Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-644

64rfc Országos ülés 1901. — és ez az új pályaudvarok építésének kér­dése, a mely fij építkezésnek vagy nem épí­tésnek, vagy pedig a pályaudvarok viszonyai­nak rendezése, azt hiszem, a miniszter úr ala­pos tamúmányainak térgyát képezi. Nem is akarom őt ezekben a tanulmányokban meg­akasztani, de az esetre, hae tanulmányaiban már bizonyos megállapodásra jutott, a meny­nyiben ezt közölni lehet, nagyon kérném a t. miniszter urat, méltóztassék ebben a kér­désben is felvilágosítást adni, különösen a fő­város közlekedő közönsége érdekében, mert ez igazán országos érdek: A gyáralapítás és iparfejlesztés bajait, hiányait ós akadályait már beszédem elején elmondtam. Engedje meg azonban t. minisz­ter úr, ha már a főherezegek és a főurak nem vesznek részt az ipari vállalatokban, a magyar állam talán még nincsen annyira, hogy pél­dájukat követnie kellene. Erre kérem a fel­világosítást, és azt hiszem, beszédem ezen része tévedésen fog alapulni. Előre kijelentem, hogy ez tévedésen alapúi, de habár előre is tudom, hogy ez körülbelül csak tévedésen ala­pulhat, bizonyosan van rá fontos okom, ha ezt előhozom és ha tudom is, hogy e tévedés folytán beszédem ereje gyengülni fog, nem átallom előhozakodni ezzel a dologgal azért, hogy legalább a közvélemény ne legyen abban a tévedésben, a melyben ón jelenleg vagyok. (Halljuk \) Módomban volt ugyanis, t. ház. egy uta­zásom alkalmával három előkelő bécsi nagy­vállalkozóval összekerülni. A nagyvállalkozók­kal beszélgettünk a magyar iparról. Nyilat­koztak Hegedüs Sándor miniszterről is, a kiről azt mondották, — bevallom, hogy én nem osz­tom véleményüket — hogy az osztrákoknak nagyon árt. Ez volt az ő véleményük, ón azon­ban ezt nem osztom. (Derültség.) Azt mondot­ták azonkívül, hogy egy baj van, ós ez az, hogy a magyar állam tekintélyével mégsem egyezik össze, hogy külföldön ügynököt fut­kostat és egyedül ennek az ügynöknek az rítján lehet a minisztériumba ajánlatokat be­adni és keresztülvinni. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Ez nem igazi Pichler Győző: Én azonnal kijelentet­tem, hogy nyíltan -meg fogom kérdezni a kereskedelmi miniszter urat, mert ez nem le­het igaz. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Nem is igaz! Pichler Győző: És itt engedje meg a t. miniszter úr, hogy megkérdezzem tőle, hogy van-e szervezve egy új hivatal az ő minisz­tériumában, —- ós ez talán az egyedüli pikan­január 25-én, pénteken. 253 tória beszédemben — a melynek ez a czíme: iparfejlesztési ügynök ? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Nincs! Pichler Győző: Hát ki az a Löbl ? (De­rültség a s#élso baloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Az is jár oda, mint járnak mindazok, a kik ajánlatokat hoznak, az természetes! (Derültség a jobboldalon.) Pichler Győző: Tehát ilyen hivatal nincs. Hát ez a homályos Löbl kicsoda? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Egy ember! (Élénk derültség.) Pichler Győző: T. ház ! Tegnap a köz­lekedésügyi bizottság ülésén egy kérdésre meg­nyugtató választ adott a miniszter úr. De mint­hogy a bizottságnak csak néhányan vagyunk tagjai, megismételem itt e kérdést, hogy mó­dot adjak a t. miniszter úrnak arra, hogy ezt a kétségtelenül megnyugtató választ újra meg­adhassa, ós ez a viczinális vasutak kérdése. T. ház! Kétségtelenül nagy fontossági! törvényjavaslat készül a kereskedelemügyi minisztériumban : a viczinális vasutak törvény­javaslata. Egy évvel ezelőtt annak létesítését kilátásba helyezte a miniszter úr, nagy 7 ex­pozéjában, a melyet a vita folyamán tartott. Én ezt a törvényjavaslatot most megsürgetem, még pedig két okból. Az első az, hogy a viczinális vasutak építkezésénél meglegyenek a normák, hogy mindenki tudja, mit lehet, mit szabad és mit nem szabad. Mert eddig tudták azt, hogy mit szabad, és megtették azt is, a mit nem szabad; a mintszteriumban pedig sok olyan dolgot tettek, a melyet soha­sem lehetett volna megtenni. A második ok, a melyből megsürgetem, az, mert kétségtelen, hogy a mai körülmé­nyek között a viczinális vasutak építésének jóformán teljes szünetelése közgazdasági éle­tünkre nehéz és súlyos kihatással van. Teg­nap a losonczi viczinális vasútra vonatkozó jelentést meg sem néztem, mert hallottam, hogy oly vidéken megy keresztül, és örültem, hogy ott legalább kenyeret kap a szegény nép. A viczinális vasutak építésének teljes szünetelése, azt hiszem, nem lehet czélja sem a kormányzatnak, sem nem lehet közgazda­sági életünkre üdvös. És én azt mondom, hogy mindaddig, míg az új viczinális törvény meg nem járja a maga, fórumait, a legrigorózusabb szigorral és lelkiismeretességgel járjunk ugyan el, úgy. a mint azt a régi törvény megengedi, és az ríj eszméket is figyelembe véve, szigorú ós részletes jelentés mellett; de nem szabad megakadályozni, hogy a mái' készen levő vi­czinális tervezetek életre ne kelhessenek. Mert

Next

/
Thumbnails
Contents