Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-644
üái, országos ülés 1901, január 25 én, pénteken. 945 helyeslés a szélső baloldalon.) Mert ha-közgazdasági életünkben három tényező alkotja a létet, a lélekzést, a testet, a melyik élni és működni tud, kétségtelen, hogy ez a három tényező: a földmívelés, a kereskedelem ós az ipar. És ha tekintetbe veszsziik azt, hogy nálunk földmívelóssel e nemzet hű fiainak 75%-a foglalkozik, akkor a nemzeti életben, a közgazdasági életben, a közgazdasági testben, — hogy e hasonlattal éljek, — a földmívelés képezi a szívet, a mely érzelmeket, létet ad, de az ipar és kereskedelem az a vérkeringés, a mely lüktetésbe hozza a szívet, életműködést ad. Ha a vérkeringés megakad, akkor megakad a szív működése is, ha pedig a szívet nem tápláljuk, megakad a vérkeringés. Egységes egész test, egységes egész szerv, ez a három tényező. Ne válaszszuk ki hát egyiket se, ne bénítsuk meg egyiknek sem működésót, hanem a hol akadályra találunk, igyekezzük azt elhárítani, a hol bajt látunk, iparkodjunk azt orvosolni, de az orvoslást ne a karddal vagy bonczolókóssel a kezünkben eszközöljük, mert nem beteg az a test, nem operálásra, nem bonczkósre szorul az a test, az a test csak gyenge, az a test csak fejletlen, tápláljuk mi közös jóakarattal és erővel és a test megerősödik, a vérkeringés élénkül, a vér szaporodik, a szív működése szabályosabbá lesz és közgazdaságunk felnevekedik, szert tesz az erős férfiú önállóságára. (Igás! úgy van! Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Rátkay László : Felnevekedik az önálló vámterület anyatején! Pichler Győző: T. ház! Ha arról van szó, hogy a gyenge testet tápláljuk, ha arról van szó, hogy annak szívműködését rendesebbé tegyük, hogy a nemzeti gazdasági élet vérkeringését megalkossuk, arra csak egy módot látok ón ós lát az a párt, a mely megtisztelt azzal, hogy megbízott elveinek ezen tárczánál való kifejtésével, és ez az önálló vámterület felállítása. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És ha vannak elvek, mint azt egyik beszédében Komjáthy Béla t. képviselőtársam mondotta, vannak elvek, a melyeknek örökös hangoztatása, szükséges, mindaddig, míg azok meg nem valósulnak, akkor a mi gazdasági életünkben egy elv van, egy tény van, a melyet mindig ós mindenkor hangoztatni kell, és ez az önálló vámterület elve, (Helyeslés a szélső baloldalon.) a, melyet kell, hogy hangoztassunk mindaddig, míg keresztültörjük azt a közönyt, a mely e nemzetnek ezreiben meghonosodott, de mesterségesen előkészíttetett és hamis apostolok hirdetése által öregbedett, hogy megtörjük azt a közönyt, felvilágosítsuk az illető elméjét ós gondolkozását és öntudatra ébresszük őket, hogy mindennapi verejtékes munkájuk, mindennapi törekvéseik, mindennapi iparkodásaik mind hiába valók, ha attól, a mit a nemzeti erő teremtett, megfoszt egy idegen állam. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hiába, dolgoznak verejtékkel a magyar nemzet milliói, nekünk az a meggyőződésünk, hogy a mit verejtékkel megteremtenek, az kifolyik, elfolyik innen. És ón nem akarom statisztikai adatokkal fárasztani a t. házad. Nem akarom itt a kereskedelmi mérleg passzivitását felhozni; ezeket az adatokat sokkal, jobban ós illetékesebben fogja itt tárgyalni pártomnak számos tagja és sokkal jobban kell, hogy ismerje azokat a kereskedelemügyi miniszter úr. Évről-évre azt látjuk, hogy a mit teremtünk, alkotunk, hogv a mit vérünkkel, testünkkel ós munkaerőnkkel képesek vagyunk produkálni, annak jóformán 75°/o-a kimegy és elfolyik a külföldre, mi pedig itt maradunk a saját nyomorúságunkkal ós tengődünk a mindennapi létért ós a huszadik század mesgyéjén elérkeztünk ahhoz, hogy Magyarországon csak egy fogalom létezik, és ez a fogalom a tömegnyomor, a mely itt uralkodik az egész országban. (Igaz! Úgy van! u szélső baloldalon.) De ezek nem érzelmi dolgok, t. ház. Tények is bizonyítják ezt, azon megdönthetetlen tények, a melyek az önálló vámterület mellett szólnak, és száz meg száz izben akárhányszor hiába bizonyíttatott be e párt részéről, vagy az illetékes publiczisztika részéről gazdasági helyzetünk átkos és reánk nézve halált hozó állapota, soha onnan egy alapos czáfolat nem érkezett. A tavalyi költségvetési vitánál felemlítette Láng Lajos volt államtitkár úr ő excellencziája beszédében, hogy a> kisgazdák, nagygazdák és a közép gazdák elvórzésóre szolgálna az önálló vámterület behozatala. Hát, t. képviselőház, ez a paezemaker szerepe, a melyet Láng Lajos t. képviselő úr a kormánypárton játszik. O itt az ijesztő, a ki hamis irányban akarja vezetni a turfközönséget. 0 küldetett ki azon elvek hirdetőjéül, ti melyeket követni akar a, minisztérium. Az ő gondolkozását láttuk a quótta kiszámításánál, a hol a vele egy párton levő Horánszky Nándor számítása és az övé közt oly horribilis ellentétek és különbségek voltak, hogy azokat semmiféle nemzetgazdász, semmiféle axitmetikus, semmiféle tudós össze nem tudná egyeztetni. Az, a mit ő akkor mondott, nem lehet czáfolat erre, a mit mi hirdetünk, mert nem adatokkal, hanem egyes odavetett számokkal akarta igazolni álláspontját. A mikor látom, hogy itt az országban, egyszerre csak megint kezdenek felvetni egy nagy jelszót, — nem tudom, hogy meddig fog-