki követte el a sikkasztást? Ez nagyon érdekes!) Én ismét­lem, nem küldtem le ; azonnal recherchiroztat­tam, de az ón minisztériumomban nem volt kérvény. Itt van a kórvény, az egyetem iktatói száma van rajta, következőleg ezt ón nem küldtem le. De valószínűleg, mivel én rám volt czímezve, az ón személyemhez, a miniszterhez, ennek következtében az egyetem egyik-másik közegénél talán az a félreértés keletkezett, mintha, ón küldtem volna, le ós ezért tárgyalásába, bocsátkoztak és belemen­tek a vélemények előadásába.. (Felkiáltások a baloldalon : Gyönyörű !) Ez a tényállás. Rakovszky István: Elhiszszük! Wllassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi miniszter: Én nem fektetek rá nagy súlyt, mert igen könnyen megtörténhetik, sőt igen valószínű, hogy ha. hozzám adják be az ifjak a kórvényt, ón le is küldöm. Én tehát semnű nagy hibát az egyetem részéről fenn­forogni nem látok, mert az egyetem, a mely ezt a kérvényt tárgyalta, tudta azt a, szoká­somat, hogy én az ilyen jellegű kérvényeket le szoktam küldeni az egyetemhez véleménye­zés végett. Csak konstatálni kívánom, hogy nem bújtam az egyetem tanács háta mögé, nem is bújok senkinek a háta mögé; én a magam nézetéért a felelősséget elvállalom, és tessék elhinni, nem is oly nehéz a felelősség konzequencziáit viselni, ha az ember lelkiis­merete nyugodt. (Élénk tetszés a jobb- és a szélső baloldalon.) Meg vagyok arról győződve, ha lehet is joolitikai czélból azt mondani, hogy mi keresztüldözők és keresztrombolók vagyunk, mégis nyugodtan ós higgadtan senkisem fogja, ezt ránk fogni azért, mert a mint ki fogom mutatni, helyes ós korrekt állásponton állunk ebben a. kérdésben is. (Élénk helyeslés a jobb­oldaton.) T. képviselőház! Az egyetemen, a mint mondom, az egyes karok foglalkoztak ezzel a kórvénynyel. Csak kijelentem azt, hogy a jogi kar nem fogadta el az ifjúságnak a. ké­relmét. A jogi kar, valamint az összes karok, a theologiai kart kivéve, elvetendőnek tartot­ták az ifjúság kérvényét. A jogi kar elmondja, mint a jegyzőkönyvi kivonat tanúsítja, hogy (olvassa) : »Tekintve az egyetemi oktatásnak törté­neti átalakulását s a kultusztól való elválását,

Next

/
Thumbnails
Contents