Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-612
612. országos ülés 1900. november lfi-án, pénteken. 439 (Helyeslés jobhfelőí.) És ha a t, képviselő úrnak Pest vármegye e tekintetben közönyös ós csak Brassó iránt érdeklődik, hát én azt gondolom, hogy az sem közönyös; ezt is meg kell csinálni, azt is meg kell csinálni. Azután Békés . vármegyét illetőleg le vannak tárgyalva a kérdések. Mármaros ós Hajdú vármegye, Heves, Jäsz-Nagykún-Szolnok, Kolozs, Nyitra, Csongrád, Aranyos stb. vármegyék mind munka alatt vannak. Valami tizenhat vármegyében tényleg a munka megindult; nemcsak Pestmegye van készen, de a többi is abban a stádiumban van, hogy nemsokára készen lesz. Azonkívül elrendeltetett az, hogy az egész országból vegyék ki a rendezett tanácsú városokat, a melyeknek azonos nevök van; mert ez az első czélja ennek a törvénynek, hogy ezeket az azonos neveket kombinálják és minden rendezett tanácsii városra egy neki, történelmi múltjának és helyi viszonyainak megfelelő nevet állapítsanak meg. Ez is megtörténik legközelebb ós közzé is fog tétetni. Méltóztatik tehát látni, hogy nem áll az, mintha nem törtónt volna semmi, hanem igenis, avval a komolysággal, avval az alapossággal történik ennek a törvénynek a, végrehajtása, a melyet ennek a törvénynek a czélja megkíván, ós igenis, haladt már a dolog annyira, hogy 16 vagy, 17 vármegye közül egy már elkészült egészen, a rendezett tanácsú városokkal is nemsokára, készen lesznek, 16 megyére nézve pedig a munkálatok olyan stádiumban vannak, hogy nemsokára be lesznek fejezve. (Helyeslés jóbbfelöl) Endrey Gyula: T. ház! Ha a t. miniszterelnök úrnak, mint belügyminiszternek mostani .válaszát közelebbről vizsgálom, arra kell rájönnöm, hogy ez a. válasz veszedelmesen hasonlít ahhoz a válaszhoz, melyet nekem ugyané tárgyban két évvel ezelőtt Perczel Dezső belügyminiszter úr adott. Akkor a t. belügyminiszter úr, mikor én sürgettem ennek a. törvénynek nemzeti érdekeinknek megfelelő erélyes, szigorú és minél gyorsabb végrehajtását, azt felelte, hogy itt nem statáriális eljárásról van szó, s hivatkozott ugyanazokra a nagy tekintélyű testületekre s ugyanazokra a törzs.köny vekre, a melyekre a t. miniszterelnök úr most hivatkozott. Most pedig a t. miniszterelnök úr nem azt mondja, hogy nem statáriális eljárásról van szó, hanem azt, hogy nem szabad elsietni a dolgot. Bocsánatot kérek, két és háromnegyed év telt el, a mióta ez a törvény szentesíttetett; két ós háromnegyed év óta nem tehetett többet a t. belügyminiszter úr, mint hogy Pest vármegye községeinek hivatalos névsorát közzéteszi ? (Helyeslés a szélső baloldalon) Mintha azért alkották volna ezt a törvényt, hogy Fólegyházát Kun-Félegyházának, Kis-Kun-Félegyházának vagy pedig Félegyházának nevezzék-e, . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Azért is! Endrey Gyula:''... és nem azért, hogy ennek az országnak területén olyan paczkázó eljárás semmiféle idegen nemzetiség részéről ne tanusíttassék, Hermannstadtokat, Kronstadtokat, Bródokat s nem tudom miféle idegen nevű községet a- hivatalos községnévtárba beíratni. Engedje meg, t. miniszterelnök úr, hogy akkor, mikor a t. törzskönyvező bizottság két és háromnegyed év alatt annyira haladt csak, hogy Pest vármegyével készült el, akkor nem nyugodhatom meg a t. miniszterelnök urnak, mint belügyminiszternek erélyes eljárásában, mert kötelessége lett volna azt a bizottságot erélyesebb és gyorsabb eljárásra utalni. S miután a községek hivatalos nevének megállapításánál a jog kizárólag a belügyminiszter urat illeti, a községek és vármegyék pedig- csak véleményt mondanak, de nem döntenek a tekintetben, hogy milyen névvel bírjon a község, elvárom, hogy az eddiginél sokkal erélyesebben ós gyorsabban, fog intézkedni a miniszterelnök iír az iránt, hogy épen a nemzetiségi vármegyékben vegyék tudomásul a tisztelt nemzetiségek, hogy Magyarországon más hivatalos községnév, mint magyar, nem lehet. (Élénk héy esi és a szélső baloldalon••) Ezt az országot ezer évvel ezelőtt a magyar nemzet foglalta el, ezer éven át a magyar nemzet tartotta fenn ós ezer éven át a magyar nemzet, nyomta, erre az államra az ő nemzetiségének bélyegét. Itt tehát semmiféle más községnevet, mint magyart, megtűrni nem lehet. S miután t. miniszterelnök urnak válaszából a törvény ezen intencziója nem világlik ki s az ő eljárása épen olyan lanyha e tekintetben, mint a milyen volt az elődjéé, a választ nem veszem tudomásul, (llelyslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Gsak azt az egyet akarom a t. képviselő úr figyelmébe ajánlani: ne felejtse' el, hogy nemcsak Pestmegyével lettele készen, hanem elmondtam, hogy 16 más vármegyében a munkálatok már igen előrehaladott stádiumban vannak. Nem lehet tehát mondani, hogy nem törtönt semmi, csupán egy dolog, Pest vármegye közsógnevemek az elkészítése. A többi vármegye is nagy munkát adott. (Helyes-lés <i, jobboldalon.) Én igenis, a törvény intencziójához képest és annak értelmében igyekezni fogok, hogy ezt a munkát, a- mennyire tehetségemben áll, gyorsan készíttessem el. (Helyeslés § jobboldalon.)
