Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-621
146 621. országos ülés 1900. november 29-én, csütörtökön. tekből ki fog tűnni az is, hogy a t. ellenpárt mi okból néni sürgeti a progresszív adórendszert. (Mozgás balfelöl) Megtámadta Molnár János t. képviselő úr a kúriát is, figyelmeztetvén az igazságügyminisztert, hogy a gabonaelővételi kérdésében a különböző tanácsok ellentétes ítéleteket hoznak. Az igazságügyminiszter úr lesz hivatva arra felelni, ha szükségét érzi. Minthogy azonban magam is joggyakorlat kenyerén élek, kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy nem hozott a Curia ellentmondó határozatokat, hanem ott, a hol egyes esetekben uzsorát látott, ott elítélte a tetteseket, a hol pedig nem látott, ott felmentette azokat; mert nem lehet elképzelni azt, hogy a miért egy fehér, a másik dolog is mindig fehér maradjon minden esetben. Nagyon hosszúra nyúlna előadásom, ha mindenre ki akarnék térni, a mit a t. képviselő úr felhozott, egyetlenegy dologra azonban mégis reflektálnom kell (Halljuk! Halljuk!) ós ez az, hogy Molnár János képviselő úr statisztikai adatokkal akarta bebizonyítani azon borzasztó következményeket, a melyek az egyházpolitikával járnak. Hát bizony nem oly rettentő dolog az, csak hogy a. statisztikával nagyon csinnyán kell bánni, mert olyan az, mint a, gyermek kezében a tűz, megégeti, ha nem elég. óvatos. Egyes számcsoportokat kiragadni összehasonlítás nélkül, ez nem statisztikai bizonyítás. Azt mondja Molnár János úr, hogy 1897—-1898 és 1899 J ben ennyi meg enynyi válópör fordult elő. Hát azelőtt mennyi volt? Persze, a ki a, statisztikát szorosan követni akarja, annak tudnia kell, hogy nemcsak a törvényszéknél lettek válóperek folytatva, hanem a, törvényszékeken kivül még nyolcz hitfelekezetnél és folytak asztaltól és ágytól való elválasztatások, a. melyeket mind számba kell venni. Különben fél munkát végezünk, a mivel megtévesztjük magunkat, nem is akarom mondani, hogy megtévesztünk másokat is. Még egy momentumot hagyott számításon kivül a házassági statisztika kimutatásánál a t. képviselő úr. Nem tudom, iparkodott-e adatokat szerezni, — én nem tudom — arra nézve, hogy hányan éltek konkubinátusban, vadházasságban a házassági törvények behozatala előtt. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon. Mozgás és zaj balfelöl.) Pedig ezt is számításba kell venni. És még egyet, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) azt tudniíllikk, hogy éppen a jobb osztályban, — milyen cserebere folyt a vallás körűi a házasság miatt a régi házassági törvények mellett. Ez most megszűnt. De ezt is mérlegelni kell, ha statisztikai számokkal állunk elő. (Helyeslés jobbfelöl.) T. képviselőház! Azt mondta Molnár János képviselő úr, hogy egy hétig beszélhetne a kormány bűneiről; én is egy hétig beszélhetnék a t. néppárt eljárásáról, de befejezem beszédem azzal, a mivel kezdtem . . . Polónyi Géza: Csak okosan ! (Derültség.) Mandel Pál: Mindenesetre okosabban, mint némelyik. Befejezem tehát beszédemet azzal, a mivel kezdtem, nevezetesen, hogy a néppárt eljárásából is merítem a bizalmat a kormány iránt. Ujat beszédemben nem mondtam, igaz; csak koszorúba foglaltam össze egyes rég ismert dolgokat. Csalánkoszorú lett biz ez, de nem tehetek róla, hogy a néppárt útjain rózsákkal nem találkoztam. (Tetszés jobb felől.) A költségvetést elfogadom (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Miután az idő előrehaladott, javaslom a t. háznak, hogy a ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa s napirendjére tűzze ki a szőnyegen levő költségvetési törvényjavaslat tárgyalásának folytatását. Hozzájárul a t. ház? (Igen!) Ezt a ház határozataképen kijelentem ós az ülést bezárom. (Az ülés végződik ä. u. 2 óra 10 perczkor.)
