Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-630
p,Q2 *»&>• országos ülés 1900. deczember 14-én, pénteken. aztán azt a konklúziót, a mely a t. közbeszóló képviselő úrnak is tetszik és adta elő kifogásait a javaslat ellen. Azokat, a miket tisztán katonai szempontból, a póttartalékosokat illetőleg, stb. előhozott, most mellőzöm. Szorítkozom csupán a kérdés alkotmányjogi részére. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr tétele az, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése nem törvényes, nem alkotmányos, mert Ausztriában alkotmányosság nincsen, mivel pedig a mi törvényeink előírják, hog}- egyenlő elvek alapján kell alkotmányosan megállapítani a \ T éderő rendszert, akár hosszabb, akár rövidebb időre szabályoztatik az, ez a törvényjavaslat ennek következtében itt törvényesen elő nem terjeszthető. T. képviselő úr. Egy tévedésben méltóztatik leledzeni. Ausztriában az alkotmánj^osság létezik, azt nem tagadhatja senki. (Egy hang a szélső báloldalon : A 14. §-ssal.) Az alkotmányosság kérdésében lehet valaki ebben, vagy amabban a nézetben, hogy az osztrák alkotmány épen az ő 14. §-ával megfelel-e valaki ízlésének, kívánságainak, azon szigorú felfogásnak, a melyet általában egy alkotmány iránt valaki táplál, de hogy az egy alkotmány, a mely az osztrák népek részéről ós törvényhozási úton annak idején el lett fogadva és náluk érvényben áll 1867 óta, azt nem tagadhatja senki. (Úyg van! jobbról.) A 14. §. pedig annak az alkotmánynak kiegészítő része. Bármily nézetben van valaki ezen 14. §-ra nézve, mégis, gondolom, méltányos és igaz szempont az, hogy nem a mi dolgunk ezen 14. §. felett Ítélkezni, hanem az osztrák népek dolga. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Az osztrák alkotmány törvény éknek az kiegészítő részét képezi, törvénjdiozási úton jött létre, azt törvény szüntetheti csak meg, egyéb nem, s addig a míg törvény meg nem szünteti, az a 14. §. helyet foghat és alkalmazható, (ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Már most, a mi az alkotmányos állapotot illeti, vájjon az nem alkotmányos állapot, ha ottan a törvények által megvont korlátok között a korona ól azon jogával, hogy feloszlatja az országgyűlést ós kiírja az új választásokat? Ez történt meg. Az osztrák Reichsrath fel lett oszlatva, az új választások ki lettek írva; az alkotmány proczesszus folyamatban van, januárban össze fog jönni az osztrák Reichsrath, tehát az alkotmányos élet folyamatában és annak kontinuitásában semmiféle erőszakos közbelépés nem történt. Igaz, az alkotmányos élet nem normális Ausztriában, de ez egészen más, nem fungál normálisan, mert valahányszor összejön a Reichsrath, munkaképtelennek bizonjml. nem képes feladatainak teljesítésére, így áll a kérdés. De, t. képviselő úr, a ki a fejét csóválja, az én t. barátom, meg fogja nekem engedni, hogyha egy gépezet, vagy valamely más szervezet bizonyos okokból normális funkcziójában zavart mutat is, megakad, egyik, vagy másik részében tökéletlennek bizonyul, funkcziójában megzavarodik, azért még nem lehet időleg azt mondani, hogy az a gép nem létezik. így van az ezzel az alkotmánynyal is. Hogy mi fog bekövetkezni később, azt nem tudjuk, azt senki sem tudja, •— a múltkor mondtam, — hogy mi van megírva a sors könyvében. De ma az osztrák alkotmány jogilag és tényleg fennáll, az egy élő alkotmány, habár annak egyik szerve, a képviselőház, nem fungál is normálisan. Már most ezen törvényjavaslattal hogyan áll a dolog? Magyarországnak alkotmánya szerint teljesen joga, szuverén joga, intézkedni vódrendszere felett és intézkedni az ujonczok megszavazása tekintetében, ez lévén az országgyűlésnek fentartott joga, azzal a kijelentéssel, hogy a vódrendszer egyenlő elvek szerint állapíttatik meg alkotmányosan Ausztria ós Magyarország között. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Alkotmányosan!) Ez így van, alkotmányosan, ós még eddig alkotmányellenesen nem lett megállapítva. Mert mi törtónt tavaly és mi akar történni az idén? A múlt esztendőben az osztrák Reichsrath az ujonczokat megszavazta, megszavazta a véderőtörvény alapján. Ez tény, a melyet konstatálnom kell ós a melyet nem lehet eldisputálni. Mi is megszavaztuk a véderőtörvény alapján, egy évre prolongáltuk épen e czélból. Nem kérünk egyebet mi sem. Egyenlő elvek alapján fog megtörténni az előterjesztés Ausztriában is, mint a minők ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak. Hogy januárban mit fog tenni az osztrák Reichsrath, azt még nem tudjuk, de módja lesz e törvényjavaslat felett nyilatkozni és az ujonczokat megajánlani, vagy meg nem ajánlani. Tavaly megajánlotta; az idén hogy meg fogja-e ajánlani, vagy nem fogja-e, nem tudjuk, de a feltevésnek annak kell lennie, hogy megfogja ajánlani, mert ez alkotmányos joga is, ós alkotmányos kötelessége is. Mi tehát ezen feltevésben terjesztjük elő ezt a törvényjavaslatot és kérjük az ujonczok megszavazását és a véderőtörvónynek egy évre való meghosszabbítását. Hogy miért nem kérjük tiz évre, azt, gondolom, magyarázni nem kell. Három vagy négy évvel ezelőtt — úgy mondja Tóth János képviselő úr, megkereste az indokolást — az volt az akkor e tárgyban előterjesztett tör-
