Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-623
202 <i2 8- országos ülés 1HÜO, (Tetszés jóbbfelöl.) különöse]), kívánja akkor, mikor a politikai kutak megmérgezésónek esete áll elő. Erre nézve kívánom én a titkos szavazást. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A czenzus volna azután a harmadik pont, mely rendezendő, a melynek lassanként való rendezésével (dórjuk a kikerülését annak a sötétbe való ugrásnak, a melytől Széll Kálmán miniszterelnök úr oly helyesen, hazafias aggodalommal óvott bennünket. Mert, hogyha az egységes adóreform s annak egységes jövedelmi adója megvan, akkor mindig megtudjuk, hogy kik azok, a kikre a czenzus kiterjesztethető. Holott az úrbéri negyedtelkek egységes adóját sohasem lehet megcsinálni. Megjegyzem, hogy én határozottan az általános szavazati jog behozatala ellen vagyok, mindazok daczára, amiket e mellett fölhozni hallottam, mert mit mondanak? Azt mondják, hogy az általános szavazati jog behozatala maga az a -czól, melyet minden ország kitűzött maga elé: a, demokráczia. végső feljődóse. Bevallom, hogy még azok is, a kik egy más hazafias aggodalomból nem helyeslik az általános titkos szavazást, félve húzódnak el e thómától és azt hiszik, mégis lehetséges, hogy ez lesz a fejlődés.' Nem így van, t. ház. Az utolsó tiz év politikai irodalmában nem jelent meg egyetlenegy jelentős munka sem, a mely ezt az álláspontot foglalná el. Meg Angliában is, a mely leginkább előttünk van, nem jutottak el az általános titkos szavazásig, sőt a »one man one vote* bili sem tudott keresztűlmenni. A hol behozták, mindenütt reakezió kerekedett, azt hangoztatják, hogy ezt meg kell változtatni. (Tetszés jobb felől.) Mindéhez járul az, hogy minenünk az általános választási jog kérdésében is nem jelszavakat, kell néznünk, csak azt, hogy mi lesz jó Magyarországnak. Végűi azt gondolom, hogy nemcsak ebből a szempontból nem szabad odajutni, hanem más szempontból sem, tisztán pénzügyi szempontból sem, mert ha az államhoz újabb szálakat kapcsolunk, ez az állam le fog törni e súly terhe alatt. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk.' Halljuk! a jobb- és baloldalon.) T. képviselőtársaim, a kik az ellenkezőt állítják, különösen a néppártról, talán nem veszik rossz néven, ha figyelmeztetem őket arra, hogy az újabb közjogi irodalom más nézeteket vall. Felhozom például Schäffle-t, felhozom Bismarck hattyúdalát, a melyet 1895 június 9-én mondott, a mely szerint a vógkifejlós nem az általános szavazati jog, de a gazdasági osztályoknak beleértve a munkásosztály érdekképviselete és ezen érdekképviseletek súrlódásából fog az új jog kijegeczesedni. (Helyeslés jobbról.) Az általános szavazati jog nem végezel, hanem átdeczemlter 8-án, hétfőn. meneti állapot, époly átmeneti, mint a milyen a mostani magyar választási rendszer is. (Tetszés jobbfelöl.) Ezekben voltam bátor talán több bátorsággal, mint szerénységgel némely nézetemet a t. háznak előadni. Azt hangoztattam és talán bizonyítottam is, hogy a gazdasági válság van, az ingó a tőkét üldözni nem szabad, de próbáljuk az adórendszert megváltoztatni a szerint, a mint a t. pénzügyminiszter úr javasolt új adórendszert, a melyre részint, a mint Széll Kálmán miniszterelnök úr már 25 év előtt czólzott. Ez a kibontakozás útja és ez a választási jog kiépítéséhez is fog vezetni. A módszert is megmutattam, a mely szerint ez lehetséges. Ez a meggyőződésem. Meggyőződésem az. hogy ekként legnagyobb nyomorúságunkból ; gazdasági válságunkból legnagyobb javunkig: jogunk kiépítéséhez juthatunk el. Azért, t. ház, azzal végzem, hogy deczemberben és novemberben az üzleti élet Magyarországon a legnagyobb szokott lenni. Ilyenkor mindenkinek van pénze, mert]a gazda eladta termését ; ebben az évben azonban nincs, ebben az évben ezek a hónapok a legrosszabbak, annyira, hogy a kik az üzleti élet lüktetését emlegetik, frázist mondanak, az üzleti élet nem lüktet, de csendesen szunyókál, mint légburába légszivattyú alá tett madár piheg. (Élénk tetszés a jobb- és baloldalon.) Szét kell törni a burát, hogy a madár kirepülhessen; friss levegőre van szükség, hogy eloszlatassék minden, a mi a kereskedelemnek az iparnak, az egész gazdasági életnek, beleértve a választási jogot is, fellendülésében ós kiépítésében akadályozza. (Tetszés.) Kubik _Béla: Ott komiánj'oznak! Hegedüs Lóránt: Friss levegő szükséges, hogy még a gondolatunk és a beszédünk is megváltozzék. Mert mi smokingban járunk, czilinder van a fejünkön így találkozunk az utczán egymással; de ha egyszer véletlenül az utcza sarkán a saját gondolatunkkal találkoznánk, azt látnók, hogy gondolataink még mindig krmolinban járnak (Derültség.) és beszédeinkből középkori dárdák csattogássá hallatszik. (Eléiék tetszés'.) Friss levegőre van szükség ahhoz, hogy még beszédeink is megváltozzanak, megváltozzanak, úgy, hogy ne akkópen fejezzük be beszédünket, hogy minél nagj^obbat puffogjon. Nem követem Buzáth Ferencz t. képviselő urat, a ki beszédét titáni küzdelemhez hasonlította, hanem azt mondom, hogy előadtam egy darabot az ország bajaiból, senkit sem dicsértem, mert választóim nem azért küldtek ide, hanem azért, hogy a mit lehet, azt az ország bajaiból feltárjam. (Élénk helyeslés és tetszés.) Elmondtam ezeket, ós nyugodt lelki-
