Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

94 «19. országos Ülés 1900, Dedovics György jegyző (olvassa a 24. §-t a mely észrevétel nélkül el fogadtatik; olvassa a 25. §-t). Elnök: A földmívelésügyi miniszter kivan szólani. Darányi Ignácz földművelésügyi mi­niszter: T. ház! A 25. §. intézkedik az iránt, hogy a vizrendező társulatok is megoldhatják ezen feladatot saját hatáskörükben. Az azon­ban nincsen részletesen megmondva, hogy az e czélra felveendő kölcsönök rnilyen termé­szettel fognak birni. Ez meg lett volna álla­pítható a végrehajtási rendelet fonalán, de azt hiszem, helyesebb, hogyha a törvény in­tézkedik erről. Ezért bátor vagyok a 25. §. 1. bekez­dése után a következő módosítást javasolni (olvassa) : A 25. § »1. bekezdése következőkkel tol­dassák meg>> : »Ez esetben — az esetben tudniillik, hogy­ha a vizi társulatok feladatuk körébe vonják az öntözést — az öntözési művek kiépítését a a társulat intézi: a fedezetről ugyancsak a tár­sulat gondoskodik, általában a társulat teljesíti mindazt, a mi az öntöző érdekeltségnek külön öntözőtársulattá szervezése esetén az öntöző társulat feladatát képezné. Az öntözési já­rulékokat a társulattal szemben elsősorban aránylagosan azok viselik, a kiknek ingatlani az öntözési műveletbe tartoznak. E járulókok ugyanazon módon hajthatók be, mint a tár­sulat egyéb járulókai. A mennyiben a társu­latnak költségjárulókai dologi terhet képeznek, a társulat által öntözési czélra felvett kölcsön járadékai is ekópen terhelik az öntöző társu­latot. Az 1889 : XXX. törvónyczikk alapján felvett kölcsönökre azonban az idézett törvény és a jelen törvény II. fejezetének határozmányai irányadók.« Buzáth..Perencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház! A miniszter úr mó­dosítványa oly terjedelmes, kölcsönök felvéte­léről stb. rendelkezik, ezt tanulmányozni kell, hogy az ember megmondhassa, elfogadja-e, vagy sem. Czólszerű volna az ülést ielfüggesz­teni. (Helyeslés) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! A tárgyalást folytatjuk. Kérem a képviselő urakat, legyenek szíve­sek helyöket elfoglalni. Buzáth Ferencz jegyző: Barta Ödön! (Halljuk! Hattjn';I) Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk!) A 3f., valamint az utána következő 26. §. november 26-én, hétfőn, oly összevágó intézményeket tartalmaz, a me­lyek azon esetre lesznek alkalmazandók, hogyha az öntöző társulat nem önállóan ezen törvény alapján alakúi, hanem hogyha az öntözési műveket már létező más vizi társidatok a ma­guk létező érdekeltségi keretében külön társulat alakítása nélkül oldják meg. Szükséges, hogy ez itt rendeztessék, de nem tartom kielégítő­nek a rendezés ezen módját, a mennyiben itt igen sok hézag van. Említettem már, hogy az osztályozás haszonarányos" költségviselés, holdankénti költségviselés szerint, ós most már, a 17. §-nál beadott módosítás szerint, a víz­használat, a vizegységi árak szerinti osztályo­zás oly komplikácziókat képeznek már ezen javaslatban együttvéve, a melyből nagyon nehéz lesz eligazodni s a melyből igen sok zavar fog előállani a társulatok költségviselési aránya szempontjából Most ezen javaslat 25. §-a, valamint a t. miniszter úr által be­nyújtott módosítvány is azt mondja, hogy az érdekeltségnek bevont tagjai aránylagosan fog­ják elsősorban viselni a költségeket, tudniillik az érdekeltségnek azon tagjai, a kiknek földjeit a társulat öntöztetni fogja,. De az »aránylagos« szó épen a veszély a vizi társulatoknál, mert az aránynak sok módja van. Hisz méltóztat­nak tudni, hogy a törvényjavaslat 12. §-a, a mely felsorolja a vízjogi törvénynek hatályuk­ban fent ártott szakaszait, megáll a 103. §-nál; az 1885 : XXIII. törvónyczikk 108. §-áig fen­tartja annak szakaszait; ott aztán átugorja a 103. után következő 104. és a többi szaka­szokat, a melyek a haszonarányos osztályo­zásról rendelkeznek, hogy az mikóp állapítandó meg. Ezen szakaszok itt hatályban fentartva nincsenek. Az »aránylagos« szó tehát valami egyebet jelent, mint haszonarányt. De van ezen törvénynek később oly rendelkezése, a mely haszonarányról beszél, sőt van olyan, a mely később a miniszternek azt a jogot adja, hogy a holdak arányában kivetett költségeket ké­sőbb arány szerint hajtsa be az érdekelteken; ez a 26. §. után van. T. ház! Ha arányról beszélünk, azt hi­szem, hogy egyszer már meg kell mondani, hogy miben áll az arány, ha, pedig az arány­kulcs nem készíthető el, akkor megkell mondani az eljárás módját, a mely szerint az arány­kulcs elkészítendő lesz, épúgy, a mint a t. miniszter úr hivatkozik minduntalan a vízjogi törvényre, a mely ennek a törvényjavaslatnak ősapja, és mely az arányt a haszonarányra, valÓ hivatkozással állapitja meg; arra a víz­jogi törvényre való hivatkozással kellene az arány megállapítását szabályozni, a mint ott a 104. és következő szakaszok ezt megállapítják. A módosítványhoz egyébként az a tisz-

Next

/
Thumbnails
Contents