Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-624

HM. országos ülés 1900. deczember S-^n, szerdán. 217 tási jognak általánossá tétele ós így a titkos szavazás behozatala, oly fontos és nagy hord­erejű törekvés, és e kérdés megvitatása és megoldása olyan magasabb fokú műveltséget ós tudást igényel, (Mozgás, -zaj és felkiáltások a hal- és a szélső baloldalon: Gyalázat! Nem szégyen­lik! Ki hozta ezt a végzést?) hogy a felebbezők bizonynyal e kérdést gyűléseik által előbbre vinni nem képesek, (Nagy zaj és derültség a bal- és szélső baloldalon.) hanem egyesek feliz­gatásával csakis a társadalmi ós törvényes rend megbomlását idézhetik elő. Fontos és nagy kérdések ezek, — mondja a hivatalos végzés, — a melyek az állammal ós az egész társa­dalommal együttesen oldhatók csak meg. (De­rültség és felkiáltások a baloldalon: Ki hozta ez f- a végzést ?) Kolozsvár város tanácsa! Szó szerint elolvasom (olvassa): » Fontos és nagy kérdések ezek, — mondja a városi tanács, — a melyek az állammal és az egész társadalommal együttesen oldhatók csak meg. S midőn ezzel szemben felebbezők mintegy feltolják magukat, (Nagy zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) — nép feltolja ma­gát — és ebben a nagy horderejű ós Ítélő­képességükön felül álló fontos kérdésben (Meg­újuló zaj és derültség a bal- és szélső baloldalon.) úgy a rendőrséget, valamint a hatóságot be­adványaikkal minduntalan elárasztják, (Élénk derültség bálról.) ezt komoly számba venni nem lehet, hanem csakis olyannak, mint a mely a rendőrség ós a hatóság zaklatását czélozza, (Élénk mozgás és felkiál á ok a bal- és szélső bal­oldalon: Hallatlan!) Nem a törvényes rend és közbéke felbontására kell törekedni, — mondja sző szerint a végzés, — hanem épen a feleb­bezők osztályának kell, hogy jelszava maga­sabb fokú szakképzettség, műveltség, hazafi­ság ápolása legyen, (Folytontartó derültség bitiről.) mert ennek terjedésével terjedni fog a válasz­tási jog ós a polgárok általános boldogulása. Miről a tekintetes rendőrkapitányság a fölter­jesztett összes ügyiratoknak visszaadása mel­lett értesíttetik.« (Nagy zaj a bal- és szélső bal­oldalon. Mozgás johhfelől.) Rakovszky István: Ez a reakczió, Man­del Pál úr! (Úgy van! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Visontai Soma: Szeged város polgár­mestere (Felkiáltások a baloldalon: Halljuk!) 1900. február 25-ón kiadott végzésében szintén va­lami olyan közjegyző hitelesítését kivarrná meg a névaláírásnak, mert a következő vég­zést hozta (olvassa): »Ábrahám Mátyás szegedi lakos azon be­jelentését, hogy folyó hó 25-én délután 1 /iá órakor a Valéria-téren megtartandó népgyűlést szándékozik egybehívni, tudomásul nem vehe­KÉPVH. NAPLÓ 1896—1901. XXXI. KÖTET. tem, mert a bejelentő névaláírásának valódi­sága igazolva nincsen, a gyűlésen bekövet­kezhető rendzavarásokért pedig elsősorban bejelentő lenne felelősségre vonandó. Miről Ábrahám Mátyás Szabadka-sugárúti 58. szám alatti szegedi lakos és a kapitányi hivatal tudomás végett értesíttetnek, Szeged, 1900. február 24-én. Polgármester.* Szatmár város polgármester-helyettese (Halljuk! Halljuk!) a czélszerűség és a filozófia útjára tér, (Zajos derültség a bal- <s szélső bal­oldalon) Ez nem adja meg az engedélyt, mert azt mondja, hiszen meg volt ez vitatva egy­szer az országban, minek ezeket a dolgokat annyiszor vitatni. (Derül cg.) Meszlény Pál: Szatmári filozófia! Visontai Soma: A végzés így szól (ol­vassa) : »A bejelentést tudomásul nem veszem, mivel a bejelentők között elsősorban megneve­zett Mónus József czipész teljesen megbizha­tatatlan:« (Derültség balfélől.) Hát nem minisz­ter, hanem czipészmester. (Fo'ytatólag olvassa) : »S mivel a megbeszélésre kijelölt tárgyak az előzőleg megtartott gyűléseken már meg­vitattattak s így azok újbóli tárgyalása mig egyrészről teljesen és czóltalan és meddő vitat­kozásra vezetne, másrészről pedig a gyűlésen résztvevőket czéltalan izgalmaknak tenné ki s kereseti foglalkozásoktól vonná el, tehát a gyűlést nem engedélyezi. Kelt 1900. február 17-én. Polgármester helyett: olvashatatlan alá­írás, főjegyző.« Újvidék szabad királyi városnak rendőr­kapitánya 1900. évi február 24-én szintén be­tiltó és nem engedélyező végzést hozott, a mely így szól: (Halljuk!) »740. szám 1900-ból« — tehát ebben az évben volt. -— » Varsányi János és társai új­vidéki lakosok bejelentik, hogy a folyó évi február hó 25-én délután 3 órakor a helybeli Nélics-féle vendéglőben népgyűlést szándékoz­nak tartani.* Felhívom a t. ház figyelmét arra, hogy ők tehát bejelentik, hogy a Nélics-féle vendéglőben tartják a gyűlést, tehát világos, hogy ők biztosították azt, hogy ott a gyűlés megtartható. Daczára ennek, a következő vég­zést hozza a rendőrkapitány: »Tekintettal arra, hogy bejelentők nem igazolták azt, hogy Nélics vendéglős helyiségeit népgyűlés tartására át­engedte ; tekintettel továbbá arra, hogy a be­adványt aláirtak, abban a rend fentartása iránt nem nyilatkoztak, illetve sem a bead­ványban, sem a rendőrkapitányságnál szemé­lyesen a rend fentartására kötelezettséget nem vállaltak, valamint a népgyűlés tartásának czélját és a szónoklatok irányát-; — tehát nem a szónokok névsorát, hanem az irányt. — 28

Next

/
Thumbnails
Contents