Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-640

176 (»40. országos ülés lflOl. január 2l-én, hétfőn. deztem volna a törvényhatóságokat, csak azokat kérdeztem, a kik az eg}-szerűsítéshez nem értenek ós rossz tanácsokkal szolgáltak. Ezekkel a megkérdezésekkel furcsán vagyok, t. ház. Mostanában egy lapban azt olvastam, hogy a belügyminiszter távol áll annak tudatától, hogyan kell reformálni Magyarország közigazgatását, mert most kezd kérdezősködni. Pedig a tényállás nem az, hanem majd mindjárt elmondom, miben áll. Megállapítottam az elveket, melyek alapján el akarok járni ós valami 30-—40 pontban megjelöltem azon módozatokat, melyek alapján egyszerűsíteni akarom az adminisztrácziót; azután azt mondtam, hogy mivel azt akarom, hogy minden eszme, mely életrevaló ezen a téren ós mely a gyakorlati szakférfiak tapasztalatai alapján keletkezett, el ne vesszen, alkalmat, adok nekik arra, hogy nyilatkozzanak. Felszólítottam az összes törvényhatóságokat, hogy szakfér fiakkal, közigazgatási orgánumokkal és tapasztalt emberekkel tartandó értekezés útján velem közöljék, hogy az általam kijelölt elveken, nézeteken ós reformokon túl mi volna, még a teendő és azokban, a miket velük közlök, eltatáltam-e a gyakorlati élet igényeit ? Már most mondja nekem valaki, hogy ez nem helyes. Ha a miniszter nem. kérdez senkit, akkor azt mondják, hogy a bűróban csinálja a törvényt, az élettől elválasztja,. Ha kérdezek valamit, akkor azt mondják, hogy még csak ezután akarja megtanulni, még, csak fogalommal sem bír róla. (Derültség. Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Szalay Károly képviselő úr meg azt mondja, hogy nem helyesen jártam el, mert nem azokat kérdeztem meg, a kik értenek a dologhoz. Hát ki ért hozzá, ha azok nem, a kik vele foglalkoznak, a főispántól az utolsó körjegyzőig? Hogy Szalay Károly képviselő úr lássa, és hogy PolónyiGózakópviselő úr ezen közbevetett óhajtását is olyannak jelentsem ki, melyre régen gondoltam és a mely teljesülni is fog, röviden emimerálni fogom, hogy ma, midőn nem is tudom még, hogy a jelentések mit tartalmaznak, mert azok az osztályok mélyében vannak ós a konyhában feldolgozásra, várnak, röviden közlöm a, képviselő urakkal azt, a mit a pénzügyi bizottságban is közöltem, hogy milyen lesz majd a külső képe annak a törvénynek, a, melyet én erre vonatkozólag igen rövid idő alatt itt elő fogok terjeszteni. Ebben a következő dolgok lesznek felvéve: a, kihágási. rendőri, valamint némely taxatíve felsorolandó közigazgatási ügyekre vonatkozó hatáskörnek deczentralizácziójamellett, a mennyire lehet, az egységes eljárásnak, a hatásköröknek és fórumoknak megállapítása ; a jogorvoslati határidőnek egységesítése (Helyeslés) mert a hányféle ügy van, annyiféle most a jogorvoslati határidő, (Helyeslés) a kézbesítési ügynek lehetőleg a postai intézmény felhasználásával való szabályozása, a kihágási pénzbüntetések egységes kezelésére való felhatalmazás (Helyeslés); a közpénzeknek postai úton, chóque-klearing-rendszer alapján való kezelése; járási számvevői állomások szervezése, hogy deczentralizáltan, gyorsan a dologérdemébe való behatolással lehessen a községi számadásokaf revideálni.; felhatalmazás egységes állami, vármegyei, községi ügykezelés ós pénzkezelés létesítésére. Méltóztatnak látni, hogy az elvekkel tisztába,]! vagyok. (Derültség és tetszés.) Arra, kérek felhatalmazást, hogy ezeket az elveket rendeletileg életbelóptessem. Már most, hogy mikép hangozzanak azok a rendeletek és mikép alkalmaztassanak azok az elvek, lesz-e más, a mit felveszek, erre vona-tkozőlag tartottam, szükségesnek a kérdéseket és azt, hogy ez a nyilvánosság előtt megvitattassók. És én igen lekötelezettnek éreztem volna magamat, ha a, t. képviselő urak részéről ezen kérdések bármelyike, inert nem volt titok, vita tárgyává, tétetett volna. De mivel azok, a kik, ha, kérdezősködöm, azt mondják, hogy nem járok helyes úton, tanácsokat nem tudtak adni. azért csak a magam egyszerű esze mellett kellett megmaradnom és e szerint fogok eljárni. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Ajánlom a, költségvetést elfogadásra. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Polónyi Géza: Néhány szóra kérem a ház türelmét félreértett szavaim helyreigazítására, (Zaj.) mert nem szabad ebből a teremből távoznom a nélkül, hogy a t. belügyminiszter urat fel ne világosítsam, hogy nekem olyan szándékom, mint a milyent ő nekem imputált, nem volt. Az igazság szempontjából teljesen közömbös dolog ugyan, hogy valaki milyen hangon és milyen modorban ad elő valamit, de kétségtelen az is, ós ezt gyakran tapasztalom, hogjdia, csendben beszélhet az ember, rendesen megtalálja a hangot is ós a modort is, mert semmisem tereli el az embert eredeti ötleteitől és gondolataitól annyira, mint a hangos beszélgetés. Megtörténhetett velem is, hogy talán nem helyes hangot használtam egy kérdés tekintetében s ezt rektifikálni óhajtom, inert nem szeretném, ha, a főváros dolgában egy pillanatig is kétség lehetne a t. belügyminiszter úr előtt az iránt, hogy mi a legjobb szándékkal közeledünk hozzá, hogy ő jóakarattal kivan az ügyeken segíteni. A t. belügyminiszter úr azt mondta, ne használjunk oly szavakat, hogy az állam becsapta a fővárost s ne állítsuk szembe az államot a, fő-