Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-636
40 636. országos ülés 1901. jannár l<S-án, szerdán. megkapja, összeütközés és feszültség támad egy vagy más kérdésben a korona ós a nemzet közt, de vájjon ez nem a parlamentarizmussal jár-e? vájjon egy nemzetnek csak az-e a hivatása, hogy mindig teljesítse a trónnak és a koronának kívánságait és vágyait? Hát az élő nemzeti jog és alkotmány nem akadálya-e az autokrata önkényes akaratának? Igenis, de nem akadálya annak, hogy trón ós nemzet egymás jogait tisztelve, kölcsönösen mindegyik a nemzet jólétére, boldogítására, a nemzet anyagi és szellemi előhaladására fordítsa jogait, és nem akadály arra, hogy épen ezen az alapon a jogoknak kölcsönös tisztelete és védelme alapján a legmélyebb rokonszenv támadjon a nemzetben a korona és a koronának mindenkori viselője iránt. Ezzel szemben a látszólagos alkotmány, az üres formaságoknak megtartása előbb-utóbb felvilágosítják a nemzetet, a nemzet lelkébe a keserűségnek és az elkedvetlenedésnek méregeseppjeit csepegtetik bele. Azért ezek a kényesebb tekintetek, a nemzet távolabbi jövőjét flg3 T elembe véve, ne tartsanak bennünket vissza attól, hogy a mit elmulasztottunk egy félszázadon keresztül ós leginkább az utolsó három évtizedben, azt most, felismerve a bajokat, pártkülönbség nélkül csak az ország és az alkotmány érdekeit nézve, kiköszörülni és jóvátenni iparkodjunk. Általában a parlamenti reformok egészséges nemzeteknél sohasem képeznek pártkórdést. Békés viszonj^ok közt ellenzék és kormány egyaránt a legnagyobb gondosságot fejti ki, a legodaadóbb tevékenységet tanúsítja azért, hogy ebben az irányban a nemzetnek szolgálatára legyen. Ott volt a nagy angol parlamenti reform 1884-ben, midőn Disraeli és Gladstone az ő pártjuknak minden tudását és legjobb tapasztalatait egy hosszií vitában értékesítették, hogy mielőtt a törvényjavaslat kidolgoztatnék, a különböző pártok megvitassákakórdóst ós megérlelve és minden oldalról meghányva, tisztázva, állítsák a nemzet elé a leginkább követendő indítványt. És nem csinált belőle senki vádat a kormány ellen, sem érvet az ellenzék javára, hogy abban a beterjesztett törvényjavaslatban sokkal több elv volt belefoglalva az ellenzék felszólalásaiból, mint a mit kezdetben a kormány magáévá tett. Mindegyik közösen az ország javára iparkodott érvényesíteni tudását és ekként eléretnék ma is, mint már régen, az az eredmény, melyet Madame Stael akként fejez ki, hog3 r a brit alkotmány az erkölcsi nagyságnak és iga,zságnak legszebb emlékoszlopa egész Európában, és eléretett az, a mit látunk, hogy a legkonzervativebb nemzet is a legradikálisabb reformokra képes, ha az emberi jogok kiterjesztése és az alkotmány megvédése azt kötelességévé teszi. Egytől azonban óvakodnunk kell, és ez abban áll, hogy eg}-es részletkérdésektől ne vái'juk az egész alkotmányos életnek megtisztulását és regenerálását. Az a vívmány, a melyet a kúriai bíráskodás által elértünk, a mely becses kincse a mi közjogi rendünknek, még távolról sem elégséges arra, hogy ezen nagy hiányzókat, melyeket e téren felfalhatunk, orvosoljuk. Ez a durva kinövéseket le fogja nyesni, de ezek a durva kinövések talán még értékkel is bírtak abból a szempontból, hogy a nemzetet folyton ébren tartották, a nemzet szemét felnyitották és ráirányították azon romlásra, a mely az egész alkotmányos életben elterjedt. A sima rendszerek, a hatalomnak egyszerű, szelíd kezelése talán ez irányban még károsabb a nemzetre nézve, mint azok a zilált viszonyok, melyek e téren az utolsó években nálunk uralkodtak. Én részemről nem kívánok — bár pártomnak megbízásából szólalok fel — ebbe a kérdésbe semmi pártszempontot belevegyíteni; beható részletekkel sem kívánom ezt a kérdést mélyebben érinteni, s csupán azért hozok fel részleteket, hogy felhívjam úgy a házban levő, mint a házon kívül álló politikai körök figyelmét arra, hogy ezen kérdést a maga nagy egészében fogják fel, egyes részletek által ne engedjék elhomályosítani az egésznek fontosságát, mert a mit talán az egyik részen nyerünk, a másiknak elhanyagolása által el fogjuk veszíteni. Ebből a szempontból, különösen a külföldi történeti fejleményekre ós törvényhozási fejlődésekre • tekintettel, az alkotmányos reformnak néhány fontosabb kívánalmára óhajtok ráutalni ós rövid szavakkal erre a t. ház figyelmét felhívni. (Halljuk! Halljuk) Az első rendkívül fontos kellók az, hogy a parlamentáris alakulás tekintetében a hivatalos befolyás a legszigorúbban kiküszöböltessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A választójognak bármiféle kiterjesztése, még a suffrage universel sem képes megvédelmezni azt attól a rombolástól, melyet a hivatalos befolyás a választói jogokban véghez visz. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Még mi is, kik a választói jognak legszélesebb kiterjesztését követeljük, meg vagyunk győződve, hogy ha el is érjük jogos kívánalmaink teljesülését, ez magában véve nem fogja orvosolni a bajt, ha a hivatalos befolyás, a hivatalos presszió a legszigorúbban nem záratik ki az alkotmányos jogok köréből. Példa rá épen a franczia parlament fejlődése, midőn a suffrage universelnek hatása in. Napóleon alatt abban
