Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-657

65*. országos ülés 1001. pénzügyminiszter úr a közelmúltban is emelte i a dohánybeváltási árakat, újabban megint emel­ni szándékozik. (Helyeslés.) De általában a t. pénzügyminiszter úrnak az a törekvése, hogy a beváltási ós ezzel kapcsolatos kérdésekben a gazdák minél nagyobb tért foglaljanak; ós én a magam részéről is csak kórhetem az illető gazdákat, hogy a feladatot, a mely e részben reájuk hárul, minél nagyobb mértékben telje­sítsék. Szalay Károly t. képviselő lír felhozta a mintagazdaságok kérdését, és szólt egy minta­gazdaságról, a melynek állítólag 5000 forintot adtunk, — azt hiszem a kadarkúti mintagaz­daságot értette. — ós derültség között elmon­dotta azt is, hogy a gazda oly jól járt, hogy a két lovát az állammal megfizettette magá­nak. Itt van a kimutatás arról, hogy a gazda mit kapott. Az 5000 forint leszáll 897 forintra ! A t. képviselő úr a számokkal, úgy látszik, nern nagy barátságban van. Én itt e mintagazdaság költségei közt; a melyeket kifizettünk, találok mindent, gépeket, eszközöket, trágyatelepet, vetőinagva t. szőlőoltványt, akácz - csemetéket, de azokat a bizonyos lovakat seholsem talá­lom. (Derültség a jobb- és baloldalon.) A t. kép­viselő úr, beszélve a szentimrei földmíves, is­koláról, azt is mondotta, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) hogy ott a tanulók czifra ruhában járnak, elszakíttatnak családaiktól és urakká neveltetnek. A t. képviselő úr nagyon régi dolgokról mesélt. Egyik első teendőm volt elrendelni, hogy a földmíves iskolákban a tanu­lók földmíves ruhában tartoznak járni. Volt olyan tanuló, a ki nem akart így járni, ennek folytán kénytelen volt az intézetet elhagyni. Ezek tehát régi panaszokra vonatkoznak. De úgy vagyunk a földmíves iskolákkal is, mint bizonyos intézménynyel voltunk, — nem akarom megnevezni, mert talán vonat­kozásos lennék. Azt az intézményt tudniillik, szóval és Írásban, czikkekben és felszólalások­ban éveken át kritizálták. Utoljára megsokal­tam a sok kritikát ós felszólítottam azokat, a kik a czikkeket irták, és a kik kritizálták az intézményt, legyenek szívesek ós jöjjenek velem oda az intézetbe. Meg is tették. És mikor meg­látták az intézményt közelről, — mert meg­jegyzem, az illetők még sohasem nézték meg azt az intézményt — (Derültség a jobb- és bal­oldalon.) mikor meglátták közelről, azt mond­ták: Hiszen, ha ezt tudtuk volna! Pompás dolog ez! Világért sem szabad ezen változtatni. (Tetszé s a jobb- és baloldalon.) Ezt úgy kell fen­tartani, a hogy van! Mikor némelyek a" földmíves iskolákat kritizálják azon alapon, mert bizonyos időben szokás volt és talán némi joggal azok kriti­KÉPVH. MAFLÓ, 1896 —1901.' XXXIII. KÖTET. február ll-én, lietfcin. j 45 zálása,, arra kérem az illetőket, hogy legyenek szívesek ezeket a földmíves iskolákat közelről megnézni. Mikor például itten Szalay Károly képviselő úr azt mondta, hogy az ilyen föld­míves iskolákból kijött embert semmire sem lehet használni, az sem úr, sem földmíves, az egy anifibium: épen akkor a hátam megett ült egy t. képviselőtársunk, a ki azt mondta nekem: ón másodmagammal ebből a szent­imrei földmíves-iskolából vettem gazdát és mindketten tökéletesen meg vagyunk elégedve. Ezeket csak azért hozom fel, hogy arra kér­jem t. képviselőtársaimat ós általában minden­kit, hogy szíveskedjenek az ilyen intézmé­nyeket közelről is megnézni. Felhozatott, hogy a földmíves iskolák hi­vatva vannak bizonyos gazdasági központokat képezni. Tökéletesen igaz, miután azt hiszem, hogy az alsóbb fokon a mezőgazdasági isme­retek terjesztésével lehet a leggyorsabb és leg­nagyobb sikert elérni. Engedje meg itt .a t. ház, hogy erre nézve röviden néhány legújabb adattal szolgáljak. (Halljak! Halljuk!) Előre bocsátom, hogy behoztam a vándortanárok intézményét. Van már 19 tanító és lelkész­kópezdén ilyen vándortanár, a mi azt jelenti, hogy évenként 1312 jövendő tanitó ós lelkész képeztetik ki gazdasági irányban. (Helyeslés jobb­felöl.) Ezek a vándortanárok a múlt télen 476 községben tartottak 580 előadást 49.441 em­bernek. Téli tanfolyamot tartottak 24-et 6731 résztvevőnek. Ha pedig összesen veszem, hogy a múlt télen Magyarországon a népszerű is­meretek mikópen terjesztettek, erre a követ­kező ada,tokkal felelhetek. 1540 községben tartatott 3980 előadás 572 előadó által 318.487 résztvevővel. (Éljenzés.) Téli tanfolyam tarta­tott 16.471 résztvevővel, és ezek közt népszerű könyv és füzet kiosztatott 177.556 darab. Miután a t. házat nagyon érdeklik a házi ipar kérdései, kötelességem részletesen beszá­molni, hogy felállítottunk 145 házi. ipari tan­folyamot ós ezekben részt vett 7754 ember. A mi pedig azt illeti, hogy ezen ágazatok mikóp oszlottak meg, — mindig csak mező­gazdasági házi iparról beszélek, — akkor hozzá tehetem, hogy 138 volt kosártanfolyam, 56 volt szalma- és gyókónfonó iparág, 42 kefe­ós scprőkószítő ipar és 28 volt mezőgazdasági faragó ipar. Felhozták a t. képviselő urak a baromfi­tenyésztés és a tejtermelés kérdését is. Ezt a kér­dést nem szabad kicsinyelni, a haladás részben a különböző tojás-, tej és egyéb ily szövetkeze­tek érdeme. Tojásszövetkezet volt 54, tejszö­vetkezet 246. Hogyan állunk ezen a téren? Úgy, hogy míg 1895-ben a kivitel volt 43,352.646 korona, baromfi ós ezzel kapcsolatos dolgok, 19

Next

/
Thumbnails
Contents