Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-659

IQQ < 050. országos ülés 1901. február 13-án, szerdán. azonban ők is a legnagyobb ijedelemben vannak, hogy mit fognak csinálni iparczikkeikkel, kinek a nyakába sózzák, ba. mi majd nem tudunk fizetni. (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Azért czóloztam itt tegnap a nagy Németországra, de nem tudtam, magamat elég jól kifejezni. Összhang kell, hogy létezzék az ipar és mezőgazdasági tényezők között. Ezt ismeri fel annak a nagy Németországnak hatalmas császárja. Az olcsóbb gabonaárak előmozdítják az ipar nagybani fejlődését, mert minél olcsóbb a kenyér, annál többet lehet az ipar terén produkálni. Az ipari túltermelés Ausztriában azért állott elő, mert az olcsóbb búza következtében fejlődött az osztrák ipar ennyire. Németországban azonban észrevette a német császár, hogy az iparnak túltermelése van, és mit tesz? Kináig is elmegy a német iparnak piaczot keresni; és midőn ott kellemetlen helyzetbe kerül Angliával szemben, elmegy azután Angliába ^gy egész hétre is a temetésre, csak hogy biztosítsa magának Anglia támogatását a bölcs ember. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ez mind csak politika !) De azonkívül mit tesz? Kétszeresére.tervezi az eddigi mezőgazdasági vódvámokat. Ezzel két dolgot nyer : először is megvédi az agráriusokat, másodszor korlátozólag hat az ottani iparra, hogy túltermelésbe ne essék. Sokáig el lehetne ezekről diskurálgatni, lehet és hiszem, hogy t. képviselőtársaim érdekkel is hallgatják, (Halljuk '.Halljuk!) de végre én nem tartom magamat hivatottnak, nincs is hatáskörömben politikát csinálni, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Dehogy nincs! Hétt akkor ki csinálja a politikát!) csak figyelmeztetni akartam a kormányt, hogy a tizenkettedik órában vagyunk, (Egy hang a szélső baloldalon: Annak is a legutolsó pillanatában !) ós itt kenyértörésre kell kerülnie a dolognak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Itt a magam részéről határozottan azon álláspont mellett fogok állást foglalni, a melynek érvényesülésót az ország közgazdaságai szempontjából szükségesnek tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kubik Béla: A ki elég bátor ember, meg is teszi! (Ügy van! a szélső baloldalon.) Rohonczy Gedeon: De ezeket a kérdéseket meg kell vitatni. Lehet, hogy nekem nincs igazam; de honnan tudhatni azt, ha nincs vitatkozás? A vitatkozásban tisztulnak az eszmék, abból vagyunk képesek megállapítani, hogy a jövőre nézve mi legyen az állásfoglalásunk. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Úgy van! Úgy kellene lennie: De nincsenek ellenérvek.) Mi azonban itt a sötétben bolyongunk, mi nem tudjuk, hogy mi a jobb az országra, inert eszmecserék erről nem folytak itt. Nincs kizárva azért annak lehetősége. hogy gazdáinknak a jövőre jobb árakat biztosítsunk, a mi épen hivatva volna az ország birtokosait megmenteni; de ón jeleztem azt az egy pár intézkedést, a melyet okvetlenül szükségesnek tartok, nevezetesen elsősorban a tagosításnak törvényhozási úton való keresztülvitelét, továbbá annak a biztosítását — a mire a t. miniszter úr ma reflektált, — hogy kétszer egymásután búzát termelni ne legyen szabad. Igaz, hogy ezzel megkötjük a gazda szabad akaratát; ezt a dolgot törvényhozási úton keresztülvinni talán nem is lehet, ám de akkor társadalmi úton kellene oda hatni ós megmagyarázni mindezt a népnek. Mert hiszen ebből támadnak rendesen a nagyobb hibák, ez a földnek is ártalmára van stb. Főleg azt nem tudja a kisgazda és nagyon sok ezer ember, hogy mentül többet produkál ő, annál inkább hozzájárul ahhoz, hogy olcsóbb árat kapjon a búzáért s nem tudja megérteni azt, miért kell átmennie más gazdasági terményeknek a kultiválására. Azután meg a tagosítás folytán újból elősegíttetnék az állattenyésztés. így tagosítatlan birtokon is folytatunk ugyan állattenyésztést, de nem rendszereset ós az az ósdi állapot, a mely ezelőtt ötven évvel az akkori adózási viszonyoknak megfelelt, a mai adó-, társulati és községi adóterhek mellett ugyanazon földbirtokon lehetetlen, hogy a viszonyoknak megfeleljen ós a gazdának elegendő megélhetési forrást nyújtson. (Helyeslés.) Nem akarom az igen tisztelt ház figyelmét tovább is igénybe venni; hiszen tegnap már elég hosszasan foglalkoztam e kérdésekkel. Csak arra kérném az igen tisztelt földművelésügyi miniszter urat, lenne oly szives, nekem a, tagosítás kérdésére vonatkozólag megnyugtató választ adni és esetleg oda törekedni, hog_y akár az országos gazdasági egyesület révén, de mindenesetre apasztassanak minél jobban a búzaterületek és vitessenek rá, a gazdák egyél) terményeknek felkarolására, (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat, kiván-e valaki jogával élni? A mennyiben nem, a vitát bezárom. A földmívelósügjd miniszter úr kivan szólani. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt Major Ferencz t. képviselőtársamnak vagyok bátor megjegyezni, hogy tévedésben van akkor, mikor azt hiszi, hogy az az öszszeg, a mely a köstsógvetésben a pinczeszövetkezetek előmozdítására fel van véve, egy-