Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-616

616. országos ülés 1900. noTember 22-én, csütörtökön. 35 magának a villamos. Nem szabad azt tűrni, hogy a társulatnak rossz kocsiszerkezete folytán a közönség bűnhődjék, nem szabad egy perczig sem megtűrni ezeket a magas lépcsőket és azért kérem fel a t. miniszter urat, hogy tessék inkább az állóhelyeket redukáltatni, de a lópcsözetet úgy tessék megoldatni, hogy a felmenetel kényelmesen, nem pedig veszélylyel, úgy szólván felmászással történhessék. A mi a kocsik belső szerkezetét illeti, én, ki sokat járok a villamoson, tapasztalom, hogy legnehezebb oly kocsikon elhelyezkedni, a hol keresztbe vannak az ülések, holott a legnagyobb kényelemmel lehet oly kocsikban helyet foglalni, a hol jobbra és balra egy-egy sor ülőhely van, a minők a királyutczai kocsikon vannak. Ily átalakítás feltétlenül szükséges, és azt hiszem, ez semmi nehézségbe nem ütközik. Kapcsoljanak össze lehetőleg két-két kocsit, ele lehessen kényelmesen ülni a közönségnek. A mi az állóhelyek megoldását illeti, a leszállásra vonatkozólag csak azért mondtam, hogy egy hely legyen a felszállásra és leszállásra, hogy ezáltal megakadályozzuk azt, hogy a kocsi vezetőnél álljanak. Legyenek külön állóosztályok, mint az olasz villamosvasúton, és ép azért a berendezésnek ily megoldását nagyon helyeselném, és kérem a t. miniszter urat, hogy ebben az irányban intézkedjék, mert a ki a villamoson közlekedik, láthatja legjobban az általam elmondott nehézségeket. A mi pedig a végállomások mikénti berendezését illeti, nem látom a veszélyt elhárítva épen a tolongás szempontjából. Azt hiszem, hogy a végállomásokon, főleg a kirándulási helyeken, mint a Zugligetben és a Hüvösvölgynél, nagyon egyszerű lehetne a megoldás. Van példa reá, az Állatkerttel szemben levő földalatti megállóhely. Itt csak egy helyen lehet bemenni és ha a jegykiadó látja. hogy elegendő ember jött a perronra, a melynél több nem fér a kocsiba, egyszerűen elzárja a bejárást és több nem mehet be. Ez által megszűnik a tolongás közvetlenül a kocsiknál, a mely mindig a legveszedelmesebb. Azt is lehet tenni, hogy az érkezés szerűit jegyeket osztanak egymás után és azt mondja a vonatvezető : 1—50-ig beszállás! Ez már — belátom — kissé nehezebb és főleg a hol száz ós száz ember van, nehezen keresztülvihető, hanem a másik megoldás, hogy korlátokkal vétessék körűi a végállomás és máshonnan nem lehet bemenni, mint a hol a jegykiosztás történik, ez könnyen keresztülvihető. Ezáltal a közvetlen tolongást a felszállásnál meg lehetne akadályozni. A mi a földalatti villamosra vonatkozik, ezt én nem úgy értettem, és azt hiszem, hogy az igen tisztelt miniszter úr sem azt imputálja nekem, hogy minden közlekedést a föld alá akarok vinni, hanem azt mondtam, hogy ezt oly pontokon lehet keresztülvinni, a hol a legtöbb veszély van, például a Kerepesi-útnál, a melynek keresztezésénél legnagyobb a baj ós kellemetlenség hárul a járó-kelőre. Ezzel csak megjelöltem bizonyos fővonalat, a hol ezt az állandó veszélyt megakadályozhatjuk. Meg kell még pár szóval emlékeznem a szerencsétlenségekről. Úgy látom, hogy a szám nem olyan ijesztő más jármüvek által okozott szerencsétlenségekkel összehasonlítva. De ha azt veszszük, hogy villanyos nincs minden útezában, kocsiközlekedés pedig van, akkor az arány a villanyos ós a kocsik által okozott szerencsétlenség közt mégis igen nagy. A súlyos sérüléseknek meg az a magyarázata, hogy ez a villanyosnál kevesebb minta más járműveknél, mert csak a túlságos vigyázatlanságnál történik elgázolás, míg legtöbbször kisebb sérülés fordul elő. Nag3^obb a vigyázat a kocsikkal szemben, mert a lovak dobogása már bizonyos idegességet idéz elő ós így az ezeknél történt balesetek súlyosabbak, de halálozás sokkal kevesebb, mint a villanyosnál. Ez a szám: 177 és 108, egy évben nagyon tekintélyes szám, a mely a villanyos elgázolás által idéztetik elő. Épen azért, hogy ennyi szerencsétlenség ne történjék, kívánatos, hogy létesüljenek mindazon javítások, melyek arra tendálnak, hogy ezen szerencsétlenségeknek eleje vétessék, mint például a kocsiszerkezetre, a vonatvezetők éberségére ós így a munkaidő megszabására, a menetsebesség korlátozására és a közlekedés rithmikusabb szervezésére vonatkozó intézkedések, a melyek által a szerencsétlenségeket kisebbíteni vagyunk képesek. Ezeket voltam bátor a t. miniszter úrnak gyakorlati szempontból felelni és minthogy látom, hogy az igen tisztelt miniszter úr ezeket a dolgokat igyekszik ezen általam jelzett irányban megoldani, és a szerencsétlenségeket ezáltal csökkenteni, a választ tudomásul veszem és kérem, hogy az általam jelzett irányban továbbra is még szigorúbban méltóztassék eljárni ós intézkedni. Elnök : Következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a kereskedelemügyi miniszter úr válaszát: igen, vagy nem ? (Igen.!) A ház a miniszter úr válaszát tudomásul veszi. Miután a legközelebbi ülés ideje és napirendje meg van állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 45 pereskor.) 6*