Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-659
fiöft. országos ülés 1901. február 13-án, szerdán. 1 99 csakugyan szükséges ottan a nép tönkretevőinek üzelmeit egész komolyan megtorolni, a bevándorlásokat megakadályozni és a már bevándorlottakat is, a mennyiben honosságot nem nyertek és közveszélyesnek bizonyultak, az országból eltávolítani, (Élénk helyeslés a balközépen.) egyáltalábau mindent megtenni, a mi ezen hivatalosan is közveszélyeseknek bélyegzett egyéneknek magaviselete ellen, azoknak csalásai, uzsoráskodásai, terrorizmusa, gyujtogatásai ellen ezt a szegény népet megvédelmezi. (Úgy van! a balközépen.) Lehet, hogy annak a titkolózásnak, a. melyről előbb megemlékeztem, kell tulajdonítani azt, hogy erről a dologról körülbelül egy év óta nem hallunk semmit. Legalább én nem tudtam meg semmit arról, hogy mi történt ottan ezen. ügyekre vonatkozólag': nevezetesen mi történt a bevándorlásra, a honossági és illetőségi ügyeknek a rendezésére nézve ; vájjon gyökeresen megoldattak-e az italmérési jognak kérdései, betiltották-e a zugkorcsmákat, s orvosolták-e a bajokat az igazságszolgáltatás terén az uzsoráskodás, hamis tanúskodás és hamis esküvésre vonatkozólag. Nem tudom, mi történt az adminisztráczió javításával, mi történt a csendőrsóggel, pénzügyőrséggel, mint a kikre nézve Egán jelentése, de meg ez a hivatalos jelentés is, a melyről tudok, szintén sok kívánni valót említ. Nevezetesen a jegyzőkre nézve állíttatik, hogy úgyszólván védelem nélkül állanak a községekben, mert hiszen a községeknek nagy részében a galicziai jövevények vannak többségben ós a jegyzők legnagyobb része megbízhatatlan, (Egy hang a balközépen: Szép dolog!) másik része pedig nem tartja czélszerünek magát a zsidóság érdekeivel ellentétbe helyezni. (Úgy van. f a halközépen.) Hogy a kivándorlások az országból nagymérvűek, hogy ezek a kivándorlások most már nem csupán azért történnek, hogy egyikmásik kimenjen, ott egy kis pénzecskét szerezzen, és hazajővén, a szerzett pénzzel anyagi ügyeit rendezze, hanem kivándorlások történnek családostul véglegesen, (Úgy van ! bal felől.) azért, hogy jobb és szebb hazát keressenek maguknak; ennek legfőbb okát, főleg azon vidékeken, abban találom, hogy szabadon jöhetnek be az országba azok a tönkretevő elemek, (Ugy van! Ugy van! bal felől.) ós itt büntetlenül, sőt még a hatóságnak konnivencziája és segódkezóse mellett garázdálkodhatnak. (Ugy van! Úgy van! bal felöl.) Major Ferencz: Sajnos! Páder Rezső: Furcsa mondani, de áll az, hogy a kivándorlásoknak egyik főoka a bevándorlás. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Erre igen nagy súlyt fektetek és csak ezért szólaltam fel; szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy a bevándorlásra nézve a lehető leggyorsabb és legszigorúbb intézkedésnek kell megtörténnie. (Elénk helyeslés balfelöl.) valamint, hogy mindazon elemek, a melyek ott honossággal nem birnak és közveszélyesek, az országból haladéktalanul eltávolíttassanak. (Élénk helyeslés bal felöl.) Azonkívül rendkívüli módokon ós feltótlenül üldözni kell azokat, a kik az ő erőszakos »vad, félelmes erkölcseikkel — a mint ezen jelentésekben ez élénken ecsetelve van — úgy az igazságszolgáltatást, mint az adminisztrácziót, valamint a társadalmi biztonságot és nyugodt életet is lehetetlenné teszik.* Erre vonatkozólag kérem a t. kormány nyilatkozatát: kérem a t. miniszter urat arra, hogy abból a miniszteri tárczának nevezett kofferből, mely előtte áll, vegye elő az adatokat és adjon nekünk megnyugtató felvilágosítást. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat: kiván-e valaki jogával élni. (Senkisem!) Szólni senkisem kívánván, a vitát bezárom. A. földművelésügyi miniszter úr kíván szólani! Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Akkor, a midőn a miniszterelnök úrnak, mint belügyminiszternek tárczája tárgyaltatott, igenis sző volt a ki- és bevándorlási kérdésekről, sőt gondolom, épen arról az oldalról vettettek azok fel és a t. miniszterelnök úrnak, mint belügyminiszternek alkalma volt azokra vonatkozólag nyilatkozni. Ez a kérdés ő hozzá tartozik, t. ház. és én úgy vettem észre, hogy azon nyilatkozat, a. melyet ő e házban tett. alkalmas volt arra, hogy a házat megnyugtassa. (Úgy van ! Ugy van! jobbfelöl.) Azt mondta előttem szólott t. képviselőtársam, hogy az Egán Ede miniszteri megbízott úr könyvével itt bizonyos titkolódzás folyt. Hát megjegyzem, hogy ez a könyv úgy kezeltetett, mint minden egyéb könyv, a melyek a t. ház irodájába szoktak letétetni, ós a táblára ez ki volt irva, mert magam is láttam, hogy az iroda felhívja azon képviselőket, a kik arra a könyvre reflektálnak, hogy ezt az irodában vegyék át. (Úgy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezt ígértem én a házban, és ezt be is váltottam, (ügy van! Ugy van! jobb felől.) Hozzá kell azonban tennem, hogy miután abban a. könyvben sok olyan volt, a mit én nem helyeseltem, ennélfogva annak mesterséges terjesztésére nem is vállalkozhattam. (Élénk helyeslés a jobb- és szélső baloldalon.) Ez az egyik a mit
