Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-640

(S4-0. országos lilás lt)01. január 21-éu, hétfőn. jgj hogy mások is tisztába legyenek vele, hogy én részemről becsületes őszinteséggel, nyilt­szivűen és igazán nyújtom jobbomat a mun­kás számára, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és kívánom, hogy érvényesüljön; jogait és jogai­nak ^befolyását a képviselőházra és az ország törvényhozására biztosíthassa, mert a kinek vérét kérem és várom, annak jogokat is akarok adni. (Élénk helyeslés.a szélső bajddaion.) De az­után épen olyan határozottsággal ós minden félreértést kizárólag akarom megállapítva, látni azt is, hogy mindenféle olyan elemnek, a mely nem hisz Istenben, alkotmányban és hazában. a, mely az aiiarhizmus vagy kommunizmus révén hadat üzen az örökös és becsületes munkával szerzett vagyonnak: nem szabad ós nem akarok jogokat biztosítani, (Elénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) És itt aztán lehet köztünk vélemény­eltérés. Teljesen.osztom Visontai Somát, kép­viselőtársam által felhozott azt a nézetet, hogy e dolgot nem szabad rendőrileg kezelni a .gyülekezési.és egyesületi jog révén, de azt aztán megkövetelem, hogy nem rendőri úton, de- az igazságszolgáltatásnak útján ós egy jól megcsinált, büntető törvénykönyv útján, a bíróság révén állapítsák meg a politikai jog­vesztésnek azon eseteit, a melyek lehetetlenné teszik ezen elemeknek szaporodását és azt, hogy fegyvert adjunk kezükbe arra,, hogy az államot, a, társadalmat az ő rendi és nem rendi intézményeivel felforgathassák. Szóval én az általános szavazati jog mellett feltét­lenül kívánok egy olyan büntetőtörvényt és olyan igazságszolgáltatást, a mely nem pre­ventív úton, hanem megtorlásképen intézke­dik az iránt, hogy azok, a kik az államnak, az állam hatalmának és a társadalmi rendnek nyíltan bevallott ellenségei, a politikai jogok élvezetében ne részesülhessenek. Én ezen a területen egy pár sort szándé­kozom azoknak a figyelmébe ajánlani, a kik ezt a kérdést olyan platonikus szempontból nézik, ós a kik azt gondolják, hogy elvi nagy igazságok révén lehet és szabad a társada­lomnak, a társadalmi rendnek ós n társadalmi instituczióknak érdekeit könnyelműen koczkára tenni. Addig, míg az ilyen eszmék theoretikus téren mozognak, lehet velük foglalkozni is, nem is; én azonban a magám részéről utó­piáknak tartom őket ós azt vallom, hogy a tömegnek hatalma és a tömegnek visszaélései mindig veszedelmesebbek voltak a históriának tanúsága szerint, mint a szervezett hatalomé, habár "a szervezett hatalom gyakran és sűrűen követett is el visszaéléseket. Itt van a kezemben egy füzet, a mely ma már a.z anarchisztikus ós szoczialisztikus elvek révén egyenesen a hazafiságnak üzen KÉPVH. NAPLÓ. Í896 —1901. XXXII. KÖTET. hadat és ennek az iskolának ma már szám­talan hive van. Ez a munka így szól (ol­vassa) : »In dér Yernichtüng der Eegierungen ist nur eines möglich: die Menschen müssen be­greifen das jenes Gefühl Patriotismus, weíches alléin dieses Werkzeug der Gewalt stützt, ein roheSj schädliches, schimpniehes und schlechtes Gefühl ist, Yör alléin aher ein unmenschliches .« Ezt, t. ház, nem egy ponyvairodalmi zug­termékből idézem, hanem idézem a világ­irodalomban tekintélynek örvendő egy nagy fórfiúnak a munkájából (Felkiáltások « jobb­oldalon : Magyarul! Magyarul. .') -.— majd elmon­dom mindjárt — idézem Tolstoi Leo munká­jából, a melyet » Patriotismus und Regierung« czímen adott ki, a ki hirdeti dogma gyanánt egy nagy iskola számára, hogy a hazafiság mint érzelem, a melyet mi kötelességnek tar­tunk, megszégyenítő, gyalázatos, erkölcstelen dolog. Van azután ebben . a . munkában egy igen érdekes részlet, a melyben, arról szól gróf Tolsztoi, hogy mik értendők kormányok alatt. Csak azért olvasom ezt fel, hogy a, t. miniszterelnök úr lássa, hogy az ilyen férfiak, mint Tolsztoi, hogyan Ítélnek a kormányról, mellesleg megjegyezve a sajtóról (olvassa) : »Die E,egierungen, nicht nur die militä­rischen, sondern allé Eegierungen überhaupt könnten, ich wül nicht sagen nützlich, aber wenigstens unschädlich nur in dem Falle sein, wenn sie sich aus unfehlbaren, heiligen Men­schen zusammensetzen würden.*. Á kormányok csak akkor nem lehetnének veszedelmesek, ha szent emberekből alakul­nának. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez körűi belül mindenre áll. Polónyi Géza : AVie es bei den Ghinesen vorausgesetzt wird.« A kínaiaknál így van ez. »Aber die Eegierungen bestehen schon der Art ihrer Thätigkeit nach, die nichts als Vergewaltigungen zum Zwecke hat immer aus gen der Heiligkeit, entgegengesetztesten Ele­menten, aus den allerfrechsten, i'ohesten und unmoralischsten Menschen.*«. Ugyanez a véleménye gróf Tolsztoinak a sajtóra vonatkozólag is, a melyet a plu­tokráczia hatalmában ós szolgálatában levő­kónt szerepeltet ós a melyről, mint ilyenről, emlékezik meg könyvében. Minden félreértést ki akarok zárni abban a tekintetben, hogy akkor, a mikor az általá­nos szavazati jog elmélete alapján ahhoz a törekvéshez becsületes őszinteséggel szegődöm, hogy az emberi jogok kiterjesztésével ós biz­tosításával jog nyujtassék azoknak is, a kiknek eddig nem volt : magam részéről osztozom 21

Next

/
Thumbnails
Contents