Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-630

öítö. országos ülés 1900. deeüember M-án, pénteken. 367 látnunk, hogy a mi őseink mennyit küzdöttek, fáradtak és mily kevés eredményt tudtak elérni. Ha megengedi a t. ház, felolvasom idevonatkozó törvényeinket. (Halljuk! Halljuk!) Az 1792: IX. törvényczikk így szól (olvassa) : »A karoknak s rendeknek az iránt tett alázatos előterjesztésekre, hogy a magyar ezredekhez ós határőrségekhez, fő- és nagyobb tisztségekre is és ezredek tulajdonosainak való alkalmazásra, a született magyarokra előbb való tekintet legyen, és hogy a magyar ifjúság a katonai akadémiákban a katonai szolgálatra előkészíttessék, ő sz. Felsége a karoknak ós rendeknek ezen ki vánságát igazságosnak ismervén, egyszersmind kegyelmesen elrendelni méltóztatott, hogy ámbár a német ezredekben viszont fő- és nagyobb tisztségi minőségben tettleg magyarok is léteznek, mindazonát ő Felsége a magyar tiszteknek mind a magyar, mind a német ezredekben jelenleg létező száma iránt kivánt értesítést nyervén, ennekutánna azon módot követendi, hogy az egyenlő arány megtartatván, a további panaszra szolgáló ok megszüntettessék és annálfogva a született magyarok, azon bizonyos reményben, hogy órdemük szerint nagyobb lépcsőre emeltetni fognak, katonákká legyenek, hanem az iránt is kegyelmesen intózkedendik, hogy a magyar katonatisztek fiainak katonai szolgálatokra való kiképzésre, a mennyire lehet, alkalom nyújtassák.« Az 1807 :

1. törvényczikk 9. §-a így szól: »És mivel az önkéntes katonák összeszedésében leginkább akadálynak találtatik, hogy az újonnan választott katonák nyel vöket nem értő tisztek, altisztek századába soroztatván, kölcsönösen nem értik egymást, sem a parancsok kiosztásában, sem meghallásában és az ebből származott viszályok az ujonczokat, sőt azok példája után másokat is a katonaságtól elidegenítnónek, hogy jövendőben ily, a szolgálatnak ártalmas nehézségek ne támadjanak. O Felsége kegyelmesen intézkedni fog, hogy a magyar ezredekhez oly tisztek és altisztek alkalmaztassanak, kik az azok közt különösen használt anyai nyelvekben mulhatlanúl jártasok. « A 10. §. pedig a következőket mondja: »Mivel pedig a katonai élet folytatására legnagyobb ösztönül szolgál, ha a katona vitézségeket érdemlett előmozdítások és jutalmak követnék: Ő Felsége alázattal kéretik, hogy a magyar és határőrezredbeli tiszteknek, következőleg parancsnokoknak s főtiszteknek is, az 1792: IX. törvényczikk is azt kívánván, születe,tt magyarokat tenni«. Az 1840:11. törvényczikk 12. §-a ezeket mondja: x>Mivel pedig a katonáskodásra legfőbb ösztönül az szolgálna, ha a katonai erényeket érdemleg előléptetések és jutalmak minél előbb követnék: ő felsége az 1830: VH. törvényczikk 1. §-a 12. pontjában tett kegyelmes ígérete szerint az e részben fennálló törvények, jelesen az 1792: IX. és az 1807:1. törvényczikk rendeletének szoros betöltésével, szivén fogja viselni azt, hogy a magyar sor- és véghelyi ezredekben tisztek, következésképen tábornagyok és stabálisok is született magyarok legyenek.* Az 1842 : VI. törvényczikk 9. §-a ekként szól: »Ő Felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy a magyar nyelvnek tudása a katonai vóghelyeken is gyarapíttassék s a magyar ezredek kormányai a magyarországi törvényhatóságokkal magyar nyelven levelezzenek*. Azt kérdem már most, t. ház, mit mutatnak ezek a száz esztendőnél többre terjedő országgyűlési törvények? Hogy ezt a nemzetet törvényekkel, királyi szentesítéssel ellátott törvényekkel, a melyeket még esküvel is megerősítettek a koronázás alkalmával, hogy azokat megtartjuk és megtartatjuk, hitegették ós ámították, mert ugyanazon panaszok, a melyek akkor előfordultak, minden magyar ember szivében megdobbannak ma is és a ki igazságot akar tenni, azt mondhatja, hogy ma is csak abban a helyzetben vagyunk, hogy szógyen és gyalázat egy nemzet törvényhozására nézve, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) ha nemcsak kívánalmainak, de létező, esküvel megpecsételt törvényeinek sem tud érvényt szerezni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezért, t. ház, csatlakozom Tóth János t. barátom által előadott indokokhoz, elfogadom az ő határozati javaslatát s magam részéről a következő határozati javaslatot nyújtom be. Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa): ^Határozati javaslat, beadja Ugron Gábor. A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az 1792: IX. törvényczikknek, az 1807: I. törvényczikk 9. és 10. §-ainak, az 1840: H. törvényczikk 12. ós az 1842: VI. törvényczikk 9. §-ának szerezzen azáltal érvényt, hogy a magyar tisztek a magyar ezredekhez osztassanak be, a magyar csapatokat magyar tisztek vezényeljék ós a magyarországi katonai testületek és hatóságok a magj^ar hatóságokkal ós hivatalokkal magyarul levelezzenek.* (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.)