Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-592

46 592. országos ülés 1SOO. o któber 11-én, csütih-tökön. Polónyi Géza: Nem önt illeti a szó, először innen beszélnek ellene! Elnök: Bocsánatot kérek, t. ház, tényleg tévedés van a dologban, mert elsősorban a földmívelésügyi miniszter úr kivan szólani. Darányi Ignácz földmívelésügyi minisz­ter : Talán helyesebb, ha legelőször én szólok, hogy tájékozva legyen a t. ház azon módosí­tást illetőleg, a melyet az általános tárgyalás során volt szerencsém jelezni s a melyet most beadni szándékozom. (Helyeslés.) A nélkül, hogy bővebben kiterjeszkedném a kérdésre, mert az általános tárgyalás folya­mán volt szerencsém kiterjeszkedni azokra, a miket úgy Kossuth Ferencz, mint Rigó Ferencz képviselő urak felhoztak, vag\^ok bátor propo­nálni, hogy a 25. §. első bekezdése a követ­kezőleg szövegeztessék (olvassa): » A törvényhatóságok, a községek, egyházi testületek és egyházi személyek mint ilyenek, a köz- és magánalapítványok és hitbizományok, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, valamint tekintet nélkül állampolgárságukra azon birtokosok, kik állandóan nem laknak a magyar korona országainak területén, (kivéve mindazonáltal azokat, a kik hivatalos meg­bízásból vannak távol, vagy a kiknek házas­társa vagy leszármazója állandóan itt lakik) valamint a fent említett birtokosok tulajdonát képező gazdaságok bérlői azon gazdaságaik­ban, a melyektől legalább 3000 korona állami földadó fizettetik, az ezen törvény életbeléptét követő ötödik évtől kezdve gazdatisztként csak okleveles gazdatisztet alkalmazhat.« (Helyeslés.) Kérem a módosítás elfogadását. Buzáth Ferencz jegyző: Rigó Ferencz! Rigó Ferencz: A tegnap és ma általam kifejtettek alapján a 25. §. harmadik bekez­déséhez a következő módosítást van szeren­csém beterjeszteni: ezen szó után: »azok«, tétessék »a magyar állampolgárok«. (Helyeslés.) Rosenberg Gyula: T. ház! Ugyanazt a módosítást, melyet megtenni szándékoltam, az elhangzott felszólalások után is fenn kell tar­tanom, mert az azokkal a módosításokkal, melyeket úgy a földmívelésügyi miniszter úr, mint Rigó Ferencz képviselő úr benyújtott. semmi összeköttetésben nincs. Tudniillik a har­madik bekezdésnek az az intencziója, hogyha a birtokos személyében változás áll be, a gazda­tiszt, ha nem is okleveles, ugyanazon a bir­tokon megmaradhasson. Abban a szövegezés­ben, a mely a törvényjavaslatban foglaltatik, ez kifejezésre nem jut. Előfordulhat ugyanis az az eset, hogy a kötött birtok tulajdonosá­nak személyében változás áll be; erre az esetre a gazdatisztet illetőleg a szöveg nem felel meg a törvényjavaslat intencziójának. Ezért azt a módosítást vagyok bátor benyújtani, hogy a, harmadik bekezdésben az » ugyanazon « szó után tétessenek ezek a szavak : » birtokon vagy ugyanazon , úgy, hogy a szöveg így szólna: »ugj^anazon birtokon vagy ugyanazon birtokos által továbbra is alkalmazhatók«. Buzáth Ferencz jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! A törvényjavaslat vége felé közeledünk, s úgy látszik, a képviselő­ház teljes egyértelműséggel fogja megalkotni ezt a törvényjavaslatot. Madarász József: Nem mondhatnám! Polónyi Géza: Már annyira a mennyire. Nagy fontosságot tulajdonítok a közmegnyug­vás szempontjából annak, hogy az a módosítás, mebyet Rigó Ferencz képviselőtársam benyúj­tott, fogadtassák el. Itt arról van szó, hogy a kötött birtokon ezidőszerint alkalmazásban levő gazdatiszteknek, — hozzáteszem: helye­sen, úgy a mint azt Rosenberg Gyula képviselő úr módosítványa mondja, hogy nemcsak ugyan­azon birtokos által, hanem magán a birtokon alkalmaztathassanak s ezzel jelzem, hogy hozzá­járulok a módosításhoz — kik ezidőszerint oklevél nélkül vannak, megadatott az a ked­vezmény, hogy a törvény életbelépte után is ott maradhassanak, kizárólag a magyar állam­polgárokra szoríttassák. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert ha a törvény ily magas elvet, mint a milyent a 25. §-ba felvett, szankczionálni akar, lehetetlenség, hogy a kivételek közé épen azokat sorolja be, a kikkel szemben ezt a tör­vényt tulajdonképen megalkotni kell. Röviden szólva, semmiféle államnak törvényhozása a világon nem tenné ós nem teszi azt, hogy ott, hol a törvényben kivételeket alkot meg, azokat a külföldiekre is alkalmazza. Miután ezen mó­dosításnak czólja a magyarság érdeke, kérem a t. házat, méltóztassék ezen módosítást oly értelemben, a mint azt Rigó Ferencz képviselő úr benyújtotta, elfogadni. (Helyeslés a szélső balodalon.) Nyegre László jegyző: Kola János! Kola János: T. ház! A 25. §. első bekez­désében igen fontos elvi meghatározás fogh^­tatik, tudniillik, hogy ezeken a kötött birto­kokon és ama módosítás szerint, melyet a t. földmívelésügyi miniszter úr beadott, a kül­földön lakó birtokosok magyarországi birtokain, a mely birtokok után legalább 3000 korona állami adót fizetnek, gazdatisztként öt év múl­tával csak okleveles gazdatisztet lehet alkal­mazni. Ezt az intézkedést üdvözlöm, elfogadom. A gazdasági szakoktatásra az állam nagyon sokat költ ós a gazdasági iskolákból kikerült növendékek mégis nagyon ritkán találnak el­helyezést. Ebből a szempontból akarok én egy indítványt tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents