Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-658
858. országos ülés 1901, Engedje meg a t. »ház, hogy ennek következtében, mint tavaly is, arra kórjeni az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezt az általa tervezett csatornát, a melynek költségei nem magasak, ós a mely csekély állami támogatással létesíthető is, szíveskedjék mielőbb megteremteni, mert 158.000 katasztrális hold földről van itt szó, a melynek termővé, vagy lakhatóvá tétele mindenesetre csak a mi államiságunknak és a mi nemzetiségünknek váldi előnyére' T. ház! Valamennyi szónok, a ki eddigelé előttem felszólalt, csak dicsérettel emlékezett meg azon munkásságról ós azon törekvésekről, a melyek hazafiság és jóakarat tekintetében az igen tisztelt, földmívelésügyi miniszter urat jellemzik. Ezzel az adóval én is tartozom. Csakhogy azt állítom, hogy az ő hazafias működése, legjobb igyekezete hajótörést fog szenvedni, vagy legalább nem fogja a várt eredményeket felmutatni, mindaddig, a míg adóviszonyaink és adótörvényeink nem reformáltatnak, vagy revideálás alá nem kerülnek. Minden modern országban az államgazdasági irány ma az, hogy lehetőleg leemelje az államfentartó elemek legnagyobb és legerőteljesebb részéről azokat az állami terheket, a melyeknek súlya alatt összeroskad, és hogy megvédelmezze azt a nagy birtok és a nagy töke terjeszkedő ós megsemmisítő hatása, ellen. És hazánkban mégis azt látjuk, hogy különösen a kisbirtok az, a mely a legtetemesebb adóval van megróva, a mely a legnehezebb terheket viseli. Nagyon régi keletű dolog ez. és én eredetét onnan veszem, hogy már akkor, midőn a jobbágyság felszabadíttatott, és a mikor szabad birtokot, szabad tulajdont kapott, tőke nélkül volt kénytelen bemenni abba a birtokba, és hogy az azóta hozott adótörvények csak növelték a bajokat. Ugyanis azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon addig, a míg az örökösödés, csere, adás-vétel, végrehajtás' útján legtöbbször gazdát cserélő kisbirtok a legeslegnagyobb adóval van megróva, addig a nagybirtokok a legcsekélyebb adóval vannak megadóztatva:, úgy hogy példabeszéd az, hogy az a boldog ember, a kinek nagy birtok mellett van a birtoka, mert az nagyon csekély adót fizet. Ha már most ezzel szembeállítjuk még a majorátusokat, a fidei commissumokat ós a holt kézen levő birtokokat, csak még jobban kidomborodik az az óriási teher, a melyet a kisbirtok viselni kénytelen. Méltóztassék csak venni, hogyha egy ingatlan végrehajtás útján, vagy szabad kézből el adatik, milyen óriási illetéket kell fizetni azon birtok után, míg ellenben a nagybirtok igen ritkán cserél gazdát, a majorátusok, fidei KÉPVH. NArLÓ. 1896—1901. XXXHI. KÖTET. február 12-én, kedden. |77 commissumok és a holt kézen lévő ingatlanok egyáltalában csak élvezőt cserélnek és fizetnek a 4-3°/o helyett 1 // > /(j illeték egyenértéket, a mi fél százaléknak felel meg. Nézetem szemit tehát már ezen kedvezményeknél fogva is inkább megterhelendők lettek volna ezen birtokok, mintsem azon apró parasztbirtokok, a melyeknek megmentése leginkább áll érdekében az államnak, inert ma minden állam oda igyekszik, hogy a kisföldmívest, a kisbirtokost, a kisiparost a munkás védelmezze. E tekintetben talán legelső helyen áll Németország, a hol az egyesített adónak behozatala óta óriási arányokat ölt a vagyonosodás. ós bámulatos az az eredmény, a mely általa eléretett Poroszországban. Bátor vagyok itt csak röviden felolvasni valamit (olvassa): »Seit dem Jahre 1892, dem ersten Jahr unter dem Einfiussc des neuen Steuergesetzes ist das steuerpflichtige Einkommen in Preussen um 2117 Millionen Mark, alsó um 37 Perzent gestiegen.« Ott 900 márkáig, vagyis a pénzünk szerint 1060 koronáig adót nem fizet a jövedelem után senki. Es e mellett a progresszív egyesített adó mellett eléretett az az eredmény, hogy az elmúlt évben 600 millió márkával emelkedett az az alap, a mely 500 millió márka adót hajtott az államnak; ós a legbámulatosabb az, hogy 17"/o-kal apadt azoknak a száma, a, kik eddig 900 márkán alól lévén, adót nem fizettek, vagyis ezek az adófizetők közé mentek át. Az átruházási illeték nagysága az, a melynél az állam a lehető legkíméletlenebbül jár el, mert hiszen meg van neki adva a választás a között, hogy midőn magasabb vételár éretett el, mint az adó százszorosa, akkor ezután veti ki az adót. míg ha az adó százszorosa nagyobb, mint a vételár, akkor ezután veti ki ezt a százalékot, a mely Poroszországban 1°/Ü, Bajorországban 2 n /o mindössze. De az átruházási illeték nagyságának jogtalan befolyása van még. t. ház, a birtokár emelkedésére és csökkenésére is a szerint, a mint a konjunktúrák kedvezők, vagy kedvezőtlenek. Hogy ezt példával igazoljam, ha valaki megvesz eerv 100.000 koronás birtokot, kivettetik utána. 4300 korona, illeték. Ha már most ez a birtok tíz év alatt három gazdát cserél, akkor 12.900 koronával emelkedik ennek az ára. vagyis ennyivel drágítja azt meg, úgy. hogyha el akarja az illető tulajdonos adni és kedvezők a konjunktúrák, akkor 112.900 koronán felül kell azt neki eladni, ha uedig kedvezőtlenek, akkor talán eladja épen azon az áron. a. melyen az előtte való harmadik tulajdonos vette, tehát 100,000 koronáért, vagyis épen azt az össze2B
