Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

(560. országos ülés 1901. február 14-én, csütörtökön. 211 — ezen társulatnál -— a mennyiben a segélyezés valamely részben tárczám keretébe utaltatnék ós' a vizi beruházási hitel állása azt megengedné, a nevezett társulatot ezen hitel fedezésénél költségei Vág-balBéla t. a csallóazon vimagyar terhére a munkálatok segébyezhessem.« Méltóztatnak látni, hogy az utóbbi dunai vizáradások következtében — és pedig kétszer volt igen rövid időközben egymásután nagy áradás — az ország azon részében, nóvszerint a Felső-Duna. völgyén igen nehéz helyzet állott elő. Százezer és százezer hold terület állott viz alatt, részben a parti társulatnál, a melyről Feszty képviselő úr beszélt, részben pedig közi ós szigetközi társulatoknál ; de dókén az árviz által még nagy városok is vannak veszélyeztetve. Ne méltóztassék tehát csodálkozni, ha azon kérdésben, a melyet Komlóssy Ferencz t. képviselőtársam felvetett, a ki tudniillik azt kívánja, hogy a Morva-vidék ármentesítése szempontjából ott töltésezzünk, és újabb ármentesítóst csináljunk, bizonyos fentartással vagyok. Tudniillik addig, a míg ilyen nagy vizeket tapasztalunk, és addig, a míg a társulatok, a melyek oly nagy katasztrófákat láttak, védműveiket magasabbra nem emelhették, addig a Dunától újabb területeket elvonni, ós a helyzetet még nehezebbé tenni, azt hiszem, nagyon koczkázatos dolog volna. Méltóztatnak emlékezni, hogy mikor Szegedet a Tisza vize elöntötte, évek hosszú során át felülről semmi szabályozást nem engedélyeztünk, ós nem engedélyeztetett az, hog}

r több viz bocsáttassék Szegedre és az alvidékre. Ezek azok az okok a miért, bár belátom, hogy helyileg sokszor kívánatos volna, hogy valamely mentesítés létesíttessék, de mégis, a parcziális érdeknek meg kell hajolnia a nagyobb érdek, az országos érdek előtt. (Helyeslés jobbfelől.) A Morva szabályozásánál is úgy áll a dolog, hogy évek sora előtt tárgyalásokat folytattunk az osztrák kormánynyal ós megállapodtunk vele abban, hogy a részletes szabályozási tervek kidolgozásáig, és megállapításáig új szabályozási, vagy vízhasználati művek, a mennyiben azok a vizlefolyási viszonyokat károsan érinthetnék, a Morva folyó dévényi szakaszán csak mindkét kormány egyetértésével és az az általános tervvel összhangban létesíthetők. Megengedem, hogy az osztrák oldalon ezen megállapodás daczára, nem a kormáin

7 részéről, de egyes közegek . ós érdekeltségek részéről bizonyos töltésemelések történtek. Én kötelességemnek tartottam ennek folytán az osztrák kormánvnál felszólalni és semmi kétségem sincs az iránt, hogy az osztrák kormám' részéről megfelelő előzékenységet fogok tapasztalni. T. képviselőház! Voltam bátor előterjeszteni az ügy állását a Morva folyó mentén. Méltóztattak kivenni beszédemből, hogy a Morva folyó mentén a, mentesítést bizonyos fokig függőben tartandónak azért vélem, nehogy az alsó, több százezer holdat képező vidékre nagyobb veszedelmet hárítsak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Morva vidék helyzetével is ne foglalkozzunk; nem azt jelenti, hogy addig is, a míg a vizi helyzet -a FelsőDunán gyökeresen megváltozik, ne foglalkozzam, azzal a kérdéssel, hogy a Morva-vidék érdekében is mit lehetne tenni. Általában azt hiszem, hogy a kormány kötelessége nem zárkózni' el a parcziális érdekek és a parcziális kérdések megoldása elől sem, de mindig ós mindenkor csak az országos érdek keretében szabad és lehet azt megoldani. (Általános, élénk helyeslés.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, az megszavaztatik. Rátkay László : Ennél a tételnél kérek szót. (Zaj.) Elnök: Bocsánatot leérek. a. képviselő úr nem jelentkezett szólásra! A vita már most be a tétel megszavaztatott. (olvassa): Dologi van zárva, Lázár Árpád jegyző kiadások 748.926 korona. Buzáth Ferencz jegyző: Rátkay László! Rátkay László: T. képviselőház! Bocsánatot kérek, hogy ha más czímnél hozom elő ezt a kérdést, de ehhez is tartozik. Én a, t. miniszter úr figyelmét fel akarom hívni e dunai hajózás kérdésére és különösen az Apostag községnél fenforgő azokra, az akadályokra, a melyek úgyszólván az egész dunai hajózást lehetetlenné teszik. Ha a t. miniszter úr figyelemmel kisérte a múlt évet, tudni fogja., hogy nem hosszabb területen, mint egy 120 méternyi területen Apostag községnél a Dunának medre oly kicsiny volt, hogy a hajók egyáltalában nem tudtak keresztűlmenni. A múlt nyáron, t. képviselőház, hat heti időn keresztül 30—40, sőt 50 hajó is állt ott 100—150 uszálybyal megrakodva ós tisztán azért volt lehetetlenné téve a közlekedés, mert egy 120 méternyi területen a meder oly sekély volt, hogy az uszályokat nem tudták keresztül vinni. Ha az ember ezt a helyzetet nézte, az hasonló volt ahhoz, mint hogyha az összes magyar államvasutak forgalmánál 120 méternyi területen felszednék a síneket és ezzel lehetetlenné tennék az összes vasúti forgalmat. Ugyanez a helyzet van a Dunánál is. Némileg segít ugyan rajta a duna27*