Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-619
80 619. országos ülés 1900. november 2<i-ánj hétfőn. bély Gyula, Szily Pongrácz, Telegdi József. gróf Teleki Géza, gróf Teleki Sándor, Tolnay Lajos, Tomcsányi László, Veszter Imre, Vészi József, Weisz Bertold, gróf Wenckheim Frigyes, W T olfner Tivadar. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyveket, valamint a vonatkozó iratokat tisztelettel beterjeszteni. Elnök: Az összefórhetlensegi bizottság jelentése tudomásul vétetik. T. ház! Áttérünk most a napirend szerint a közérdekű öntöző-csatornák létesítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 857, 918) részletes tárgyalására, még pedig kezdjük az 1. §.-nál. Dedovics György jegyző (olvassa az i. §,~t). Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz ! Major Ferencz : Nagyon röviden óhajtok az 1. §-hoz szólani. Az általános vitában jeleztem, hogy az első paragrafushoz módosítást szándékozom beadni oly értelemben, hogy az öntöző-csatornák építésénél mindig hallgattassák meg a kereskedelemügyi miniszter. Indokaimmal, azt hiszem, volt alkalmam meggyőzőleg beigazolni, hogy igenis kívánatos, hogy a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg oldassák meg nemcsak átalában a csatornáknak a kérdése, hanem a hajózási ügy megoldásával kapcsolatban az öntözésnek is a kérdése, minthogy azonban a t. miniszter úr válaszában kifejezte azt, hogy igenis az egész munkálatnál úgyis a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg járt el és fog eljárni, ós ép a módosítást feleslegesnek tartja. Ezen miniszteri felszólalás ós biztosítás után a módosítás benyújtásától elállók, minthogy ez irányban biztosítva lettem. Buzáth Ferencz jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául a ház egyhangúlag elfogadta ós ezzel mintegy jelezni kívánta azt, hogy azt a czólt, a melyet a törvényjavaslatban a t. miniszter űr kitűzött, helyesli. Én is hozzájárultam a törvényjavaslatnak átalánosságban való elfogadásához, tisztán azért, mert azt a czélt én is helyeseltem, sőt több alkalommal úgy a képviselőházban, mint az illetékes bizottságokban ez irányban nyilatkoztam is. Egészen határozottan kij elenthetem tehát, hogy azon szavazat, melyet ón az elfogadás mellett adtam, nem a t. miniszter úr beszédének hatásából következett be. Azonban, t. képviselőház, távol legyen tőlem az, mintha a minden irányban nagyszabású, mély átgondolást tanúsító beszédnek hatását lejjebb akarnám szállítani. Igaz, hogy meddő törekvésem is volna. Mert ahhoz az én erőm, tudom, magam beismerem, tökéletesen gyenge. Nemhogy leszállítani akarnám a nagy beszéd hatását, sőt elismerem, minden izében megérdemelte a nagy elismerést, amelyet aratott a t. miniszter úr, sőt tovább megyek, magam is mondom, hogy a beszéd nemcsak a jelen kor, de hihetőleg a jövő kornak is forrásmunkája lesz, a melyre hivatkozni fognak, a kik e tárgygyal rokon kérdések iránt talán érdeklődni fognak. Csak egy tényre akarnék rámutatni; eddig ebben a képviselőházban úgyszólván senkinek sem volt fogalma, bizonyos dolgokról, a melyeket a miniszter úr oly szépen fejtegetett ós a niefyekről meggyőzött minket. Például ki tudta, hogy a nálunk működő vizrendező és ármentesítő társulat mily területre terjedt ki. Senkisem tudta. A ki homályban volt ezekre a kérdésekre nézve, talán nem is tudta volna, hogy hol kell a felvilágosítást megszereznie. Hiszen maga a miniszter úr is érdekes beszédében nagyon helyesen mondta: »Hogy ezen területről a t. ház tagjainak fogalma legyen, csak azt vagyok bátor hozzátenni, hogy e terület akkora, mint az egész Németalföld, kétszer akkora, mint az egész szász királyság«. Mindenesetre helyes volt, hogy felvilágosította a ház tagjait, a kiknek fogalmuk sem volt, mint mondtam erről, de jobb lett volna a gyöngék kedvéért megmondani azt is, hogy Németalföld ós a szász királyság is mily területű, hogy ezt jobban megértsók. Tovább megyek, forrásmunka lesz más irányban is a nagyszabású beszéd. Mert többek közt azt mondja a miniszter úr, mikor a töltések hosszáról és a telefon használatáról beszél, hogy a töltések hossza ennyi és ennyi kilométer, a mit azt hiszem kevesen gondoltak, hogy így legyen és ezen töltésen ilyen ós ilyen méretben már a telefon is fel van állítva. Azt hiszem, mindenki hálás köszönettel fogadja a miniszter úrnak ezen forrást képező felvilágosításait. Talán nélküle ezen nagy horderejű dologról tudomást sem vettünk volna, ós én csak bámulom önzetlenségét, hog^y ezen nagy előtanúlmányt igénylő ismereteit kegyes volt velünk közölni. Midőn ón a törvényjavaslat általános tárgyalásánál felszólaltam, méltóztatnak visszaemlékezni arra, én már akkor kijelentettem, hogy távol van tőlünk ós mindenkitől, a ki ezen az oldalon ül, ezen, a törvényjavaslatban kitűzött czól megvalósítása elé akadályokat gördíteni. Csak egy megjegyzésem volt, melyet ma is fentartok, ós ez az volt, hogy együttesen oldjuk meg azon vizi utakkal ós csatornák tervével, a melyekről oly szépen, behatóan és meggyőzőleg nyilatkozott volt itt az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úr. Igaz, hogy azt mondta erre a földmívelósügyi miniszter úr, hogy csak azért hoztam ezt fel. hogy ellentóteket állítsak fel közte és a kereskedelemügyi mi-
