Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-656

126 «56. országos ülés 1901. megnyugvást, a mely bizonyára az egész or­szágra is megnyugvóan hatott volna, hogy a t. kormánynak nemcsak' eltökélt szándéka, mint azt nagy örömömre most a t. miniszter­elnök úr ki is jelentette, az, hogy a válasz­tások Magyarországon tiszták ós becsületesek legyenek, hanem eltökélt szándéka az is, hogy a vidéki kormányközegeket rá fogja kény­szeríteni, ha szükséges, arra,, hogy a t. mi­niszterelnök úrnak törvényszerű és helyes szán­déka ellen ne szegüljenek. (Helyeslés*) Mi, t. ház, elismerjük azt, hogy mint el­lenzék nem arrogálhatjuk magunknak azt a jogot, hogy mi jelöljük ki a vizsgálatnak moz­zanatait ós módját. így bár sajnáljuk, hogy az igen tisztelt miniszerelnök úr velünk nem ért egyet abban a. felfogásban, hogy az ő ós kormányának politikai tekintélyét csak nö­velné még politikai ellenfelei előtt is, hogy ha azt a vizsgálatot, a melyet megindított, olyan előjelek is vették volna körül, a mely előjelek mindjárt az egész országnak közvé­leménye előtt megmutatták volna a leghatá­rozottabb, a kormány leghatározottabb szán­dékát arra, hogy igazságosan bár, de a leg­szigorúbban fog eljárni, mégis, tekintetbe vesz­szük az igen tisztelt miniszterelnök úr által tegnap tett kijelentéseket ós tekintetbe vesz­szük azt, hogy a vizsgálat tényleg már meg is kezdődött, továbbá tekintetbe veszszük a miniszterelnök úrnak azt a kijelentését, hogy a vizsgálatot tevők közé egy ellenzéki férfiút is fog meghivatni, a mivel kétségtelenül be­bizonyította a t. miniszterelnök xir a legloyá­lisabb szándókát; (Általános helyeslés.) végre tekintetbe veszszük azon nagyon korrekt és helyes nyilatkozatokat, a melyek épen most elhangzottak a t. miniszterelnök úr szájából; mindezeknél fogva pártom nevében kijelentem, hogy nyugodtan be fogjuk várni a vizsgálat eredményét. (Tetszés és'helyeslés johbfelőt.) De hogy mi is. az ország is értesüljön a vizsgá­lat folyamáról ós a közvélemény is tudomás­sal bírhasson folyvást arról, hogy a miniszter­elnök úrnak jó ős nemes szándékait közegei nem fognak-e igyekezni az ő hatáskörükben ellensúlyozni, pártom nevében előre is beje­lentem azt, hogy bátrak leszünk a vizsgálat előhaladására vonatkozólag minden héten in­terpellácziót intézni a't. miniszterelnök úrhoz (Mozgás a jobboldalon.) és reméljük, hogy a t. miniszter úr úgy minket, mint az országot mindannyiszor tájékoztatni fog ezen fontos ügy állásáról. (Igaz! Úgy vau! a szélső hal­oldalon.) T. ház! Még egyszer kijelenteni, hogy a függetlenségi pártnak, mint a mostan tett nyilatkozatomból is látszik,erőteljes fellépósó­febritár i)-wi, szombaton. vei más szándóka nem volt. mint az, hogy biztosítást szerezzen úgy önmagának, mint az egész országnak arról, hogy a kormány el van határozva igazságot szolgáltatni és meg­torolni azon vérontást, a melyet mindnyájan egyaránt fájlalunk. ('Általános, élénk tetszés, és helyeslés.) Elnök: Következik Barta Ödön kép viselő úrnak napirend előtti felszólalása. Barta Ödön: Azt hiszem, t. képviselőház, (Halljuk/ Halljuk!) hogy az üg}^ fontossága, a melyhez hozzászólok, meg fogja érdemelni azt a kis figyelmet, a melyet igénybe veszek. (Halljuk! Halljuk!) Jogos igényt formálok arra a figyelemre, a mely minden képviselőt meg­illet. (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Polczner Jenő: Ne kaszinózzanak'ide­bent ! Olay Lajos: Fontos dolog ez; örülnek, mert azt gondolják, hogy rendben van a széna ! Pedig lesz ez^ niég máskép is! (Mozgás jobb felől.) Barta Ödön: Mai felszólalásomra egy határozata kötelez annak a pártnak, a mely­hez tartozni szerencsém van. És midőn a napi­rend előtti felszólalás jogát magamnak az elnök úrnál történt jelentkezés által biztosítottam, akkor nem szólási viszketeg, nem heczhajhá­szat. hanem annak a komoly kötelességtudás­nak érzete kényszerített, a melylyel úgy az országnak, mint a pártnak tartozom, (ügy van! a szélső haloldalon.) Méltóztassék tehát egy kis figyelemmel megajándékozni, hogy azokra, vonatkozólag, a mik történnek és történendők, néhány mondatban kifejthessem állásj^ontoma-t és a függetlenségi 48-as Kossuth-párt állás­pontját! (Halljuk! Halljuk!) Ha egy magánügyről lett volna, itt szó, ha valaki közülünk kötelességszerűleg szóba hozott volna egy bűnesetet, a mely egyszerűen csak kriminális statisztika rovására tartozik, de a mely mindenesetre megérdemelte volna, hogy szóvá tétessék és erre vonatkozólag az a jelentés tétetett volna, hogy a vizsgálat el van rendelve, ehhez a dolgok természetes rendje szerint senkinek többé szava nem lett volna. Az eset azonban nem így áll. Az a méltó felháborodás, a mely ezen padokról két napon át felhangzott, nem egyedül a krimi­nalisztikus esetnek szól, (Igaz! JJgg van! a szélső baloldalon.) hanem azoknak a közjogi és poli­tikai momentumoknak, a melyeket ezen párt abban az esetben keresett ós a melyek fen­forgását meggyőződése szerint ma is vallja.. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azokban a nyilatkozatokban, a melyek tegnap, illetőleg tegnapelőtt tétettek a kor­mánypadokról, valamint az igen tisztelt mi-

Next

/
Thumbnails
Contents