Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-629
629. országos ülés 1900. decaember 13-án, csütörtökön. 356 Széll Kálmán miniszterelnök: Hanem azt hirdette, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Molnár János: És mi nem azt hirdetjük! ? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) Széll Kálmán miniszterelnök: Én nem mondom, hogy nem azt hirdetik önök, vagy ön, Molnár János képviselő úr; én nem is akarok a többi urakról beszólni, mert én most Molnár János képviselő úrral állok szemben; ón nem generalizálok, én Molnár János t. képviselő úrnál maradok, megelégszem azzal. (Zajos derültség a jobboldalon.). Nem mondom, hogy nem hirdeti... Molnár János: De gyakorlom is! (ügy van! Úgy van! balfelöl. Élénk ellenmondás a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: De a ki politikai felfogásban, első fellépésétől fogva egészen a mai napig, politikai tendencziáiban, politikai kívánalmaiban ós azokban, a miket politikájának akcziójában hirdet, különbséget tesz, még pedig nemcsak keresztény ós nem keresztény, de katholikus és nem. katholikus között is, (Elénk tetszés és felkiáltások a jobboldalon: Ez az! Mozgás balfelöl.) különbséget tesz — bocsánatot kérek, ha nem is teszi kifejezett szavakkal, nem teszi úgy, hogy ezt így lehessen rásütni, hanem különbséget tesz annak következéseiben, a mit akar ós a mit hirdet : az igenis ezt az országot politikájának követketkezményei által szót fogná szedni keresztény ós nem keresztény társadalomra, katholikus és nem katholikus társadalomra: az nem hirdeti ugyan ellenkezőjót annak, a mit Krisztus hirdetett, de kinek politikai konczepcziója a felekezetiessógre van alapítva, a mi az összes kultúrnépek történetének tanusága szerint minden népnek életére a legszerencsétlenebb befolyást gyakorolt, az, mert annak a konczepcziónak következései elől nem térhet ki — látja, hogy nem akarok igazságtalan lenni, csak ezt a kifezést használom, — kénytelen lesz azt is mint kiindulási pontjának következéseit elfogadni. Ez választ ám el engem a képviselő úrtól mindazon egyéb kérdéseken felül, és azt hiszem, mi sem értjük egymást sem ebben a házban, sem ezen a házon kivűl, (Hosszantartó, élénk helyeslés a jobboldalon.) akármennyit vitatkozzunk, akár a budgetvitában, akár az indemnity tárgyalásánál. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Kérem a javaslat elfogadását. (Hosszantartó, élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Felkiáltások: Szavazzunk! Zaj.) Elnök: Csendet kerek, t. ház? Szólásra senkisem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, kivan-e valaki még evvel a jogával élni! A mennyiben nem, a vitát bezárom. Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház az 1901. év első három hónapjában viselendő közterhekről ós fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot általánosságban a rószletetes tárgyalás alapjául? (Igen! Nem!) Kérem, a kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjón következik e szerint a most elfogadott törvényjavaslat részletes tárgyalása és a t. ház által már napirendre kitűzött tárgyak. (Helyeslés.) Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 40 perczkor.) 45
