Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-652
652. országos ülés 1901. február 5 én, kedden. 28 Rudnyánszky Béla: T. ház: Kegyes engedelmükkel még néhány pillanatra kérem a ház szives türelmét. Olay Lajos képviselő úr válaszában felemlítette, hogy ő ebben az ügyben egyszer már felszólalt, ha nem tévedek, akkor, a mikor a » Népszava« czikke vita tárgyává tétetett a képviselőházban. Felemlítette, hogy akkor ugyanazt mondta, a mit a bizottságban mondott el. T. ház! Erre csak azt jelenthetem ki, hogv nekem nem volt tudomásom erről és ha lett volna, akkor is azonnal nem jelenthettem volna ki egyebet, mint a mit ma is kijelentettem. Olay Lajos: Bocsánatot kérek, de egy lényeges dolgot elfelejtettem megmondani, a mit épen a t. ház iránti tiszteletből kénytelen vagvok kijelenteni. Mert tökéletesen igazat adok t. képviselőtársamnak azon állításában, hogy a mint a lapok a bizottságban tett nyilatkozatomat közölték, nem beszélhettem a bizottságban, nem is beszéltem, és szavaim valószínűleg tendencziózusan ki vannak élesítve. Ennyit akartam még megemlíteni. Rakovszky István: T. ház! A házszabályok 157. §-a alapján szólalok fel. Én is tagja vagyok az összeférhetetlenségi törvény revíziója ügyében kiküldött bizottságnak, és kijelenthetem, hogy ez az egész eset inkorrektség következtében jutott a nyilvánosság elé. Olay Lajos képviselő úr elmondotta az esetet, határozott kikötésével annak, hogy ezt bizalmasan teszi. A bizottságban kérdések intéztettek hozzá arra nézve, hogv ki az illető képviselő, és jellemző, hogy nem az ellenzéki tagok részéről, hanem a kormánypárti tagok részérő] intéztettek a kérdések, és mikor az elől kitérni nem tudott, mondotta, -— ismételve, hogy bizalmas körben vagyunk, — hogv N. Y. képviselő úr. Én már régóta figyelemmel kisértem azt a visszásságot a bizottságokban, hogy megjelennek képviselők, a kik fizetett ujságreporteri tisztet viselnek ott, . . . Ugron Gábor: A hirkofák! Rakovszky István : . . . a képviselői tisztséget és állást lepelként használják, hogy jegyezzenek és diszkrét természetű ügyeket a nyilvánosság elé vigyenek. Én barátja vagyok a legmesszebbmenő nyilvánosságnak, de nem engedem, nem akarnám megengedni az ilyeneket. Ha nyilvánosság elé akarjuk vinni a dolgokat, ám tessék, ott titkos dolgok nincsenek, azok országos dolgok, menjen be minden hirlapiró. A mi Olay Lajos képviselő úr felszólalását illeti, — nagyon fájdalom-—nyilatkozata az ő hibáján kivül került nyilvánosság elé. Ez oly fontos dolog, hogy fontosabbat alig ismerek a parlamentre nézve. Legyen szives a forrását megadni annak, (Helyeslés halról.) honnan tudja, hogy Polyák Béla képviselő urat báró Bánftv Dezső védeni akarta? Van nekem okom erre a kérdésre. Tagadom azt, a mit Rudnyánszky Béla t. képviselő úr itt az összeférheti enségi bizottság nevében mondott. Igenis úgy van a dolog, a hogy Olay Lajos képviselő úr mondotta. Magam tudok sokkal súlyosabb esetet: kész' is vagyok azt egy parlamenti komisszió előtt, ha a Bánffy-éra egész csúfságait vizsgálat alá veszszük, indokolva, pontosan, nevekkel előadni. Én visszautasítom azt a védelmet, a melyben az összeférhetlenségibizottságot akarta részesíteni Rudnyánszky Béla képviselő úr. (Mozgás a jobboldalon.) s a- melyet az meg nem érdemelt: visszautasítom azon egy oknál fogva, hogy ezen bizottság igenis rászolgált arra a kemény ítéletre, a, mely telette mondatott. (Mozgás a jobboldalon. Helyeslés balról.) Nem bíróság az, hanem egy párt zsebérdekeinek a védője. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás és zaj jobb felől.) Olay Lajos: T. ház! Miután személyemre nézve két oldalról is érdekelve vagyok, kötelességem felszólalni. Először is az igazság érdekében kötelességem kijelenteni, hogy midőn hozzám az illető reporter vagy értesítő azt a kérdést intézte, hogy közölheti-e ő azokat a dolgokat, a, melyeket én az inkompatibilitási kérdésben elmondottam, határozottan kijelentettem, hogv igenis, közölheti, és kérem is, hogy közölje. Madarász József: Jól is tette! Olay Lajos: Ezt az illető reputáoziója, érdekében kötelességemnek tartottam megmondani. Rakovszky István: Nevezze meg a forrását ! Olay Lajos: A másik kérdésre nézve, a melyet igen tisztelt képviselőtársam hozzám intézett, — ne méltóztassék rossz néven venni, — csak azt mondhatom, hogy ha ez aktuális dolog volna, és ha én evvel hazámnak vagy a képviselőház tekintélyének használnék, én nagyon szívesen megmondanám; de mivel azt hiszem, hogy ezzel csak ártanék és mivel t. képviselőtársam is azt mondta, hogy köztudomású dolog, ő is tudja, . . . (Mozgás és zaj bal felől.) tehát nincs rá ok, hogy én itt személyes hajszát csináljak; egyáltalában én nem vagyok alkalmas ember arra, hogy személyekkel foglalkozzam. Rakovszky István: Lássunk tisztán! (Zaj.)
