Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-615
^g fii§. országos ülés 1900. november 2t-én, síerdán. azt a pragmatika szankczió is megmondja, a mely Magyarország ós társországainak válhatatlan összetartozását statuálja. Ebből folyólag magától értetődik, — hiszen a pragmatika szankczióról, a mely a trónöröklést szabályozza, csak az imént mondtuk ki. egy pár nappal ezelőtt, hogy ez Magyarországra nézve egyedüli és önálló jogforrása a trónöröklósbe vágó minden kérdésnek, — hogy az magyar közös törvény, Horvátországnak ahhoz speczialiter a maga autonómiája szempontjából nincsen semmi hozzászólása. Igen világos ós kardinális tétele a mi közjogunknak és az 1868 : XXX. törvény ezikknek is, hogy az uralkodó egységes, az uralkodó azonos, hiszen a magyar király, a. Szent István koronáját hordó király azonos és egységes és mindenből, a mi az uralkodóra, és mindenből, a mi a trónöröklésre vonatkozik. Már egymagából folyik, mintegy még ha a törvény nem mondaná is, még ha az 1868 : XXX. törvónyczikk nem speczializálná is az eseteket, hogy mind az a közös országgyűlés elé tartozik, hogy mindazok elválaszthatatlan közös ügyek és ennek az országgyűlésnek, a melyben horvátországi képviselők is képviselve vannak, közös ügye ; ez kétségtelen dolog. Azok a bizonyos horvátországi ellenzéki urak összekonfúldálták a dolgot más valamivel, én gondolom is, hogy mivel, akár szándékosan, akár nem szándékosan. Ok összekonfuldálták ezt a kérdést a hitlevél kérdésével, a mi egészen más. A hitlevél a. maga. eredeti szövegében közöltetik a horvát országgyűléssel, azért, mert abban a hitlevélben általában Horvát-SzlavonDaImátországok integritása és autonóm országos alkotmánya szintén biztosítva van. Ezt az 1868 : XXX. törvónyczikk megengedte. Ez azonban egészen más. Az uralkodóra vonatkozó minden dolog ós minden kérdés egységes, azonos és közös. Közös a koronázás, nem is közös, hanem ugyanazzal a koronával, ugyanazzal az egységes koronázási cselekmónynyel koronáztatik meg Magyarország királya, a szent István koronájával Magyarországon az egységes magyar állam királyává és így minden, a mi ezzel összefügg, természetesen úgy, mint előbb is volt szerencsém mondani, ennek és kizárólag ennek az országgyűlésnek a kompetencziájába tartozik. Ha a horvát mak ezt összekonfundálják, az az ő dolguk, már azoké, a kik tették, de azt hiszem, hogy Horvátországban is mindenki, a ki a törvény alapján áll és a törvényt bona fide magyarázza, másképen incontestabiliter nem magyarázhatja, mint ügy, hogy ehhez a, horvát országgyűlésnek semmi köze. Ez úgy, mint akármilyen más törvény, át fog küldetni az 1868 : XXX, törvónyczikk értelmében kihirdetés végett, vagyis közöltetik velük. Egyéb kompetencziája a horvát országgyűlésnek nincsen. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Polónyi Géza: Előre is jeleztem, hogy csak köszönettel vehetem a t. miniszterelnök úr válaszát egy oly kérdésben, a mely tekintetében Magyarország képviselőházában véleményeltérés nem is lehet; csupán annyit akarok megjegyezni a t. miniszterelnök úrnak, hogy a bán nyilatkozatát, melyet ón a magyar lapokban olvastam és melyet én autentikus szövegében nem ismerek, mert a naplót nem láttam, kétségtelenül magam is úgy magyaráztam, mintha ez azt jelentené, hogy a bán kilátásba helyezte a kérdés érdemleges tárgyalását. Én szívesen veszem tudomásul azt, hogy ez az intenczió nem forgott fenn. A másik, a mi a t. miniszterelnök úr nyilatkozatában sokkal fontosabb, hogy az ellenzék nem így fogja fel, legalább nem ezen az alapon támadja meg ezt a kérdést; hanem az illető képviselő urak a horvát országgyűlésen azt akarják vita tárgyává tenni, hogy habár a koronázási aktus egységes, de a koronázási aktus nem jelenti azt, hogy midőn az uralkodó család egyik tagja egy szerződésben lemondott trónöröklési jogairól, egyszersmind lemondott volna Horvátországról is és ennélfogva, vitatni akarják, hogy Horvátországnak magának az uralkodócsaláddal Magyarországtól különállókig joga volna szerződni. Ez veszedelmes elmélet, a mely ellen sikra szállani szükséges, de különben talán nem is kell sikra. szállani, mert a horvát országgyűlésnek lesz olyan józan többsége, a mely ez elméletet magáévá nem teszi. A miniszterelnök úr válaszát különben tudomásiíl veszem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdezem a, t. házat, tudomásul veszi-e a ház a miniszterelnök úr válaszát? A választ az interpelláló képviselő úr is tudomásul vevón, a ház is tudomásul veszi. Ezzel, t, ház, a mi ülés napireűdje ki van merítve. Mielőtt a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag javaslatot tennék, a pénzügyminiszter úr kivan előterjesztést tenni a háznak. (Halljuk! Halljuk!) Lukács László pénzügyminiszter: T.ház! Van szerencséin előterjeszteni három törvényjavaslatot indokolásával együtt; először is több állami beruházás költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatot (írom. 930), azután a Magyaros Horvát-Szlavon Dalmátországok közöttlótrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1889 : XLIV. törvónyczikk hatályának meghosszabbításáról (írom. 931) és végül az 1887 : XLY. törvónyczikk módosításáról szóló