Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

660. országos ülós 1901. feb szólalásomat lehető rövidre kívánom szabni. Azonban kötelességem felszólalni, mert az állani által felállított szénkéneg-raktárak kezelése körűi újabb időben olyan körülmények merültek fel, a melyeket szóvá termi és a t. földmívelósügyi miniszter úr tudomására hozni kötelességemnek ismerem. (Halljuk! Halljuk !) Az országban vannak egyes szőlőterületek, melyek talajuknál fogva rendkívül alkalmasak arra, hogy hazai fajokkal ültettessenek be és ily módon rekonstruáltassanak. Ezt belátva a kormány, egyes nagyobb borvidékeken szénkéneg-raktárakatállított fel, melyeknek kezelése idáig semmi panaszra okot nem adott, egészen a legutolsó időig, midőn oby körülmények merültek fel, melyeket hogy az igen tisztelt miniszter úr orvosolni kegyeskedjék, nagyon kérem. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis újabban a szénkóneg kiszolgáltatását ezen raktáraknál azon feltételhez kötik, hogy az illető, a ki a szónkéneget felhasználni óhajtja, tartozik a vashordót is egyidejűleg kifizetni, a melyet igénybe vesz. Ismerjük mindnyájan a szőlőbirtokosok mostani szomorú anyagi helyzetét és így nem lehet kívánni azoktól, a kik alig képesek a megnagyobbodott szőlömívelési költségeket fedezni, hogy még ezentúl a használatba vett vashordók árát is előzőleg megfizessék. A másik feltétel, a melyhez a szénkóneg kiszolgáltatása köttetik az, hogy köteles az illető hat hónappal előbb, a biztosnak a szénkóneg mennyiségót, a melyet igénybe kíván venni, bejelenteni. A kik szőlőmíveléssel foglalkoznak, bizonyára, igazat fognak nekem adni abban, hogy e feltételt teljesíteni lehetetlen, mert senkisem tudhatja hat hónappal előbb, minő szénkénee; mennviséere lesz szűksége. Ugyanis az tudományosan meg van állapítva, hogy a filoxera terjedése jórészben az időjárástól függ. Száraz, meleg nyári idő a. filoxera terjedését előmozdítja, ellenkezőleg, nedves időben a terjedés nem folyhat tovább. Már most az időjárást senki előre nem láthatván, nem is képes előre meghatározni, hogy mekkora szónkéneg-mennyiségre lesz szüksége. Ezek azok, a miket felemlíteni kívántam. És hogy mindjárt az orvosláshoz szükséges eszközökre is rámutassak, azt óhajtanám, hogy ha az igen tisztelt miniszter úr az ország területén levő minden szénkéneg-raktárnál megelégednék azzal, hogyha a,z illető községi elöljáróság utalványt adna azon szőlőtulajdonosnak, és ennek alapján kiadnák neki a vashordót, melyet aztán köteles legyen bizonyos időben visszaszolgáltatni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A másikra nézve pedig arra kérem az írnár 14-én, csütörtökön. 218 igen tisztelt miniszter urat, méltóztassék elrendelni, hogy azok a szénkéneg-raktárak bizonyos fölösleggel rendelkezzenek, mert ha. ez a fölösleg meg van, akkor a, raktárak esetleg nagyobb mennyiséget is képesek kiadni, mint ha szorosan ragaszkodnak a bejelentett menynyiséghez. Akkor előállhat olyan dolog, a mi Szegzárdon megtörtént és a mi szomorú következményekkel jár, hogy a szőlőbirtokos közönség megrohanta a, szénkéneg-raktárakat, és véres verekedés fejlődött ki ott a helyszínén. Ezen a- bajon, a mint már előbb is említettem, lehet oly módon segíteni, hogyha minden szénkóneg-raktár bizonyos felesleggel rendelkezik. Ezeket kívántam röviden előadni, és az igen tisztelt íöldmívelósüo'vi miniszter úrnak figyelmébe ajánlani. (Helyeslés u szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző .* Bolgár Ferencz ! Bolgár Ferencz: Követem Boda Vilmos t. barátom példáját, és ón is egész röviden fogok felszólalni. Méltóztatik tudni, hogy a Lajta-hegység és a Fertő-tó közt elterülő terület az ország egyik legtermékenyebb ós legelső szőlőtermelő területei közé tartozik. Sajnos, a filloxera itt is roppant pusztításokat vitt véghez, úgy, hogy nemcsak a vidék maga szegényedett el, hanem az ország vagyonában és adóképességében is jelentékeny károk estek. Bár a nép a veszedelmet ismerve, szívesen látott a szőlők rekonstrakcziújához, tíz év előtt a rekonstrukczió kérdése még nem volt kellőleg tisztázva, és azért csak nagyon lassan lehetett a rekonstrukczióba.n előrehaladni. Én már 1895-ben tartottam ott egy értekezletet, a melynek eredménye az lett, hogy a földmívelósügyi minisztériumhoz kérvényt terjesztettünk be, a. melyben kívánságainkat részletesen előadtuk, de erre a kórvényre nemcsak, hogy semmi sem törtónt a kormány részéről, hanem még feleletet sem kaptunk. Végre bátor voltam a jelenlegi földmívelósügyi miniszter úr figyelmét a vidékre felhívni, és tőle támogatást kérni arra nézve, hogy lelket lehessen önteni a népbe, és bátorságot arra. hogy a rekonstrukcziőt megkezdje, és egyszersmind megadassanak neki a kellő utasítások, hogy tekintettel a vidék talajviszonyaira, mily módon kellessen a rekonstrukcziőt megkezdeni és abban tovább menni. És most, t. képviselőház, a.z egész vidék nevében itt Darányi Ignácz földmívelósügyi miniszter urnak a leghálásabb és legőszintébb köszönetemet fejezem ki, mert ő megtett mindent, a mit kívántunk. (Helyeslés.) Az igen tisztelt miniszter úr tudniillik kérésünkre a rendelkezésére álló legelső szakközegeket küldötte ki arra a vidékre, megvizsgáltatta a