Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-640

] f;g P>40. országos ülés l. január 21-én, hétfőn. zölni. Azonkívül köteles volna a törvényhozás­nak is bejelentem. Miként van az, t. ház, hogy ennél a közmunkatanácsnál, a mely gróf And­rássy Gyula idején azzal a rendeltetéssel kreál ­tatott, hogy annak elnöke a mindenkori mi­niszterelnök lesz, — azóta, hogy meg lett al­kotva, az elnöki állás soha betöltve nem lett ? Köztudomásúiaga, közmunkák tanácsának ólén csak az alelnök áll. Miként va,n az, t. belügy­miniszter úr, hogy az ezen közmunkák tanácsa által kezelt alap sem a képviselőház elé, sem a főváros közgyűlése elé soha terjesztve nem lehet, ott soha nem tárgyaltatik, sőt Bánffy miniszterelnökségének idejében a fővárosnak felszólítására a számadást egyenesen megta­gadták, pedig világos törvény rendeli, hogy számadással tartoznak. A főváros háztartásán való könnyítés le­hetséges, ha vagy egyszerűen eltörlik a köz­munkák tanácsának ily intézményét és akkor bekebelezik az egész kérdést a főváros admi­nisztoacziój ába de egyúttal rendelkezésre bocsát­ják a fővárosnak azt a, kölcsönalapot és az egész közmunkaalapot, vagy pedig felmenti a t. ház és a t. kormány a fővárost az alól, hogy saját háztartásának terhére közmunkákat vé­geztessen, holott a fedezésükre szükséges jöve­delmek nem az ő pénztárába folynak be, hanem egy más hatóság által kezeltetnek. Itt van az adókezelós. Azon törvényjavas­latnak princzipiumni szerint, mely a t. belügy­miniszter úr előtt fekszik, a közigazgatás egysze­rűsítése van czélba véve ós pedig egy általam nagyon helyesnek ismert elmélet alapján, me-.. lyet nem itt fedeztek fel, hanem Amerikában már régen gyakorolják, hogy tudniillik az adó­befizetés ne adóközegek segítségével nagy idő­veszteséggel eszközöltessék, hanem a klearing ós cheque rendszer útján teljesen biztos bankok­nak chequejei által az illető polgár egyszei'űen postán fizethesse be adóját. Egy ilyen reform a, nélkül, hogy bárkinek hátrányára lenne, rend­kívül egyszerűsítené a kezelést ós természetesen apasztaná a költséget is. De van még egy másik dolog. Miként van az, hogy az az atyáskodó belügyminiszter, — nem mondom, hogy a mos­tani, mindig úgy tessék érteni, hogy a miílt­ról beszélek, — a ki az önkormányzati elv meg­sértésével nem arra szorítkozott, hogy a köz­gyűlés határozatait felülvizsgálván, azokat, ha törvénybe ütközők, megsemmisítse, hanem el­ment odáig, hogy érdemlegesen változtatta meg egyes határozatait a fővárosnak, ugyanazon belügyminiszter nem veszi észre, hogy a főváros pénztárát közelről érdeklő kérdésben nincs végrehajtva a törvény? A t. belügymi­niszter úrnak tudnia kell, hogy a közmunkák tanácsáról alkotott törvényben, különösen mi­Bécsből megy Nyitrára, vagy Nyitráról utazik Bécsbe, az tíz perez múlva mehet tovább. Az a kereskedő, t. miniszter úr. — miért is mond­jam épen a t. miniszter úrnak, hiszen nagyon jól ismeri a dolgot, — az a kereskedő, a ki kénytelen három és fél óráig egy napon hiába vesztegelni, nagyon meg fogja gondolni, hogy a mikor Bécsbe mehet, minek menjen Buda­pestre. De,- t. kereskedelemügyi miniszter úr, mi szükség van arra, hogy a mikor a, főváros ily rendkívül kedvezőtlen anyagi helyzetbe sodortatik az állam által reá átruházott hatás­körökben gyakorolt munkák miatt, a miniszter úr még olyan emolumentumokat is, mint a közúti vasútból származó jövedelmek, folyto­nosan problematikusokká, kérdésesekké tesz és nem akarja a, fővárosnak szerzett jogait, a melyeket a területhasználati jog révén élvez, elismerni, úgy, hogy folytonosan feliratozni vagyunk kénytelenek ide a képviselőházhoz. Lehet-e és miként lehet a főváros állapotán könnyíteni? Mit várhad joggal a főváros a, kormánytól? Elsősorban várja, hogy a t. bel­ügyminiszter úr kezébe vévén a, közmunka ta­nácsról alkotott törvényt, azt va.gy szigorúan hajtsa végre, vagy pedig töröltessék el a köz­munkák tanácsának egész intézménye úgy, a mint ma fennáll. A közmunkák tanácsáról szóló törvén} 7 pénzügyi szempontokból rend­kívüli módon érdekli a fővárost. E törvény szerint alkottatott egy fővárosi alap. Ebbe a fővárosi alapba folytak be azok a kölcsönök, a melyek a törvény rendelkezése értelmében közmunkákra voltak felhasználandók. De ezen­kívül ebbe a közmunkatanácsi alapba folyik be az egész útadója a fővárosnak. Es mi tör­ténik? Akkor, a mikor a főváros közmunkáját konfiskálja a t. kormány az úgynevezett fő­városi alap javára, akkor keletkezik egy másik törvény, mely az útadóról rendelkezik és az utak fentartását, az állami utak fentartását, egészen a fővárosra ruházza, úgy, hogy a ter­het ismét a főváros kénytelen viselni, azok a jövedelmek pedig, a melyekből ezek fedezen­dők volnának, a közmunka a lap pénztárába folynak be. T. belügyminiszter úr, van kezemben egy törvén}', a mety 1870 : XX. törvényezikk neve alatt ismeretes. Széll Kálmán miniszterelnök: Épen ezt olvasom én is! Polónyi Géza: Méltóztassék a 27. §-t elolvasni. Ez a szakasz a következőt mondja Talán betéve is elmondhatom. A fővárosi köz­munkák tanácsa kötelezve volna arra, hogj 7 évenként számadásokat készítsen a közmunkák alapjáról. Ezt a számadást köteles volna a fővárosi közmunkák tanácsa a fővárossal kö-

Next

/
Thumbnails
Contents