Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-638
114 &ɧ 4 országos ülés 190Í. január lx-án, péntekéi!. királyi kinevezés alapján állíttatik a kormány élére. (Úgy van! Ügy van! a szélsc* baloldalon.) A királynak legfőbb tanácsosa egyúttal a kormánypártnak a vezére. Hát ez mit teszen ? Azt teszi, a mivel korteskedóskor szeretnek élni, hogy az a párt nem egy olyan közönséges párt, annak a pártnak vezére nem olyan, a kit a párt tagjai kiszemelnek és megválasztanak ; a királyi párt, gyakran császári és királyi párt. (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) többször csak császári. A valóság pedig az, hogy a magyar alkotmányosságnak nem szabad másnak lenni, — és így értem azt is, hogy a miniszterelnök úr tegnap miért mondta azt, hogy még állást sem foglalhat a parlamenti reform kérdésében, — a magyar alkotmányosság nem lehet, más, mint a. mit felülről engedélyeznek; felülről pedig csak olj T an parlamenti reformot engedélyeznek, a mely mellett ki van zárva, hogy ez az országgyűlés egyszer egyebet is határozzon, mint azt, a mit felülről megrendelnek. Széll Kálmán miniszterelnök: Nohát nem úgy van? Ugron Gábor: T. képviselőház ! Úgy hívjuk mi magunkat nagyzási hóbortunkban, hogy ^tisztelt törvényhozás* és minket úgy hivnak kábult emberek, * törvényhozók«. (Derültség a szélső baloldalon!) Ebből semmisem igaz, csak a, látszata, van meg; mi nem vagyunk törvényhozók, mi csak törvények regisztrálói vagyunk, ópúgy, mint a, római császárok alatt volt. Ott is, mint a történetírók irják, a császár egy-egy kiváló emberét megkérte, hegy tegye meg a javaslatot, avagy pediglen maga terjesztette elő néha beszéd kíséretében, máskor a nélkül, azok a javaslatok többé nem valának lex-ek, mint a respublika idejében, hanem senatus consultumok. Azok is, a miket mi hozunk, nem törvények, t. ház, csali mi hívjuk azoknak, azok senatus consultumok. Mielőtt ide jönnének azok, beterjesztetnek a: korona elébe, a, korona tanácsosai hozzák azt elő és a korona tanácsosai által vezetett párt szavazza azt meg. Ha mi ellenállást gyakorlunk, ha önök megpróbálnának ellenállást gyakorolni, mindig azt mondják önöknek: »ez a dolog már helyben van hagyva,, ha ti hivői akartok lenni a királynak, hívei a király akaratának, nem szabad vele ellenkezésbe jönnötök, hanem szavazzátok meg.« (Elénk ellentmondások a jobboldalon. Helyeslés és mozgás a szélső baloldalon.') Polónyi Géza: Hát a quótadöntés?! Holló Lajos: Sohasem változtatnak meg egy hajszálnyit sem! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Ugron Gábor: Hiszen, t. képviselőház, semmi sem jellemzőbb, mint az, hogy a parlamenti élet kezdetén még akadtak férfiak, a kik ide törvényjavaslatokat nyújtottak .be, hogy a ház elfogadja. De már az utóbbi évtizedben .nem találunk törvényjavaslatot, a mely egyes képviselők által ide benyujtatott, tárgyalásra bocsájtatott volna. Mi ennek a következése ? Az, hogy ez a képviselőház nem akarja senkinek kezéből az ország boldogításának rendjét, vagy a jobiztonságot elfogadni, csak tisztán a kormány kezéből. Hiszen egy parlament a kezdeményezési jognak a tűzpontja, egy parlamentbe az új gondolatok, az új tervek, eszmék, a rendszerek ós a rendszereknek véghez vitele a bajok orvoslásának módszere után zsibong; nem hagyja a parlamentben nyugodni az embereket a sok gondolat, a sok eszme, a sok terv és azoknak szint, formát adnak törvényjavaslat alakjában, ós áz a törvényjavaslat átmegy a parlament szűrő rostáján, s a, midőn átment, az ország kap egy új törvényt, a mely Péternek, vagy Pálnak AŰseli a nevét. Nálunk nincsenek ily törvények, nálunk a, törvényeket előkészíti a kormány. Rosenberg Gyula: Megvan a joga a képviselőnek is. (Zaj a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, helyes a közbeszólás : a jog megvan erre. De hiszen ennek a nemzetnek örökös szerencsétlensége ép az volt, hogy a jog a törvényben mindig megvolt, de azzal élni nem lehetett. A jog megvan a, törvénykönyvben, de az azzal való élésnek útját állják; _megvan a jog, hogy törvényjavaslatokat terjeszszünk be, de önök lesznek az elsők, a kik útját állják annak, hogy az a törvényjavaslat tárgyaltassék; ha jó, azt fogják mondani, hogy hasonló törvényjavaslatot a kormány fog a maga, hatáskörében beterjeszteni. így történt, t. képviselőház, hogy ez az ország a maga törvényeinél fogva szabad orszag volna, de a maga rossz szokásainál fogva szolgaságban van. Mi tehát, t. ház, törvényhozók nem vagyunk; mi csak regisztráljuk azokat, a miket elénk adnak. Hát milyennek kell lenni a parlamenti reformnak? Annak a parlamenti reformnak olyannak kell lenni, hog}~ ennek a nemzetnek akarata nyilatkozzék meg szabadon, ós a nemzet törvényhozásra hivatott testülete kezdje meg a maga munkálkodását a maga természetes útján és módján, ő legyen a kezdemójryező, ő legyen hivatva e fölött dönteni ós intézkedni és ezekben az eszmékben irányt adni az országnak! Ne az történjék, a mi most, hogy, ha van egy miniszter, a ki a földmívelós érdekeire gondot fordít és beterjeszt tizenkét javaslatot, tapsolnak mind a tizenkét javaslatnak, de ha csak kettőt terjesztett volna
