Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-650

402 fiSo- országos ölés 1901. ről már törvény alkottatott bizonyos terminussal, vagy a melyre vonatkozó határozathozatal valószínűleg — habár nincs kizárva az ellenkezője — még csak évekkel ezután fog bekövetkezni?. (Nagy zaj a szélső haloldalon. Felkiáltások jobhfelől: Bulijuk! Halljuk!) Ez, kérem, felfogás dolga.. Más dolog a közvélemény előkészítése az ellenzék részéről agitáezió útján a megyetermekben, a. városi termekben, meetingeken. Semmi kifogásom ellene ; alkotmányos eszközökkel, a törvény határai közt ez megfenhetik. De hogy a, képviselőház akkor, mikor a múlt évben elhatározta, hogy bizonyos feltételek alatt a mai állapotokat Ausztriával szemben fentartja. Polczner Jenő: Hosszúi tette! (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez lehet, de nem tartom helyesnek, hogy mikor az a törvény már egyszer létesült, akkor azt mondja valaki, hogyha mindennap meg nem vitatjuk azt, a, mi iránt már törvény jött, létre, az a kérvényezési jognak kisebbítése. Ez két egészen ellentétes és egymástól tökéletesen különböző fogalom. Én ezzel állok csak szemben és nem mással. Az lehet, hogy a t. képviselő uraknak, a. kik- ott ülnek, jjolitikai érdeke ez, ... (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Az ország érdek''!) . . . az országé is lehet, az önök felfogása szerint az is lehet. Bocsánatot kérek, ezt a csatát meg fogjuk mi vívni akkor, a mikor előáll a törvényben előirt határidő. A. törvényben, abban a törvényben, a melyet én terjesztettem elő, ennek az országnak az önnálló vámterülethez való jogai fen vannak tartva.. (L/az! Úgy van! a jobboldalon.) mindenféle elhomályosítások, mindenféle mellék és mindenfele feltételes határozmányok nélkül. De meg van abban mondva, hogy ezen jogok fentartása mellett az ország ez idő szerint a mai állapotok fentartását tartotta, az ország gazdasággá érdekeinek számbavételével, szükségesnek. (Igaz! Úgy van! a, jobboldalon.) Majd a mikor ezt a törvényt megszüntetni kell, a mikor ezt a törvényt mással kell pótolni, akkor majd igenis előáll az a kérdés, hogy mit tegyen az ország: hogy az önálló vámteriilet tényleges létesítésének terére lépjen-e, vagy fentartja-e a mai állapotot. (Igaz! ügy van! a jobboldalon,) A mikor a kérvényi bizottság azt proponálja, és én a kérdés meritumába most nem megyek bele, mert nem tartom heh-esnek ós czélszerűnek ma arról vitatkozni és a felett határozni, hogy kiadatnak a kormánynak mindazon kérvények, a melyek az önnálló vámterületet kivánják, kívánják természetesen akkor, a, műkor azt meg lehet valósítani, a mikor előáll a terminusa ; akormány megfontolás végett akkor a kér- j feb-ruAr 1-éii, pénteken. vényi bizottság j ogainak sem kisebbítőséről, sem nevetségessé tételéről szó nem lehet, (Ugy van! Úgy van ! jobbról.) hanem egyszerűen utasítás ez a képviselőház részéről arra nézve, hogy a kormány, a mely köteles megfontolni minden momentumot, minden érdeket, minden körülményt, minden tekintetet, akkor, a mikor a képviselőház elé fog jönni a maga propozieziőival, vegye tekintetbe ezeket a kórvényeket is annyira, a mennyire az országnak érdekei és a saját meggyőződése szerint azokat tekintetbe veendőknek tartja. Ezt jelenti minden kérvénynek a kormányhoz való utasítása és azért ne méltóztassék azt mondani, hogy ebben a kérvényezési jog értékének kisebbítése vagy leszállítása volna. (Igás! Úgy van ! a, jobboldalon.) Már most átmegyek, t. képviselőház, a a. kórdós azon részére: helyes volna-e mást határozni. Én azt hiszem, hogy nem; nem pedig azért, mert akár mit határozzon ma a képviselőház, nem tenné helyesen, ha prejudikálna magának arra. vonatkozólag, hogy mit fog tenni ezen nagy ós fontos kérdésben akkor, a midőn az ide kerül a. törvényhozás elé. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Méltóztassék tehát ezen kérdést elintézni úgy, hogy egyszerűen a. kórvényi bizottság javaslata minden hozzátétel nélkül fogadtassék el. Ez nem prejudikál semminek és a kérdést tökéletesen nyitva hagyja. Azért azon hozzátételt, a melylyel Kossuth Ferencz t. képviselő úr szintén nem akar érdemleges elintézést, hanem egyszerűen a közvélemény ébrentartására, a közvélemény megalkotására a kormánynak szerepét már most akarja provokálni, teljesen feleslegesnek ós szükségtelennek tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) Még pedig azért, mert minden kormány, tehát az is, a melynek ma én állok az élén, minden intézkedésnél, tehát ennél az ország fontos közgazdasági érdekeit oly métyen érintő kérdésnél is, minden tekintetnek figyelembe vételével, minden érdeknek mérlegelésével, az igazi közvéleménynek mérlegelésével és tekintetbe vételével kell állást foglalnia és fog állást foglalni, és majd akkor meg fogjuk azt vitatni, hogy az ország közvéleménye kinek ad igazat, nekünk-e vagy önöknek. (Élénk tetszés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) Akkor felhozhatják érveiket, hogy az ország közvéleményét nem az fejezi ki, a mit a kormány képvisel. Hiszen önök ma nem is tudják, hogy mit fogunk képviselni akkor, a mikor majd előáll ennek ' a kérdésnek az aktualitása. (Helyeslés és tetszés jobb felől.) Én tehát kérem a t. képviselő urakat, méltóztassék ezt az egész dolgot a maga nagy fontosságához, a maga benső nagy jelentő-