Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-655
JQg «65. országos ülés 1901. február 8-M ? pénteken. Marosvásárhelyen, (Haljuk! (Halljak!) rnár maga a-z a- dolog is méltán közfelháborodást keltett, — és itt kezdődik a főispán keze ebben a, választásban, — hogy Marosvásárhely szabad királyi város .megüresedett főkapitányi állásába egy okleveles gyógyszerészt neveztek ki; arra a fontos, és sok tekintetben bizalminak mondható állásra, a melyre a polgároknak legszentebb javai vannak bizva ; tehát egy olyan embert neveztek ki, a kinek gyógyszerészeti oklevelén kivűl más qualifikácziója nem volt. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon. EUcnmondás-ok jobbfelől. Felkiáltások: Képviselő is volt!) Mindjárt áttérek arra is, qualifikácziója az volt még, hogy itt, képviselősége idején Pulszky Ágost képviselőtársa kezébe privátim letette a jogi vizsgálatot. (Derültség.) Bocsánatot kérek, egy népes, hatalmas. fejlődő városnak a, főkapitányi állása arravaló-e, hogy egy magánúton jogi qualifikácziót szerzett egyénnel, a kinek soha, rendőrségi gyakorlata, tapasztalata nem volt, experimentáljanak? Részben ennek köszönhető, hogy ma a marosvásárhelyi választásoknak véres áldozatai vannak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Vagy talán az képezheti Marosvásárhely főispánja előtt, a, ki ezt a, botrányos kinevezést megcselekedte, a rendőrfőkapitányságra való qualifikácziót, hogy az a, főkapitány, mint függetlenségi párti képviselőjelölt fellépett (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és mint kormánypárti képviselő vonult ide be és szolgálta: a közügyeket? Ez volt az ő qualifikácziója arra, hogy Marosvásárhely városába: ilyen tisztviselő állásra: nevezzék ki ? (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) A- marosvásárhelyi választásoknál ez volt az első botrány; mert e felett, a polgárság igenis megbotránkozott. Mikó Árpád főispán azonban nem egyedül ezen cselekményével, hanem egyéb közigazgatási vétségeivel és mulasztásaival is méltán felkeltette maga ellen a polgárság felháborodását;. Mert a. polgárság, mikor egy véletlen inczidens és szomorú eset következtében nemcsak az egyik, de a másik kerületben megürült Marosvásárhely A-árosának országgyűlési képviselői állása:, mindjárt azt tapasztalta, hogy itten szakasztott olyan módon akarják csinálni a választásokat, mint a hogy Bánffy Dezső idejében csinálták. (Igaz! Úgy van!. a szélső baloldalon.) Hogy a. polgárságnak milyen volt Marosvásárhelyen a, hangulata:, arra nézve két momentumot vagyok bátor itt megemlíteni. Az egyik momentum az volt, hogy Marosvásárhelyen néhány nappal a képviselőválasztás előtt mind a két kerületben egy-egy törvényhatósági bizottsági tagnak | választása volt napirenden, a mely választásra ópúgy sorakoztak a pártok, mint a hogy később sorakoztak a képviselőválasztásra. Mind a, két párt külön jelölteket állított fel és titkos lóvén a szavazás, az ellenzék jelöltje mind a két kerületben a választók számához viszonyítva, feltűnően nagy szavazattöbbséget kapott. Midőn pedig a képviselőválasztás következett, az ellenzék jelöltjei mind a két kerületben úgy állottak, hogyha csakugyan tiszta, becsületes választás folyik Marosvásárhelyen, a választó közönség többségének bizalmából ma két függetlenségi képviselő volna Marosvásárhely megválasztott képviselője. (Úgy vam-! a szélső baloldalon.) Elfogulatlan ember előtt sohasem forgott fenn kétség az iránt, hogy a második kerületben a, függetlenségi pártnak feltótlen és határozott többsége van, úgy, "hogy Deósy Zoltán, Maros-Torda. vármegye alispánja, volt képviselőtársam, a kivel nem most, hanem 8—10 hónappal ezelőtt beszéltem a választási esélyekről, (Nagy zaj a jobból dalon. Élénk felkiáltások a szélső baloldalon : Halljuk! Halljak!) egész nyíltan és loyálisan kijelentette előttem, hogy: Marosvásárhelyen a második kerületben olyan tiszta és világos a függetlenségi pátnak többsége, hogy ón, ha ott befolyást gyakorolhatnék a választási ügyek intézésére, ós ha engem hallgatna meg a miniszterelnök, azt ajánlanám neki, hogy ott jelöltet se állítson, mert ott csak erőszakosan ós olyan tisztességtelen módon, mint a hogy Bernády Györgyöt megválasztották, lehet kormánypárti képviselőt behozni. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Az első kerületben pedig, t. ház, igenis, a tisztviselői szavazatok nemcsak sokat ponderálnak. hanem dominálnak is. Igen ám, de ha azokat a tisztviselőket nem presszionálják, ha azoknak a tisztviselőknek szabad tetszésére bízzák, hogy részt vegyenek-e a választásban, vagy pedig nem, hogy egyik, vagy másik jelöltre szavazzanak, egészen más lett volna ott is az eredmény. Hisz talán van Magyarországon is olyan önálló gondolkozású ós tisztán látó tisztviselő, a ki, ha szabadon megnyilatkoztathatja az ő politikai véleményét a képviselőválasztásoknál, véletlenül épúgy gondolkozik azokra a nagy nemzeti kérdésekre vonatkozólag, a melyekben mi önökkel szemben ellentétes álláspontot foglalunk el, mint mi. "De ott úgy bánnak a hivatalos szavazatokkal, mint hogyha azok belajstromozott kormánypárti szavazatok volnának, a melyeket a hivatalfőnök leadathat arra a, kormánypárti jelöltre, (Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) a kit fellópetnek, akár tetszik nekik, akár nem, (Nagy zaj a szélső baloldalon.)
