Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-644

64rfc Országos ülés 1901. — és ez az új pályaudvarok építésének kérdése, a mely fij építkezésnek vagy nem építésnek, vagy pedig a pályaudvarok viszonyainak rendezése, azt hiszem, a miniszter úr alapos tamúmányainak térgyát képezi. Nem is akarom őt ezekben a tanulmányokban megakasztani, de az esetre, hae tanulmányaiban már bizonyos megállapodásra jutott, a menynyiben ezt közölni lehet, nagyon kérném a t. miniszter urat, méltóztassék ebben a kérdésben is felvilágosítást adni, különösen a főváros közlekedő közönsége érdekében, mert ez igazán országos érdek: A gyáralapítás és iparfejlesztés bajait, hiányait ós akadályait már beszédem elején elmondtam. Engedje meg azonban t. miniszter úr, ha már a főherezegek és a főurak nem vesznek részt az ipari vállalatokban, a magyar állam talán még nincsen annyira, hogy példájukat követnie kellene. Erre kérem a felvilágosítást, és azt hiszem, beszédem ezen része tévedésen fog alapulni. Előre kijelentem, hogy ez tévedésen alapúi, de habár előre is tudom, hogy ez körülbelül csak tévedésen alapulhat, bizonyosan van rá fontos okom, ha ezt előhozom és ha tudom is, hogy e tévedés folytán beszédem ereje gyengülni fog, nem átallom előhozakodni ezzel a dologgal azért, hogy legalább a közvélemény ne legyen abban a tévedésben, a melyben ón jelenleg vagyok. (Halljuk \) Módomban volt ugyanis, t. ház. egy utazásom alkalmával három előkelő bécsi nagyvállalkozóval összekerülni. A nagyvállalkozókkal beszélgettünk a magyar iparról. Nyilatkoztak Hegedüs Sándor miniszterről is, a kiről azt mondották, — bevallom, hogy én nem osztom véleményüket — hogy az osztrákoknak nagyon árt. Ez volt az ő véleményük, ón azonban ezt nem osztom. (Derültség.) Azt mondották azonkívül, hogy egy baj van, ós ez az, hogy a magyar állam tekintélyével mégsem egyezik össze, hogy külföldön ügynököt futkostat és egyedül ennek az ügynöknek az rítján lehet a minisztériumba ajánlatokat beadni és keresztülvinni. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Ez nem igazi Pichler Győző: Én azonnal kijelentettem, hogy nyíltan -meg fogom kérdezni a kereskedelmi miniszter urat, mert ez nem lehet igaz. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem is igaz! Pichler Győző: És itt engedje meg a t. miniszter úr, hogy megkérdezzem tőle, hogy van-e szervezve egy új hivatal az ő minisztériumában, —- ós ez talán az egyedüli pikanjanuár 25-én, pénteken. 253 tória beszédemben — a melynek ez a czíme: iparfejlesztési ügynök ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nincs! Pichler Győző: Hát ki az a Löbl ? (Derültség a s#élso baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Az is jár oda, mint járnak mindazok, a kik ajánlatokat hoznak, az természetes! (Derültség a jobboldalon.) Pichler Győző: Tehát ilyen hivatal nincs. Hát ez a homályos Löbl kicsoda? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Egy ember! (Élénk derültség.) Pichler Győző: T. ház ! Tegnap a közlekedésügyi bizottság ülésén egy kérdésre megnyugtató választ adott a miniszter úr. De minthogy a bizottságnak csak néhányan vagyunk tagjai, megismételem itt e kérdést, hogy módot adjak a t. miniszter úrnak arra, hogy ezt a kétségtelenül megnyugtató választ újra megadhassa, ós ez a viczinális vasutak kérdése. T. ház! Kétségtelenül nagy fontossági! törvényjavaslat készül a kereskedelemügyi minisztériumban : a viczinális vasutak törvényjavaslata. Egy évvel ezelőtt annak létesítését kilátásba helyezte a miniszter úr, nagy

7 expozéjában, a melyet a vita folyamán tartott. Én ezt a törvényjavaslatot most megsürgetem, még pedig két okból. Az első az, hogy a viczinális vasutak építkezésénél meglegyenek a normák, hogy mindenki tudja, mit lehet, mit szabad és mit nem szabad. Mert eddig tudták azt, hogy mit szabad, és megtették azt is, a mit nem szabad; a mintszteriumban pedig sok olyan dolgot tettek, a melyet sohasem lehetett volna megtenni. A második ok, a melyből megsürgetem, az, mert kétségtelen, hogy a mai körülmények között a viczinális vasutak építésének jóformán teljes szünetelése közgazdasági életünkre nehéz és súlyos kihatással van. Tegnap a losonczi viczinális vasútra vonatkozó jelentést meg sem néztem, mert hallottam, hogy oly vidéken megy keresztül, és örültem, hogy ott legalább kenyeret kap a szegény nép. A viczinális vasutak építésének teljes szünetelése, azt hiszem, nem lehet czélja sem a kormányzatnak, sem nem lehet közgazdasági életünkre üdvös. És én azt mondom, hogy mindaddig, míg az új viczinális törvény meg nem járja a maga, fórumait, a legrigorózusabb szigorral és lelkiismeretességgel járjunk ugyan el, úgy. a mint azt a régi törvény megengedi, és az ríj eszméket is figyelembe véve, szigorú ós részletes jelentés mellett; de nem szabad megakadályozni, hogy a mái' készen levő viczinális tervezetek életre ne kelhessenek. Mert