Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-611
Bit, országos ütős 1900. noymnber 14-én, süerd&n, 409 A t. ház engedelmével bátor vagyok a kérvényben felhozott indokokon kivűl a magam részéről is néhány érvet ezen kérvény mellett felhozni. (Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint három szempont szól Torda-Aranyos vármegye kórósének jogosultsága mellett: (Halljuk! Halljuk!) és pedig a történelmi, a magyar nemzeti szempont, (Helyeslés.) és az egyszerű méltányosság. (Halljuk! Halljuk!) A ki foglalkozott a magyar történelemmel, az tudja, hogy Torda város mindig kiváló szerepet játszott hazánk történetében. (Iga?! úgy van! a jobboldalon.) Ennek a városnak a története annyira össze van forrva hazánk múltjával, hogy egy kiváló történetírónk mondása szerint, Torda történelme Erdély történelme. (Igás! Úgy van! a jobboldalon) Sokáig Erdély fővárosaiévén Torda, körülötte, mint központ körűi játszódtak le az események. Az Erdély hazai rósz sorsát intéző országgyűlésnek, sok századon át székhelye, a, nemzeti hadak gyülekezési pontja, legfontosabb hadászati központ és döntő csaták színhelye volt Torda ós vidéke. Okmányilag bebizonyítható, t. ház, hogy Tordán az első országgyűlés már 1288-ban tartatott, a melyen László király is személyesen megjelent, és itt telvéve Erdély hadait, a, kunok üldözésére indult. Legnagyobb magyar királyaink Nagy Lajos, Mátyás király időztek Torda falai közt, ott országgyűléseket tartottak és onnan indultak az ellenség legyőzésére. Köztudomású dolog, t. ház, hogy a János Zsigmond fejedelem alatt tartott tordai országgyűlés mondotta ki először és iktatta először törvénybe a vallási és lelkiismereti szabadságot, (Helyeslés.) a, mely törvényhozási aktussal Erdély megelőzte az összes európai államokat. Folytatnám tovább, t. ház, az érdekesnél érdekesebb adatok felsorolását, e város történetéből, de nem akarom a, t. ház türelmét hoszszasan igénybe venni. (Hulljuk! Halljuk!) Megelégszem a már fölhozott adatokkal, mert azt hiszem, nem szükséges hosszasan bironyítani azt, hogy Torda városa mindig kiváló pontja, erős vára volt a magyarságnak, (Ugy van! Úgy van! a jobboldalon.) a szabadság és a fölvilágosodottság eszméjének. Torda város ezen történelmi hivatásának fentartását, fejlesztését, azt hiszem, a magyar állam és a magyar törvényhozás feladatának kell hogy tekintse, annál is inkább, mert a nemzetiségek fölébredt öntuda,ta, saját nyelvüknek ós fajuknak érvényesítésére törekvő erőfeszítése sokkal nagyobb veszélyt rejt magáhan ma, mint a múltban, és ennek következtében sokkal erélyesebb, sokkal körültekintőbb nemzeti politikára sarkalnak, mint a milyen a múltban szükséges volt. KÉPTII. NAPLÓ. 1896—1901. XXX. PCÖTET. Madarász József: 1867. óta van! Pap Samu: . . . .Hogy magyar állami szempontból mennyire szükséges Torda várost anyagilag és szellemileg erősíteni, arról meggyőződhetünk, ha egy pillantást vetünk Torda Aranyos vármegyének etnográfiai viszonyaira. Torda-Aranyos vármegyének 150 ezerre menő lakossága, közül kétharmad rósz román és csak egyharmad rész magyarajkú. A lakosságnak ezen arányszáma már magában- is elegendő annak felismerésére, hogy a helyes nemzeti politika, azt követeli, hogy Tordán egy oly szellemi központ teremtessék, a mely kihatással bir az egész megyére és a mely ellensúlyozni tudja a román nyelv ós szellem terjeszkedését. Ezt a czélt, t. ház, legbiztosabban el lehet egy gimnázium felállításával érni, a, mely alkalmat nyújt arra, hogy Tordaaranyos vármegyének nemcsak magyar, hanem román fiai is Tordán végezhessék középiskoláikat, abban a magyar városban, a magyar társadalommal érintkezve, necsak elsajátíthassák hazánk édes nyelvét, hanem magyar gondolkozást, magyar szellemet szívhassanak magukba ós szivükbe p'vökeret verhessen a haza iránti liűséff érzete. (Élénk helyeslés a jobból dalon.) Egy gimnázium tanári kara, t. ház. szellemi erejével és tőkéjével szintén tetemesen hozzájárulna a magyarság pozicziójának emeléséhez Torda-Aranyos vármegyében. Nem hihetem, t. ház, hogy a magyar törvényhozás, a magyar kormány ezen magasztos czél eléréséhez segédkezet ne nyújtana, hogy a törvényhozás, a, kormány elzárkóznék azon kulturális eszköz megadásától, a melylyel Tordánál jelentéktelenebb városok már régen birnak. Nézetem szerint, t. ház, végzetes politikai hiba volna Torda-Aranyos vármegye magyarságától megtagadni a támogatást és ezáltal Id tenni ezt a maroknyi magyarságot az elrománosítás veszélyének. (Úgy van! Úgy van! a jobboldal m ) Mint harmadik szempontot említettem a méltányosságot. Igenis, t. ház, a méltányosságot. Ideje, hogy Torda városa is részesüljön az állam részéről valami előnyben, valami kedvezményben ; mert Torda városa eddigelé az állam részéről semminemű különös kedvezményben nem részesült, sőt ellenkezőleg, azt lehetne mondáin, jogtalan, érthetetlen mellőzésben részesült egv- város fejlődésére kiváló gondossággal biró ügyekben: a vasútépítésnél és a katonaság elhelyezésénél. A keleti vasút építésénél, t. ház, teljesen mellőzték, elkerülték ezt a 12.000 lakossal biró tősgyökeres magyar várost, ós a fővonalat elterelték egy kopár, terméketlen vidékre, mintha csak az lett volna a czél, hogy Tordát ne érintse.' Később kapott ugyan Torda egy kis szárny52