Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-643
232 ft * 3, »i"szágo= ülés 1.901. január 24-én, csütörtökön. községet aránykép felveszszük az egész ország 12.000 községéhez, mintegy 7—8 millió forint értéket tesz ki. A kormányrendelet kötelességévé tette a községeknek azt is, hogy ezeket a tűzoltó eszközöket oly helyeken tartsák, a hol azok romlásnak kitéve nincsenek. (Egy hang a jobboldalon: Talán palotát építsenek.) A palota és a kunyhó közt, t. ház, igen nagy különbség van, hanem mindenesetre, ha ráparancsolunk a községre, hogy adjon ki egykétezer forintot tűzoltószerekért, akkor igen okos intézkedés, ha ráparancsolunk, hogy adjon ki rnég 150—200 forintot és abból építsen oly hajlékot, a melyben az eső, a szél, a vész ellen megvódessék az a fecskendő, mert nem elég, hogy annak a fecskendőgyárosnak adjunk hasznot, mikor megvetetjük a fecskendőt azzal a községgel, hanem tanítsuk is meg azt a közönséget, hogy tudja használni azt a fecskendőt. És azt tapasztaltuk, hogy 117 községnek egyáltalában nincsen szertára. A többi 141 szertár közül pedig csak 47 községben van olyan, a mely jó. a többi 94 szintén rossz. A kormányrendelet kötelességévé tette a községeknek azt is, t. képviselőház, hogy a fecskendőkön kivűl egyéb tűzoltó eszközöket is, minők a, vedrek, létrák, tömlők, lámpák, csáklyák, fejszék stb. beszereztessenek. A 258 község közül csak 24-ben találtuk meg ezeket, a többiekben hiányoztak. A községi szabályrendeletek kötelességükké tették az egyes háztulajdonosoknak a házi tűzoltószerek beszerzését is. Ilyeneket csak harmincz községben találtunk, vagyis minden hetedik megvizsgált községben. Általában a fecskendők gondozása körűi a legnagyobb visszaéléseket és bűnös mulasztásokat találtuk, s azt tapasztaltuk, hogy a hatóságok a tűzrendészet érdekeivel egyáltalán nem törődnek, dicséret az igen kevés kivételeknek. Még rosszabb a tűzoltóság állapota t. képviselőház! Ugyanis a 258 községből csak 82 helyen alakult meg a tűzoltóság. 176 községben pedig egyáltalában nem, s a megalakult 82 tűzoltóság közül is csupán 20 községben van megfelelő. Még rosszabb a helyzet, t. képviselőház, a tűzoltó-segélyalapok és a tűzrendészeti kihágási ügyekre nézve. 258 község közül segélyalapot csupán hót községben találtunk és az egész országban tűzrendészeti kihágás miatt csak öt helyen büntettek, nem azért, mintha nem lett volna mit büntetni, hanem azért, mert egyáltalában feljelentés sem történt, vagy ha feljelentés történt is, büntetés nem alkalmaztatott. T. ház! így állván a dolog, kétségtelen tény, hogy ez a kormányrendelet nincsen végrehajtva. Mi ennek a következménye aztán? Valóban elszomorító adatokat tartalmaz az országos tűzkárstatisztika. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Csodálkozom azon igazán, hogy t. képviselőtársaim nem érdeklődnek ez után az ügy iránt annyira, a mennyire ez valóban megérdemli. (Zaj. Elnök csenget.) Ha úgy megkérdeznék a t. képviselő urak a választóikat, majd megmondja a véleményét az a sok ember, a ki koldusbotra jut. a ki a tűz által tönkremegy, egész vagyonát elveszíti és nincsen pénze biztosítani, mert egyes rosszabb helyeken a biztosítási összegek is oly magasak, hogy azt képtelen megfizetni, mert segélyre egyáltalában számot nem tarthat, az egész, a mit nyújt neki a hatóság, a,z, hog}- megadja a jogot, menjetek koldulni, gyűjtsetek pénzt az országban! Nem így kell a tűzrendészeti ügyet rendezni, hanem preventív intézkedéseket kell felállítani, preventive kell oda hatni, hogy kevesebbszer fordulhasson elő tűzvész, vagy ha előfordul, legalább tovaterjedése megakadálvoztassék. (Úgy van! Úgy van!) 1890-től 1899-ig, tíz óv alatt, 348 millió koronányi közvagyon semmisült meg tűzkárok fogdán; a. biztosítások révén megtérült ebből 132,000.000 koronn, de azért ez is közvagj-on megsemmisülése, mert ha nem kellett volna kifizetni, megmaradt volna a biztosító társaságok vagyonában, s így a közvagyon szaporodott volna általa. így tehát e 10 óv alatt 216,000.000 koronáéi vagyon teljesen megsemmisült, vagyis az évi átlag, ha a biztosítási összegeket is beleszámítjuk, 17-—18 millió forint, de ha nem számítjuk is, még mindig 10—11 millió forint. Már most, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar állam egész buclgetje 2112 millió korona, és ebben egy fillér sincs felvéve tűzrendészeti kiadásokra : ez csakugyan elszomorító tény. (Úgy van! Úgy van!) Azt, a mi a közjótékonysági kiadások között a segélyezésre van felvéve, nem 1 lehet tűzrendészeti kiadásnak mondani, pedig a tűzrendészet tisztán rendészeti ügy, a mely bizonyos költségeket, bizonyos kiadásokat feltétlenül igényel. Sajátszerű a tűzrendészet kezelése mi nálunk. Csak egyetlenegy esetet említek meg arra nézve, hogy minő ellentétes intézkedések történtek tűzrendészeti ügyekben a, legfőbb közigazgatási hatóság: a belügyminisztérium részéről. Heves vármegye közönségének Egerbe a belügyminisztérium a vármegyei tűzoltószövetség megalakulásakor a következő leiratot intézte (Halliuk! Halljuk! Olvassa) : »A tűzrendészet jól felfogott érdekében a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet 7,
