Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-636

46 636. országos ülés 1901. január 16-án, szerdán. mely teljes mértékben lesülyedt, teszi sürgős kötelességévé ennek a nemzedéknek, hogy az alkotmányos élet terén mindazon intézkedé­seket megtegye, a melyeket szükségeseknek talál. (Úgy van! Helyeslés a szélső haloldalon.) Mi részünkről a, legnagyobb súlyt helyezzük az általános titkos szavazói jognak községenként való gyakorlására, a melynek behozatalától nem felünk, a melytől a megtisztulást várjuk az alkotmányos élet terén s melynek sikerétől várjuk, hogy alkotmányos életünk régi fényé­ben, tündöklésében, fog a nemzet előtt állani. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) A párt részéről nem terjesztek be hatá­rozati javaslatot. Mint más alkalommal, úgy most is csak a. kormány figyelmét hivom fel erre a kérdésre és kérem, hogy a tanulmányo­zások korszakával, kifogásaival szakítva, győ­ződjék meg ennek az alkotmányos ós parla­menti reformnak kiváló fontosságáról és önmaga tegye meg a kezdeményező lépéseket erre, vagy talán külön vitában nyissa meg az útját annak, hogy a pártok hozzászólásai megérleljék a parlamenti reform kérdését. Ezeket voltam bátor felhozni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet tttán.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Következik szólásra ? Buzáth Ferencz jegyző: Mezőssy Béla! Mezőssy Béla: T. ház ! x\zt a, nagy kér­dést, melyet az előttem szólt t. képviselőtár­sam Holló Lajos felvetett, itt ezúttal ós ez alkalommal tárgyalni nem kívánom. Nem kívá­nom pedig azért, mert a mint ő is jelezte, ez a kérdés valószínűleg a ház színe elé jön, a mikor bővebb ós tüzetesebb megvitatás alá fog kerülni. Azt hiszem, t. képviselőház, hogy a parlamenti reform kérdése sem nem egyes párt, sem nem egyes velleitás jól, vagy rosszul megoldandó kérdése, hanem egyenesen a ma­gyar parlament tisztességének kérdése ; (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) ós ez a parlament, nézetem szerint addig nem hajthatja fejét a jól megérdemelt nyugalomra, míg ez a kérdés tüzetesen és gyökeresen nem fog szanáltatni. E tekintetben táplált nézetünket ez a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, a legköze­lebbi jövőben bőven és tüzetesen ki fogja fej­teni : épen azért, áttérek a szorosan vett bel­ügyi igazgatás kérdésére, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) és ezzel kívánok egész tár­gyilagossággal foglalkozni. (Halljuk! Halljuk! a szélső bal oldalon.) Elvitathatatlan tény, hogy az állam életé­nek egyik leglényegesebb ós legfontosabb tere a belügyi igazgatás. Kiváló jelentőségének alapját az a körülmény adja, hogy a közigaz­gatás jóságát, vagy a közigazgatás rosszaságát szükségszerűleg meg kell, hogy érezze az állam­nak minden eg} r es polgára, az állam minden egyes szerve. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nincs egyetlen olyan, Isten háta- megett levő zuga ennek az országnak, (Halljuk ! a szélső baloldalon.) nincs egyetlen állampolgára sem ennek a nemzetnek, a kit a közigazgatás ilyen, vagy amolyan menete a legközvetlenebbül ne érintene. (Igaz! Úgy van! a, szélső baloldalon.) Sőt egyáltalában nem túlozok ós nem nagyí­tom a dolgot, a midőn azt állítom, hogy nagyon, de nagyon sok millióit ez állam polgárainak semmi egyéb nem érdekli az egész állami élet folyamatából, mint tisztán és kizárólag a köz­vetlen felette álló belügyi igazgatás. Az a szegény ember, a kinek egész testi-lelki erejét igénybe veszi a családjának fentartásáért folyta­tott nehéz küzdelem, bizony nem ér rá azzal törődni, hogy a magas politika szakácsai minő ételeket tálalnak a, nemzeti közvélemény aszta­lára ... Mind azok a vágyak, eszmények, a melyek bennünket eltöltenek és hevítenek, őket nem érdeklik, nem érintik; rájuk nézve a magyar nemzeti állam legmagasztosabb problémája nem bir annyi súlylyal és jelentőséggel, mint az az egész valójukat elfoglaló kórdós, hog}' a szegény embernek ügyes-bajos dolgában ho­gyan fog határozni a szolgabíró ós hogyan fogja: a határozatot végrehajtani a jegyző. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez az a kérdés, t. ház. a. mely gyakran sok száz ós száz családra nézve a lét ós a nemlét kérdés­sel egyenlő jelentőségű. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez az a kérdés, a melynek meg­oldásától a, jó akaratnak szemernyijótől, egy embernek tollvonásától gyakorta ós sokszor száz család boldogsága, üdve ós romlása függ. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És épen azért, mert a közigazgatás a maga diszkré­czionális hatalmánál fogva az állampolgárok legbensőbb életébe belenyúlhat, belenyúlhat a nélkül, hogy a hatalmi túlkapások ellen a, védekezés eszközei a rendszerint szegény és rendszerint tudatlan népnek rendelkezésére állnának: elengedhetetlen követelmény a bel­ügyi igazgatás terén, hogy minden egyes tiszt­viselő a rendelkezésére bocsátott hatalmat tisztán és kizárólag az állampolgárok javára fordítsa és ne arra, hogy ezzel a hatalommal visszaélve, a gyengét önmaga nyomja el, vagy tönkretenni segítsen. (Igaz ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) így fogva fel a jó közigazgatás feladatát, pedig ezt máskép felfogni nem lehet és nem szabad, azt látjuk, hogy mindezen feltételektől

Next

/
Thumbnails
Contents