Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-658

658. országos ülés 1901. február 12-én, kedden. 165 magvakból Németországba már régóta nincs számottevő kivitelünk. Az 1890—1899. terjedő 10 évi fádőszakban. mindössze 3-4 millió métermázsa búzát és 3 4 millió métermázsa rozsot exportáltunk Németországba, ezt is évről-évre kevesebbet. Engedje meg a t. ház. hogy e tekintetben néhány statisztikai adattal terheljem. Magyarország kenyérmag-kivitele Ausztriába és Németországba az utolsó öt évben következőleg alakúit. 1895-ben kivitt Magyarország összesen 820 millió métermázsa kenyérmagvat, melyből Ausztria megtartott 752millió métermázsát, Németországba ment mindössze 0'25 millió métermázsa. 1896-ban kivittünk összesen 9-38 millió métermázsát, ebből Ausztriában maradt 8-77 millió métermázsa, Németországba ment 0-16 millió métermázsa. 189 7-ben ki vittünk összesen 5-10 millió métermázsát. ebből Ausztriában maradt 481 millió, Németországbament042milíió. 1898-ban kivittünk 4'43 millió métermázsát, melyből Ausztriába ment 4-40 millió, Németországba pedig, csak 002 millió, 1899-ben kivittünk összesen 5"77 millió métermázsát, melyből Ausztriába ment 5-74 millió métermázsa. Németországba 0'02 millió métermázsa. Összesen 1895-től 1899-ig kivitt Magyarország 3283 millió métermázsa kenyórmagot, melyből átvett Ausztria 31-25 millió métermázsát. Németország az egész öt év alatt csak 061 millió métermázsát. Az utolsó öt év alatt tehát búza- ós rozskivitelünkben Németország csak 2°/c-kal részesedett. Ha tehát a közös vámterület nekünk az osztrák piaczot biztosítja, akkora német gabona vámok felemelése Magyarországot csak nagyon kevéssé érdekli, annál kevésbbó, mert a, felemelt vámot nagyrészben Németország fogyasztó közönsége lesz kénytelen a magasabb árban megfizetni; mert ha a nagyobb vámok elő is mozdítják Németországban a kenyérmagtermelóst, annyira nem fogják azt fokozni, hogy Németország ne legyen erre nézve import-állam. Legyen szabad erre néhány statisztikai adattal szolgálni. (Hulljuk! Halljuk!) Németország búzát és rozsot 1894, ós 1895-ben termelt 11679 millió métermázsát, bevitt 19 '62 millió métermázsát, kivitt kétmillió métermázsát. 1895—96-ban termelt 108 millió métermázsát, bevitt 24 milliót, kivitt egy milliót. 1896—97-ben termelt 119 millió métermázsát, bevitt 24 milliót, kivitt Kárommilliót. 1897—98-ban termelt 114 millió métermázsát, behozott 21 milliót, kivitt öt milliót. 1898—99-ben Németországnak rendkívül bő termése volt: akkor termelt 126 milliót, de mégis behozott 23 millió métermázsát, kivitt csak négy millió métermázsát. A bevitelben bennfogialtatik a bevitt liszt is, búzára,, illetőleg rozsra átszámítva. Ebből tehát világos, hogy Németország minden valószinűség szerint a felemelt vámok után is, a kenyérmagterményekre nézve beviteli állam marad. Nagy-obb fontosságot nyer ránk nézve a, nemet piacz akkor, ha nem sikerűi Ausztriával kiegyezkednünk, hanem az önálló vámterületre kell átmenni. Akkor komolyabban kell az orosz ós amerikai versenynyel megküzdeni : de a, legtöbb kedvezményes rendszerű vámszerződések mellett, szerény véleményem szerint akkor sem annyira a felemelt vámok teszik nehézzé versenyképességünket Oroszországgá 1 ós Amerikával szemben, mert hiszen ezeknek is ugyanazt a felemelt vámot kell megfizetniök, hanem hátrányban volnánk a tekintetben, hogy ezeknek az olcsó viziútak állanak rendelkezésükre, míg mi vasúton leszünk kénytelenek szállítani. Akkor a duna-oderai csatornának kiépítése igen nagy jelentőséggel birna reánk nézve, De akár Ausztriával közösen, akár külön kötjük meg majd Németországgal szerződésünket, a legfőbb gondot arra kell fordítanunk, hogy biztosítsuk Németországgal szemben állatkivitelünket és felmentsük azon nyomás alól, a melynek az ott jelenleg is mindenféle állategészségügyi rendszabályok által ki van téve, Mezőgazdasági termékeink értékesítésére nézve kétségkívül a legnagyobb jelentőséggel bir Ausztriához való viszonyunk. Erre nézve előre kijelentem,' hogy a közös vámterület Ausztriával csakis azon feltétel alatt tartható fenn, (Halljuk! Hulljak',) hogyha sikerűi nyers termékeinknek értékesítését a vámterületen belül az eddiginél sokkal nagyobb védvámokkal biztosíani. (Tetszés hal felöl.) Fel kell emelnünk a gabonának és valamennyi élelmi szernek a vámját, el kell zárnunk határainkat az állatbevitel előtt, meg kell nehezítenünk a, mesterséges állati termékeknek, a műzsirnak. a margarinnak, a művajnak nemcsak a behozatalát, hanem belföldi forgalmát is. Tekintettel juhtenyésztésünkre, meg kell drágítnunk vámemeléssel a gyapjút helyettesítő némely nyerstermékeket is. Biztosítanunk kell Ausztriában állatforgalmunkat az ottani szekatúrák ellen. (Igaz! Ügy fan! hal felöl.) Szőlő- ós borgazdaságunk érdekében a bor és a déli gyümölcs vámját is tetemesen fel kell emelnünk. Egy szóval, ki kell terjesztenünk a vámvédelmet mezőgazdaságunk minden termékére, hogy legalább a. vámterület keretén belül ne kelljen nekünk a külföldi versenynyel megküzdeni. Délkeleti szomszédainkkal szemben könynyen hivatkozhatunk ezen vámemelésre nézve