Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-622

fi22. orsxágos ülés 1900. norember 80-án, pénteken. pjg tehát, hogy ezt pó.tolni kell. Ennyi volt az egész dolog. (Zaj a ssélsö haloldalon. Felkiáltások: Igaza volt tékát Csávolszhynak!) Engedjenek meg a %.•képviselő urat, de akkor vagy félreértettek engem, vagy riem értik a dolgot. (Zaj a szélső baloldalon.) Lehet tudniillik fedezetet előirányozni, a mely nem realizáltatik, de itt az államnak és senkinek vesztesége nincsen. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Ha mi számítottunk arra, illetőleg, ha akkor arra számítottak, — mert hiszen én nem voltam akkor miniszter, — hogy 200X100 forint árát lehet így eladni ós ebből 200.000 forint bevételt teremteni, és ha ebből 160.000 forint ára papiros maradt, az egyszerűen csalódás az előirányzatban, de itt tényleges vesztesége sem az államnak, sem senkinek nincsen. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök (csengd): T. ház! Az idő előrehaladván, a tanácskozást nem folytatjuk. Több irányban javaslatot óhajtanék tenni. Kérem a képviselő urak szíves türelmét. (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház, a mint emlékezni méltóztatnak, elhatározta, hogy a század egyik legnagyobb magyar költője, Vörösmarty Mihály születésének századik évfordulója alkalmából a holnap Székesfehérvárott tartandó országos ünnepélyen magát az elnök vezetésével egy nagyobb szánni küldöttség által képviselteti. Javasolnám a háznak, hogy tekintettel erre a. körülményre, a holnapi napon ülést ne tartsunk, (Helyeslés.) hanem legközelebbi ülését hétfőn a szokott időben, délelőtt 10 órakor tartsa meg a ház. (Helyeslés) Ezt a ház elhatározza. A továbbiakra nézve a miniszterelnök úrnak van előterjesztése. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! A holnapi nap ülésének elején akartam a t. házhoz egy előterjesztéssel járulni. Mintán azonban, a mint a; t. elnök úr enuncziácziójából méltóztatott megérteni, holnap ülés nem lesz, engedje meg a t. ház, hogy ezen előterjesztésemet most tegyem meg. (Halljuk!) A mint a t. ház méltóztatik tudni, Szlávy József koronaőr elhalálozván, az egyik koronaőri móltóság megüresedett. Ennek a betöltése régi törvény és ősi szokás szerint úgy történik, hogy ő Felsége kijelöli azokat, a kik közül azután a képviselőház ós a főrendek együttes ülése, tehát az országgyűlés a választást megejti. Abban a helyzetben vagyok, hogy a legközelebbi napok egyikén a legkegyesebb királyi leiratot, mely az országgyűlést koronaőrválasztásra felhívja és a kijelölést megteszi, a. t. háznak bemutathatom. Arra, kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezt szíves tudomásul venni ós a koronaőrválasztásnak megejtése végett a t. elnök inat megbízni, tegye magát érintkezésbe a főrendiház elnökével, hogy az együttes ülés alkalmas időben megtartható legyen a kegyelmes királyi leirat kihirdetése és a koronaőr megválasztása czóljából. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen előterjesztés értelmében határozni. (Helyeslés) Elnök: A miniszterelnök előterjesztésére vonatkozólag a t. háznak tudomására kell hoznom, hogy eziránt az ülés folyamán előre értesülést nyervén, érintkezésbe léptem a főrendiház elnökével és abban állapodtunk meg, hogy ő maga részéről a főrendiháznak javasolni fogja, én pedig ezen alkalommal terjesztem elő a képviselőháznak azt a javaslatot, hogy a koronaőr megválasztása czéljából az eddigi szokásnak megfelelően tartandó együttes ülést a jövő hét keddi napján, vagyis, deczember hó 4-ón d. e. 10 órakor tartsa, a két ház. Én tehát most a magam részéről ezt formaszerint javaslatba hozom a t. háznak és kérem, méltóztassék ahhoz hozzájárulni. (Helyeslés-.) Polónyi Géza: T. ház! A magam részéről nem akarok kifogást tenni a javaslat ellen : csak azon nézetemet fejezem ki, hogy a dolog annyiban nem felel meg formailag ügyrendünknek és a törvényeknek, a mennyiben királyi kézirat nélkül, a mely a jelöltséget promulgálja, az országgyűlés nincsen abban a helyzetben, hogy a választást napirendre tűzze. Röviden szólva, a királyi jelölésnek először a képviselőházban be kell mutattatnia. annak ki kell hirdettetnie és csak azután lehet a választást napirendre tűzni, mert különben csak egy miniszterelnöki kijelentéssel állunk szemközt, nem pedig a Felség kijelölésével. Nem tudom, hogy a gyakorlat e tekintetben mi volt, — nem voltam erre elkészülve és így nem néztem utána,— azonban a magam részéről a dolog természetében levőnek tartom azt, hogy először a király leiratának a ház előtt kell feküdnie, csak azután lehet határozni a felett, hogy a választási napot kitűzzük. Egyénileg kifogásom nincs a, dolog ellen, de legalább felvilágosítást kérnék az iránt, hogy a múltban is azon eljárás követtetett-e, vagy pedig az a felfogás-e a helyes, hogy előbb a királyi leiratnak be kell mutattatnia. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Gondolom, nem szükséges, hogy a t. képviselő urat és a t. házat figyelmeztessem, hogy kötelessógszerűleg utána néztem annak, hogy mi az a törvényes gyakorlat, a melyet e fontos fénynél az országgyűlés követett ós meggyőződvén arról, hogy mi a gyakorlat, nem tételezheti fel rólam a t. képviselő úr, vagy bármely más tagja a háznak, hogy attól eltérő eljárást proponáljak. Igenis, eddig is az volt -a gyakorlat, a