Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-665

(ifiS. országos ülés 1901. február 22-én, pénteken. 341 vatva lesz bevilágítani azt a ködbeburkolt utat, a melyen a miniszter úr az ifjúság erkölcsi nevelését vezetni akarja. A tételt nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés balfelöl.) Buzáth Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! Igen röviden csak egy részletkérdésben akarok felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) Az olasz nyelv- kathedrája már négy szemeszter óta nincs betöltve az egyetemen, és a szaktanár betegségének utolsó két évében sem volt betöltve. Úgy tudom, hogy az egyetem bölcsészeti kara e kathedra betöltésére egy osztrák tudóst hozott javaslatba, a ki most az innsbrucki egyetemen nem is az olasz nyelvet, hanem a spanyol nyelvet tanítja. (Derültség a szélső bal oldalon. Zaj. Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) T. ház! Már a franczia, nyelv tanszókét is egy német tudóssal töltötték be, a kinek neve Becker Fülöp, ámbár ugyanakkor ezen tanszék elnyerhetéseórt egy magyar ember is versenyzett, nóvszerint Haraszti Gyula, a kit a, franczia nyelv tanítására később képesnek ismert el maga a kormány is, minthogy Kolozsvárra ki is nevezte, de Budapesten háttérbe szorították egy idegen tudóssal szemben. T. ház ! Egy idegen irodalmat minden nemzet saját nemzeti szempontjai szerint szokta vizsgálni, és keresi az irodalmak közt a kölcsönhatást ; és én csakugyan különösnek tartanám azt, ha e téren is Magyarország képezné az egyedüli kivételt. Maga az az osztrák tudós IS, cl kit javaslatba, hozott a: bölcsészeti kar, mostani tanszékén, Innsbruckban Grillparzer osztrák császári poétát tanulmányozza és összehasonlítgatja iratait Lope de Vega munkáival, a spanyol drámaíróval. így a magyar kathedrán például Zrínyi Miklós Tassoval, vagy pedig Kisfaludy Sándort Petrarkával kellene összehasonlítani, ós mindenesetre magyarul adni elő az összehasonlítást és a kölcsönös hatást, úgy hogy a tanulók képesek legyenek megérteni az előadást. (Élénk helyeslés.) Én tehát arra kérem az igen tisztelt miniszter urat, hogy valahányszor az egyetemen egy megüresedett helyet magyar emberrel lehet betölteni, azt a magyar embert mindenesetre preferálja az idegennek. (Helyeslés.) így kellene lenni az általam említett esetben is, mert az olasz tanszékre van kellő tudással biró magyar szakerőnk. Meglehet, hogy a magyar szakembernél nagyobb tudóst találhatunk a külföldön, de nem szabad azt a tételt felállítanunk, hogy a magyar tudósok az egész világgal versenyezzenek. Az egész világon mindenesetre találhatni valakit, ki az olasz irodalmat jobban ismeri, mint az a magyar tudós, a ki az olasz tanszékre esetleg pályázik, de ha az a magyar tudós azt a tárgyat, a, melyet előadnia kell a magyar egyetemen, elégségesen ismeri, az én határozott nézetem az, hogy a magyar tudóst mindenesetre preferálni kell az idegen tudóssal szemben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt voltam bátor az igen tisztelt miniszter úrnak figyelmébe ajánlani. (Általános helyeslés.) Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz ! Major Ferencz: Engedje meg a t. képviselőház, hogy ón is hozzászóljak ahhoz a hatalmas megnyilatkozáshoz, a mely mindenesetre még századok múltán is büszkesége lesz az egyetemi hallgatóságnak, a melyben ők felállítani kívánják azt a magasztos jelvényt, a mely jelvény ott nem évtizedeken, de évszázadon át sértetlenül fennállott, (Úgy van ! Ugy van! bal felől.) s a melyet figyszólva elsikkasztottak az egyetemen. Ha az ifjúság immár tuda/tára jött annak, hogy a keresztényellenes, atheista irányzatok mindinkább beférkőznek Magyarország legfelsőbb tudományos intézetébe és azt az irányzatot, a mely annak az intézetnek létet adott, ki akarják forgatni alapjaiból, akkor sajnálatos dolog lett volna mindenkorra, ha, az ifjúság fél nem kél, és nem követeli azokat a jogokat, a melyek az ifjúságot és az intézményt az alapítók intenczióinál fogva megilletik. T. képviselőház ! Nem akarom itt felsorolni azokat az indokokat, a, melyekkel a keresztény ifjúság jogot formál a. kereszt kitételére. Törvényekben van biztosítva, hogy a budapesti egyetem katholikus egyetem, katholikus eredetű katholikus intézmény. Ezeket a, törvényes jogokat senki ebben az országban meg nem tagadhatja,, de azt hiszem, legkevésbbé tagadhatja meg a t. miniszter úr, a ki szintén jogtanár volt, valamint több tekintélyes képviselőtársunk, a kik szintén jogtanárok voltak. Mert azt hiszem, hogyha a,z a kar, a melyből ők kikerültek, egyhangúlag hoz egy határozatot és elismeri az egyetemnek nemcsak katholikus eredetét, de katholikus jellegét ós jogait is, akkor nem akadhat a volt jogtanárok köztjs egy. sem, a ki meghamisítaná, vagy megtagadná épen a jogásztanárok összesógének véleményét. Mondom, nem akarom felsorolni azokat a törvényeket, a melyek mind katholikus eredetűnek és czélúnak mondják ki a, budapesti egyetemet, és kimondják azt, hogy a keresztény kultúrát kell fejleszteni Magyarország e főiskoláján, hanem igenis felolvasom a. jogi kar véleményét szóról-szóra, hogy nyoma legyen itt a naplóban annak, hogy a jogi kar Magymrország első főiskoláján miként nyilat-