Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-633

633. országos ülés 1900. deczember 18-án, kedden. 437 bályok előbb egy bizottság által, később pedig a miniszterelnökség által kezeltettek, és pedig lehetőleg úgy, hogy a ki jogosultságát be­bizonyítja, a ki igényét igazolja-, az ezen sza­bályoknak lehető tág magyarázatával megkapja a segélyt. Én még túlmenve azon, a mint elődjeim kezelték a honvédsegély ügyét,— a mint a felszólaló Lakatos Miklós képviselő úr is szives volt elismerni — a. lehető legnagyobb liberalitással ós előzékenységgel ós azon ke­gyelettel, a melylyel a honvédek múltja és emléke iránt viseltetem, kezeltem ezen sza­bályokat. Én a határidőket, a melyek alatt igazolni tartozik valaki, hogy van igényjogo­súltsága, nemcsak hogy kitoltam, de egyszerűen meg is szüntettem, és a határidő kérdése ma már nem képez akadályt; különben is, a mennyire tőlem telik, e kérdést lehetőleg azon érzésekkel kezelem, a mely mindnyájunk szi­vében él; kezelem a legnagyobb előzékeny­séggel ós minden tekintetnek számbavételével. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Méltóztassék a t. háznak megnézni a zárszámadásokat; óven­kint jelentékeny túlkiadások vannak ezen a czímen és sokkal nagyobb összeget fordítunk tényleg e czélra, mint a mennyi előirányozva van. Méltóztassék tehát ebbe belen}aigodni s ezen szabályokat most meg nem változtatni: ezeknek kezelése úgy is akkép történik, hogy azt hiszem, minden jogos és minden méltányos várakozást, a mennyire csak lehet, kielégít. Nem azért, mert ellentétbe helyezkedem a dolog, érdemére nézve azzal, a mit ez a hatá­rozati javaslat akar, de mert azok a szem­pontok vezetnek, a melyeket előadni szeren­csés voltam, (Halljuk! Halljuk!) kérem a t. képviselőházat, szíveskedjék a tételt változ­tatás nélkül ós minden eg}'éb határozat hoza­tala nélkül elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl. Zajos felkiáltások a szélső baloldalon : Dehogy helyes! Hogy lehet ezt helyeselni? Zaj.) Olay Lajos: Nem engedik Bécsben, hogy többet fizessünk, az a baj! (Zaj.) Elnök (csenget): Kiván-e még valaki szó­lani? Ha szólani senkisem kivan, a vitát be­zárom. A tétel maga nem támadtatott meg, tehát azt elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést Lakatos Miklós kép­viselő úr határozati javaslatát illetőleg. Kér­dem a t. házat, elfogadja-e Lakatos Miklós képviselő úr határozati javaslatát: igen, vagy nem? (Igen! Nem! Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez nem pártkérdés!) Kérem azokat, a kik a határozati javaslatot elfogadják, szíveskedje­nek felállani. (Megtörténik) Olay Lajos: Sajnos, úgy látszik ez is pártk érdes! Elnök: A ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Olay Lajos: Gyászmagyarok! Molnár Antal jegyző (olvassa): A mi­niszterelnökségnél alkalmazott nős vagy csa­ládos altisztek és szolgák rendkívüli segélye­zésére 1030 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa).- A fiumei kormányzói palota berendezésére 6000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Beruhá­zások. Az új miniszterelnökségi palota, építé­sére III. részlet gyanánt 150.000 korona­Elnök : Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Bevétel. Rendkívüli bevételek 20.475 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Ő csá­szári és apostoli királyi Felsége személye kö­rüli minisztérium. Rendes kiadások, XV. fe­jezet ós VI. fejezet, 5. czím. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások, VII. fejezet. Rendes bevételek, Hl. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások 107.473 korona. Lukáts Gyula jegyző: Csávolszky Lajos ! Csávolszky Lajos: T. ház! Még oly mo­narchikus államban is, a mely teljesen önálló ós független ős mely saját nemzeti fejedelem alatt egységes nemzetből áll, kiváló fontos­sággal bír annak az államférfiúnak a szerepe, a ki állásánál és hivatásánál fogva, folyton az uralkodó személye körül van. Hát még ná­lunk, a mi szerencsétlen közjogi viszonyaink között, midőn a nemzet ellenálló képessége teljesen megszűnt, midőn egész alkotmányos­ságunk, összes alkotmányos intézményeink fennállása tisztán az uralkodó jóakaratától, tetszésétől van függővé téve. Ily közjogi vi­szonyok között nálunk egyik legfontosabb ál­lásnak kellene lenni a király személye körüli miniszter állásának. Nagy hiba, hogy ez a felfogás nem érvényesült eddig, és nagy hiba, hogy apró-cseprő ügyek elintézésének kiadó hivatalul tekintetett ez a tárcza, mely nagy nemzeti feladatok megoldására volna hivatott. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert a mi közjogi helyzetünkben kell, hogy politi­kai hitvallásunknak sarktétele legyen a nemzet ós a király között az érdekek és érzelmek kö­zössége. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az érdekek közössége fentarthatja, biztosít­hatja az együttmaradandóságot, de az együtt­élésnek belső értékét és becsét az érzelmek közössége adja meg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az érdekek közösségéből nem kö-

Next

/
Thumbnails
Contents