Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-622

148 e22> országos ülés 1900. kerékvágásába. És most is a liberalizmus nagyobb veszedelemnek tartja az emberiségre a katholiczizmus tanaihoz való ragaszkodást ós az egyház tekintélyének elismerését, mint az anarchia tűrését. Hiszen alig, hogy a Pantheonba elhelyezték Umberto olasz királynak tetemét, a liberális sajtó napirendre tért e felett. De maguk az államok sem képesek, ha akarnának is, a forradalmi eszmének határzárat emelni; a rendőrség pedig e tekintetben nem tehet semmit, legfeljebb azt, hogy jobban őrzi a királyokat. (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) »vember 30-án, pénteken. látjuk a királyi vértől párolgó tőröket, vagy ha halljuk az uralkodók élete ellen irányult lövéseknek dördüléseit, ez borzasztó bizonyítéka annak, hogy Krisztus nélkül nincsen állam és nincsen társadalom. Ha tehát boldogulni akarunk, vissza kell térni Krisztushoz, és annak útjain kell járni, nemcsak a privát életben, nemcsak a családi életben, nemcsak a templomban, hanem a közéletben, a parlamentben, a színházakban, a kaszárnyákban és a törvényi körökben is. Krisztust kell vallani nemcsak szóval, de tettel is. A keresztény restauráczión kell gondolkozni minden egyes embernek, a kinek a szivén fekszik a nép jóléte, mert azt, hogy a félműveltség alá rejtőzött vallástalanság, azt, hogy a felekezetlen államokban az anarchia terjed, tagadni nem lehet. Ezen betegség ellen pedig a liberális patikában orvosság nincsen. Hiszen minden egyes embert nem lehet rendőri felügyelet alá helyezni. A szegénység pedig a vallástalansággal megadja az alapot minden rosszra. A szegény alapot pedig vissza kell tehát állítani és ennek az első feltétele az, hogy az állam ne akarja az egyházat az ő jogaiban zavarni. Nem új jogokat akarunk mi, csak szabadságot, ahhoz pedig jussunk van, mert mi is polgárai vagyunk a hazának, mi is fizetjük a vér- és pénzadót, a büntető könyv sohasem fogja pótolni az evangéliumot. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Szabaddá kell tenni tehát az ige hirdetéseit, visza kell helyezni az iskolákba az eltávolított kereszteket, vallásos alapra kell fektetni az egész vonalon az oktatást az ellemi legalsó osztályoktól kezdve egész az egyetem legfelsőbb osztályáig; nemcsak oktatni, de nevelni, vallásosán nevelni kell a fiatalságot; (Úgy van! balfelöl) nemcsak tudománynyal kell ellátni, hanem arra kell vezetni, hogy becsületes, lelkiismeretes, munkaszerető, hazáját szerető polgár legyen. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Csak így lehet reményleni ós várni azt, hogjr oly nemzedék fog utánunk következni, a melynek . köréből ki fog veszni a vallás iránti gyűlölet. Két nagyhatalom van a világon: az állam ós az egyház, a mely egymástól egészen külön és független hatalom. Ez a két hatalom hasonló egy kéttornyú templomhoz, melynek egyik tornyán a kereszt, másik tornyán pedig a korona van. A katholikus egyház minden államformával ki tud jönni, hogyha hivatásában nem gátolják. Ott van Amerika, respublika, a hol épen azért szabad az egyház, virágzik, növekszik; ott, a hol ezelőtt 50 évvel két más püspökség volt jelenleg 50—60 vallásfelekezet van. Ott van például Angolország, a mióta szabad ott az egyház, csodálatraméltó Pedig ennek a társadalmi betegségnek van orvossága, csakhogy ettől a liberalizmus jobban fél, mint magától a társadalmi erupcziótól. Ez a hatásos orvosság pedig a keresztény elveknek visszaállítása az állami és társadalmi rendbe, a tudományba ós a közszellembe (Úgy van! bal felöl.) Majd csak akkor, ha dicsőség lesz a keresztény gondolkozás, majd csak akkor, ha azt a polgárt, a ki vallását hiven megvallja, jobban fogják becsülni, mint a hitetlenséggel kérkedőket, majd csak akkor, ha az államok nem az egyházon akarnak diadalmaskodni, hanem az anarchia hydráján, csak akkor lehet remélni, hogy a forradalmi eszmét el lehet nyomni ós ki lehet irtani. De a pozitív kereszténységet vissza kell állítani a társadalomban. Addig azonban, a míg a politikusok, a tudósok, a félműveltek a vallást megvetik ; addig, míg a keresztcsonkítást minden bűn nélkül el lehet követni; addig, míg a keresztcsonkítást még a parlamentben is csekélységnek nyilvánítják ; addig, míg az iskolából a kereszteket eltávolítják; addig, a

! míg oly balga emberek találkoznak, a kik a vallásos intézményeket veszélyesnek tartják a tudományra ós annak előrehaladására nézve : addig az anarchia kiirtásáról szó nem lehet. Mert a,z anarchia a liberalizmus szülötte, ezt kell tehát kiirtani, ezt a fát, a mely ily veszedelmes gyümölcsöt terem, kell tövestől kiszakítani. Tévedés azt hinni, hogy a közművelődésre veszélyes volna, ha az emberiség az Istenhez visszatér. Hiszen az evangélium régen hirdette a szabadság, testvériség ós egyenlőség elveit, előbb, mintsem a franczia forradalom a harmadik rend előtt megnyitotta az alkotmány kapuit és megteremtette a negyedik rendet, a mely rendből most az anarchia verbuválja hiveit. Az istenhez tehát vissza kell térni. Krisztus a világtörténetnek tengere, a körűi forog minden. Krisztus keresztény elveiből indulnak ki a népnek minden utai. Krisztus feló irányúi a népnek sorsa, azért, hogyha