Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-640
640. országos ülés 190Í annak a gépnek gondozója, elrontott gépből csak karnis hangokat csalhatunk ki. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Teljesen igaz,-hogy a t. miniszterelnök úr maga ítéli meg a módokat, maga írja maga elé a szabályokat, (Halljuk! Halljuk! a szélső haloldalon.) a melyek szerint cselekszik. Ezt hozza magával felelőssége is, — ámbár közbevetőleg legyen mondva, ez a felelősség utolsó pontján oda rediükálődik, hogjT- felel saját lelkiismeretének. Ezt a bírót azonban gyönge bírónak korántsem akarom jelezni. Széll Kálmán miniszterelnök: A legerősebb. (Helyeslés.) Szalay Károly: Ha azonban elismerem a t. miniszterelnök úr igazát ebben, úgy kérem ismerje el a mi igazunkat is, (Helyeslés a -szélső baloldalon.) hogy nékünk igenis jogunk van kimondani aggodalmunkat és megmondani véleményünket az ő eljárásáról. Engedje meg azután annak igazságát is, hogy talán azt, a mi a völgyben történik, jobban, igazabban látják azok, a kik nmguk is a völgyben állanak, nem pedig azok, a* kik a hegy ormán vannak, mert azoknak vagy látcsöA T et kell használniok, — holott a látcsövek nem egyszer ferde képet mutatnak, — vagy pedig hírnököket kell kiküldeniök, a kik néni egyszer ferde jelentéseket hoznak. (Igaz! Úgy van! a, szélső baloldalon.) A völgyben pedig azt látjuk, hogy azok az elemek, a melyek nem okozták e szegény ország szerencséjét soha, s azelőtt, majdnem megvakulva* a, fénytől, a mely kisugárzott a t. miniszterelnök úr prograrnmbeszédjéből, odúikba bújtak; midőn látták, hogy bekövetkezik az éjszaka, előállottak ismét tevékenységükkel ós munkálkodnak tovább mai napig is, hogy mondjuk meg" igazán, ha más eszközök nincs, még a közbéke árán is elérjék czóljukat. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy nagy eszme vettetett fel itt a képviselőházban, köszönet azoknak, a kik felvetették, a parlamenti reform eszméje. Hiszen abban, hogy a parlamentet reformálni kell, alig van véleménykülönbség. Ha valamikor igaz volt, hogy valamely parlamentet revideálni kell, különösen ráillik a mi parlamentarizmusunkra a német történetíró drasztikus, de talán igaz jellemzése, hogy a mi parlamentarizmusunk nem egyéb, mint nagy gyermekek kezébe adott játék, hogy komolyabb dolgokkal ne foglalkozzanak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A fejedelem ós a. kormámyzat központosított hatalmával szemben felállította a nemzet az ő központosított hatalmát, a parlamentet. De hát ujat mondok-e, ha azt állítom, hogy ez a: parlament már összeállításánál, keletkezésénél, születésénél fogva nem • január 21-én, hétfőn. \fi\ volt arra való, hogy azt a, kötelességet, a melyet a népképviseletnek teljesítenie kell, teljesítse? (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hiszen ennek az országgyűlésnek szomorú története épen az ellenkezőjét bizonyítja ennek. Gondoskodni kell tehát módokról, hogy ezen baj orvosolta ssék. Itt nem lehetek egy véleményen azokkal, a kik azt mondják, hogy a, parlament reformjának kérdése nem aktuális kérdés. Ha ezt a t. miniszterein öli úgy érti, hogy ezen országgyűlésen a törvényeket meghozni már nem lehet az idő rövidségénél fogva, ezt elfogadom; de ha. úgy érti, hogy ezen kérdés megvitatása nem aktuális, akkor ezen álláspont helyességét tagadnom kell. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lehetséges ugyan egyikmásik kérdést, ha még oly közel fekvő is, talán nagyobb veszély nélkül elodázni, de mikor betegség gyógyításról van szó, senkisem tudja meghatározni azt a pillanatot, midőn a betegség túllépi azt a határt, a meddig az még gyógyítható. Hogy ilyen értelemben mennyire aktuális ez a kérdés, azt Mezei Mór t. képviselő úr legjobban bebizonyította. Azt mondja, hogy ezt a kérdést felvetette Holló Lajos t. képviselőtársam, a ki radikális, pártolta Rakovszky Istvánt, képviselőtársam, a ki konzervatív, és pártolja ő. a ki sem nem konzervatív, sem nem radikális. Hentaller Lajos: Hermaffodita! Szalay Károly: Ebből az következik, hogy ezt a kérdést mindenki pártolja, hogy ennek megvitatására és eldöntésére a, közvélemény megérett, tehát az igenis nagyon aktuális. A mi azonban kiváltkép jellemzi Mezei Mór képviselő urnak beszédjót, az az. hogy e beszéd teljesen hasonlatos mindazon beszédekhez, melyeket a. túlsó oldalról annyiszor hallottunk és a melyeknek magva, elvben mindent pártolni, a gyakorlatban pedig mindent ellenezni. (Igaz! Ugy von! a szélső baloldalon.) Mezei Mór képviselő úr is azt mondja : mindazokat, a melyek az általános szavazati jog mellett felhozattak, elvileg helyesli, de mikor így elvileg már hozzájárult a tétedhez, akkor aztán elkezdi egyenként bonczolni ennek a kérdésnek egyes fázisait és sorra ki akarja mutatni, hogy tulajdonképen ez az idea, akármityen helyes és egészséges, még sem jó. Eossz néven veszi Holló Lajos t. képviselőtársamtól, hogy rámutatott azon viszonyra, melyben a köztisztviselők a, kormányhoz állnak, ós melynél fogva szavazatukat független meggyőződésük szerint leadni alig képesek. Azt mondja, hogy minek beszél bárki is arról, hogy e tekintetben törvény alkottassék, hisz oly törvényt, mely azt a természetes .függőséget, a mely a magasabb és alantas tisztvi-