Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

230 K (>0. országos ülés 1901. I működni. Ezen négy osztály felé jön három osztály, az úgynevezett felső polgári iskola. Ennek a felső polgári iskolának kettős lesz a feladata. Az egyik, hogy mindazokra a köz­szolgálati ágakra képesítsem, a melyekre jelen­leg megfelelő iskola hiányában a középiskola és a felső kereskedelmi iskola képesít; a másik feladata, a közélethez szükséges általános mű­veltségnek megszerzése azok számára, a kik felső oktatásban, egyetemi műegyetemi és ál­talában felső iskolái kiképzésére nem akarnak menni. T. képviselőház! Igen gyakran hallom t. képviselőtársaimtól is, másoktól is, hogy nagyon sokan járnak a gimnáziumokba, s nem járnak más intézetekbe ; aztán, mikor a reformra kerül a sor — ós itt vádolom t. kollegáimat is, de érzem azt, hogy legjobb akarattal, tár­czájuk iránt tanúsított ügy buzgalomból teszik — mikor a reformra kerül a sor, hogy vájjon annak a polgári iskolának adjunk-e valami képesítési jogot, mindig azt mondják, mégis csak jobb a gimnáziumi képesítés, és így le­szorul a polgári iskola. Énnek következtében, mikor azokat a dolgokat kell megállapítani, melyek a minősítési törvénybe tartoznak, na­gyobb körben kell biztosítani a polgári iskola képesítő erejét; Én beismerem teljesen annak az igazságát, hogy tudományos pályára, helye­sebben ós jobban készit elő a gimnázium, úgy, hogy minden állásra az egyes resszortokban a polgári iskolának azt a feljogosítást nem ad­hatjuk meg; de ha ezt túlozzuk és a refor­mált polgári iskolának sem adjuk meg a kellő képesítési kört, úgy természetes, hogy a gim­názium lesz mindig melytúlnépessé válik. (Igazi Úgy van!) A reform e tekintetben lassabban megy két okból: ezt is egész nyíltan tárgyalom. A reform kapcsolatban van a minősítési törvóny­nyel, tehát valamennyi miniszter társammal kell tárgyalnom ezt a kórdóst, az ilyen kér­dések pedig természetesen nem mehetnek olyan gyorsan, mint mikor egy miniszter hatáskö­rétől függ valamely ügy elintézése. De ott van az egy évi önkéntesség is, a melyre nézve tárgyalásban állok a hadügyminiszter úrral, mert ón úgy óhajtom a felső polgári iskolát létesíteni, hogy arra. az egyévi önkéntesség kedvezménye kiterjesztessék. (Általános helyes­lés.) Mert ezzel a, kereskedelmi iskolákat, a melyekbe most épen az egyéves önkéntesség kedvezménye miatt, túlsókon járnak, saját fe­ladatainak vissza, lehet adni (Helyeslés.) és vi­szont azt is hiszem, hogy le lehet terelni a gimnáziumokat is a túlnépesedéstől, mert hisz igen sokan vannak, • mutatja a kereskedelmi >ruár 14-éu, csütörtökön, iskolák nagy látogatottsága, a kik nem pusztán a kereskedelmi -czélok, hanem csakis az egy­évi önkóntessógijog kedvezményének elérése czóljából járnak a kereskedelmi iskolába. Addig is, míg a reform keresztülvihető, a polgári iskola terén megtettem azt, a mit megtehetőnek tartottam: az iskolaszékek ós gondnokságok számára, kiadott utasítást meg­változtattam, itt is ugyanabból a pedagógiai elvből indulva ki, a melyet a népisko­lákra vonatkozólag voltam bátor előadni, hogy tudniillik az iskola belóletóbe ne avatkozza­nak bele a gondnokságok. (Helyeslés.) A tanul­mányi ügyek vezetését tehát új alapon ren­deztem. A kézügyességi oktatásra súlyt he­lyeztem, ós némely városban a polgári isko­lával kapcsolatban a kózügyessógi oktatást fentartom, így Kassán, Beszterczén, Resicza­bányán, Oraviczán, Gralgóczon, Dobsinán, Szombathelyen, stb. Taníttattam kézimunkára a polgáriskolai tanítókat is, erre nézve szá­mukra, tanfolyamot tartottam. (Helyeslés.) Volt ilyen Szegeden és aztán Beszterczebányán is. Így tehát addig is, a, míg a polgári iskolai reform a, ház elé jöhet, a, mi remélem, az akadályok elháríttatván meg fog történhetni, megtettem a szükséges intézkedéseket, ós mint előbb is említeni voltam szerencsés, azért na­gyon keresett az iskola mai szervezetében is. A felsőbb leányiskolákra, vonatkozólag a, tanterv már készen áll, s ezt szintén közöl­tem már előzőleg az összes felsőbb leány­iskolái tanártestületekkel, mert itt csak abból indulok ki, hogy a gyakorlatban az ő tapasz­talataikat oda bevive, czélszerübben tudom a tantervet megállapítani. Ennek alapelveit is közölhetem a t. házzal. (Halljuk! Hall juh!) Az első az. hogy a felsőbb leányiskolának. — tehát nem a polgári leányiskolákról szólok, ezt nem kell gyökeres reformnak alávetni, — hanem a felsőb leányiskolákról, hogy ennek karaktere középiskolai legyen. Egységes tan­folyam lesz minden elágazás, minden bifur­káczió nélkül; czélja az általános műveltség megszerzése, különbözik úgy a leányiskolától, mint az lígynevezett leánygimnáziumtól. A fősúlyt a tantervben a nemzeti tartalomra, az irodalomra és történetre helyezem, továbbá a nemet és franczia nyelv elsajátítására. A német íryelv már az első osztályban, a fran­czia a másodikban kezdődnék, természetesen itt is csak azon módszerrel, a melyet az előbb voltam bátor kifejteni. A gimnáziumi irányú leányoktatására nézve ma is ragaszkodom ahhoz az elvhez, a melyet a ház előtt már kifejtettem, hogy nem tartom szükségesnek, hogy az állam ma még leánygimnáziumot állítson fel, (Helyeslés.) hanem igenis, segélye-

Next

/
Thumbnails
Contents