Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

gg fílí>. országos ülés 1900. november 2«.án, hétfán. hasznos befektetésről van szó. De én azt hiszem, hogy azok az aggályok, a melyeket Barta Ödön t. képviselőtársam felhozott, először egy kissé túlzottak. . ._/ Barta Ödön: Nem! Hieronymi Károly: Leszek bátor mindjárt indokolni, hogy miért. Másodszor ő a kérdésnek csak egyik részét világosította meg. Engedje meg a t. ház, hogy mielőtt határozni méltóztatik ebben, először is rámutassak a kérdésnek egy másik oldalára. T. képviselőtársam tudniillik mindig a jóhiszemű birtokos szempontjából beszél és elismerem, hogy ebből a, szempontból igen sok aggályt lehet felhozni ezen szakasz ellen. Barta Ödön: Én a rosszhiszeműség védelmére nem is szólalok fel! (Halljuh! Halljuk!) Hieronymi Károly: Bocsánatot kérek, én nem azt mondtam, hogy a t. képviselő úr a rosszhiszeműséget akarja védeni; méltóztassék csak meghallgatni és meglátja mindjárt, hogy hova akarok konkludálni. (Halljuk! Halljuk!) Ismétlem még egyszer, a képviselő úr mindig a jóhiszemű birtokosról beszól; de méltóztassék azt feltenni, hogy például egy bizonyos terület, mondjuk a terület minimuma 100 hold. felvan osztva 100 egyholdas parczellára. Ez a réteknél, különösen az olyan vidékeken, a

; hol a rétek ritkák, gyakran fordul elő. Méltóztassék azt venni, ha a helyzet olyan, hogy a birtokosok nagyobb része nagy hasznot lát abban, hogy a maga^ rétjét öntözze és igen szeretné ezeken a réteken az öntözési műveletet végre is hajtani; de valaki ezeken a keskeny eg}" holdas terűleteken azt mondja, — mint a hogy réteknél ténjdeg áll is a dolog, — hogy ha az én szomszédom jobbról és balról is öntöz, akkor nekem nem kell öntözni, mert akkor nekem éppen olyan szénatermésem lesz, a nélkül, hogy arra egy krajczárt is költenék, mint hogyha magam is költekezném ós az ón rétemet is öntöztetném. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy az ilyen keskeny, jobbröl-balról öntözött területek között lévő közbeeső terület ópoly termést fog hozni, még ha nem öntözik is. Ebben az esetben nem méltányos, hogy bárki, minden hozzájárulás nélkül a többiek költségére előnyben ós haszonban részesüljön. Épen ezért, mert így állnak ezek a dolgok az életben, azt hiszem, hogy az a szakasz nem is olvan borzasztó veszedelmes. Hasznos, ha benn van a törvényben, hasznos, ha annak a lehetősége megvan, hogy bizomms esetekben, raelyek itt eléggé körűi vannak irva, — ós ha a t. képviselő úr tud még egy kautólát, én ahhoz is hozzá fogok járulni, mert mennél több kautélával fogjuk ellátni a kisebbség bevonását, annál jobb lesz, — mondom, hasznos, ha benne lesz a, törvényben. Ez meg fogja akadályozni azt, hogy némelyek ily módon a költségekből kivonni akarják magukat. Meggyőződésem az, hogy ez a szakasz az életben igen ritkán fog alkalmazásba vétetni; de hasznos lesz, ha itt lesz, hogy senkinek eszébe ne jusson magát kivonni. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék e szakaszt lígy, a hogy van, elfogadni, azután a 15 §-nál majd megbeszélhetjük, hogy mit kell még esetleg a kisebbség védelmére bevenni a törvénybe. Én a szakaszt elfogadásra ajánlom. (Hdyeslés jobbfelöl.) |Barta Ödön: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy szavaim valódi értelmének helyreigazítása czímén felszólaljak. Nem akartam hosszasan illusztrálni példákkal azt, hogy micsoda aggályokat keltett bennem e szakasz. Azt mondja Hieronymi Károly t. képviselőtársam, hogy én azért vagyok olyan aggályoskodó, mert a jóhiszemű birtokosok védelmére akartam szólani. Igenis, a jóhiszemű birtokosok jogain óriási injuria követtetnék el. a mit egy törvény alkotásánál egyetlenegy esetben sem szabad megedni. Hogy rosszhiszemű birtosok előfordulhatnak, a kik közbenesőleg úgy járnak el, mint az a szupplikáns diák, a ki a két szélső alvók közt feküdvén, soha nem fázott, mert vagy a.z egyik, vagy a másik húzta rá a takarót: — ez, igenis, — előfordulhat. De én nem erről beszélek. És ez nem oly injuríá. Hanem például egy konkrét esetet hozok fel. Van egy kész öntöző mű egy uradalomban. Az uradalom területe után következik egy községnek a legelő területe, mely abszolúte nem szorul arra, hogy öntöztessék, mely azt a szolgálatot, a mit egy úrbéri község legelőjének teljesítenie kell, teljesíteni képes öntözés nélkül is. Ennek a legelőnek a területe — mondjuk — ötven hold. Utána következik egy közbirtokossági birtok 150 hold területtel, melyet az illető birtokosok öntöztetni akarnak akár kelyesen, akár nem. Lehet, hogy nincs is szükségük reá, lehet, hogy csalódni fognak arra nézve, hogy előnyös ez az öntözés. De beakarják magukat illeszteni a kész öntöző műbe. És ekkor azt a közbeeső községet akarata ellenére kényszerítik azon ötven holdnyi legelővel a kötelékbe lépni, a mire annak semmi szüksége sincs. Hieronymi Károly: Nem úgy van! Barta Ödön: Ez a szakasz világos értelme. A belépni kivánó terület száz holdnál több. A bevonandó terület eddig legelőt képezett. Tehát a 2. §. esete is fenforog. A 3. §. pedig a czélirányosságról szól. Mi az a czélirányosság ? Nem akarok erről hosszasabben beszélni; szólottam már róla, csak röviden érintem. Ter-