Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-643

220 <>43. országos ülés 1901. január 24-én, csütörtökön. ges, mert a bűnügyi igazságszolgáltatás érde­kében okvetlenül sürgős ós hathatós intézke­dést kell neki is, mint az igazságszolgáltatás legfőbb őrének követelni a belügyminiszter úrtól. Méltóztatnak tudni, hogy 1900. január elsejével életbe lépett az új bűnvádi perrend­tartás, mely szerint a nyomozásokat kizáró­lag a rendőrség teljesíti. Hogy mikép hatott a bűnügyek kezelésére a fővárosban az új bűnvádi perrendtartás, arra nézve leszek bátor adatokat felhozni, melyek hivatalosan még nincsenek teljesen megállapítva, de tudomá­som szerint az ez évi kimutatásból merítettek s a melyek a kormány elé még nem kerültek, hanem csak a szakközegek által állíttattak össze. Én az összes adatokra vonatkozólag; garancziát vállalok, mert teljesen megfelelnek azon számoknak, a melyek oredmónykép a rendőrség működéséről a. kormány elé lesznek terjesztve. 1899-ben az államrendőrség bűnügyi osz­tályában iktattak 07.059 bűnügyet, az új bűn­vádi perrendtartás életbeléptetésének évében, 1900-ban pedig emelkedett e szám 88.556-ra. Természetes, hogy szaporodás mutatkozik, mi­után minden feljelentés a rendőrségre jön. 1899-ben fi. rendőrségnek a bűnügyekben három darab kivételével nem volt restancziája, mert a bűnügyek sürgősségük folytán, ha óriási erő­feszítéssel is, de lehetőleg rögtön elintéztettek. 1900-ban, midőn már nemcsak az elővizsgá­latot, hanem a nyomozást is a rendőrség tel­jesíti, az ifj bűnvádi eljárás értelmében, mint restánczia átvitetett 1901-re 6603 bűnügy. Hogy azonban egész tisztán lásson az igen tisztelt igazságügyminiszter úr ós a belügy­miniszter úr is, leszámítva a körözéseket, tisz­tán a bűnügyi restánczia az államrendőrség­nél 5486. Van olyan előadó a rendőrségnél, kinek 554 elintézetlen bűnügye van, de egyet­lenegy referens sincs, kinek 1900-ból nem volna 300 elintézetlen bűnügyön felül. Most méltóztassék hozzávenni, hogy az 1901. jauuár 1-től megtett feljelentések szintén odautaltat­tak ahhoz a referenshez, s akkor méltóztat­nak látni, teljesen ki van zárva, hogy ez az állapot megmaradjon. 1899-ben eszkö­zölt a rendőrség 14.079 : teljesen befejezett nyomozástés elővizsgálatot; 1900-ban 16,994-et, tehát 2000-rel többet. Vegyük csak a letartóz­tatásokat. Az új bűnvádi elj letartóz­tatást roppant megnehezíti. Mi örömmel üdvö­zöltük ezt a liberális intézkedést, de mégis a végrehajtás tekintetében a törvény keretében, a közbiztonság érdekében bizoiryos konczesz­sziókat kelltenmazállamréndőrségnól. 1899-ben 3568 egyént tartóztatott le az államrendőrség, az új bűnvádi eljárás életbelépte után 1900-ban 1475-öt, tehát 2100-zal kevesebbet, mint a megelőző évben. Kétségtelen dolog, hogy nem lehet feltételezni azt, hogy a megelőző évben 2000—2400 egyén jogtalanul tartóztatott le, sőt épen azért, mert az ügyészség a letartóz­tatásokat annyira: megnehezíti, kétségtelen, hogy a budapesti közbiztonsági állapotok nagy­ban való hanyatlásának egyik öká az, hogy a notórius betörőket ós zsiványokat, ha, át is kisérik az ügyészséghez, az a letartóztatást fenn nem tartja. Arra nézve, mennyire lazán jár el az ügyészség, engedje meg a t. igazság­ügyminiszter úr, hogy egy pozitív tényt mond­jak el, mely eléggé érdekes. A rendőrség letartóztatott . egy embert, azt hiszem Weinberger a neve, ki iparszerű­leg foglalkozott, telefon- és telegráfdrótok le­szedésével ós eladásával. A letartóztatott egyén­nek egy bűnbandája volt, a melybe szerződtetve volt 20-—22, 10—12 éves gyermek, ennek a bűnbandának 3—4 állandó orgazdája volt. A rendőrség a letartóztatást eszközölte : két nap alatt át kell kisérni a letartóztattakat az ügyészséghez, a,z ügyészség azonban őket azon­nal szabadlábra helyezte, mert az engedélye­zett további két nap alatt sem volt eszközöl­hető a vizsgálat sem az. a mit az ügyészség proponált, hogy a börtönbe idézzék meg a tanúkat ós szembe- sítsék a letartóztatottakkal. Az ügyészség tehát szabadlábra helyezte őket s erre mi tör- tónt? Míg az első lopás alkal­mával körülbelül 2000 méter telegráfdrótot találtak az illetők lakásán, a letartóztatás ntán egy héttel tovább 3400 méter drótot ta­láltak az illetőknél, a kik egész nyugodtan folytatták a működést ezen a téren. Ezen kimutatással szemben egy tisztelet­teljes kórdóst bátorkodom intézni az igazság­ügyminiszter úrhoz, a melyből aztán levonom a konzequencziát. A rendőrség ezen túlfeszí­tett munkája folytán — itt nem vádolom a rendőrséget, csak épen a, bűnügyek helyes kezeléseért utalok rá — az egyik évről 6000 restánczia maradt a másik évre. A rendőrség ezen munkálatok végzésére a tavalyi budget­ben kapott három fogalmazót ós három segéd­fogalmazót, mikor már a bűnvádi eljárás élet­beléptetése előtt sürgettetett a szemólyszaporí­tása túlhalmozott munka miatt, a mire majd még rá íogok utalni. Még 1899-ben, úgy tudom — és ez az egyedüli adatom, a melyben egy pár százzal tévedés- van, ha van, de azt hiszem, hogy nincs-—az ügyészség részéről, illetve a vizsgálóbírók részéről a bűnvádi eljárás életbe­léptetése előtt 8000 vizsgálat rendeltetett el, és foganatosíttatott. Az új bűnvádi eljárás életbeléptetésének óvóben pedig, 1900-ban, úgy vagyok értesülve, csak 150 vizsgálat fogana-

Next

/
Thumbnails
Contents