Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-610

440 ?*& országos ülés 1900. őri felügyelőket tartanak, kik a tűzoltást fejlesztik és ellenőrzik. Hol találunk ennek nyomára hazánkban ? Sehol! A (fenerali-nak van egyetlen ilyen alapítványa,- azt is rendesen •osztrák egyletek nyerik el. A kötelező állami tűzkárbiztosítás Európa több államában behozatott ós tényleg mindenütt bevált; legfőképen Szászországban, hol a tiszta jövedelemből évről-évre nagyobb öszszegek fordíthatók a községeknek tűzoltó eszközökkel és vízvezetékkel való ellátására. A gyújtogatás százaléka is felényire szállt itt mióta a kötelező állami tűzkárbiztosítás behozatott, tűzkárát ki-ki megkapván, a bosszúszerezhetés alapja elesett s így ezen intézmény nemcsak anyagi, de erkölcsi sikert is eredményezett ! Európa több államában, hol a kötelező tűzkárbiztosítás be nem hozatott, kimondatott, hogy a biztosító társaságok kötelesek bruttóbevételeik, vagy tiszta jövedelmük bizonyos százalékát; az országos tűzrendószeti alapba befizetni. (Helyeslés) Németország minden államában ki van mondva az általános tűzoltói kötelezettség, mintaszerű e tekintetben Würtemberg, hol az 1885. évi tűzrendészeti törvény a biztosító társulatokat kötelezi tűzkárdíjaik három százalékának az országos alapba való befizetésére; a. tűzfelügyelői intézményt meghonosította, ós megszabta milyen legyen a, tűzoltóság s mennyi eszközzel legyen ellátva.! Ezen törvény eredménye az, hogy ma. Würtemberg minden községe mintaszerű tűzoltósággal és legtöbb községe vízvezetékkel is bir. Angiiában a tűzrendészet összes költségeit felében a községek, felében a biztosító társaságok viselik. Ausztriában és Bajorországban a, biztosító társaságok tiszta n vereségük két százalékává 1 járulnak hozzá a tűzoltói költségekhez. Nálunk az állam a tűzrendészet kezelésére nem ád semmit, csupán 7000 forint segélvt ad a budapesti tűzoltó-egyletnek és az országos tűzoltó-szövetségnek ; a biztosító-társaságok pedig még ennyit sem tesznek. Pedig valóban illendő ós követelhető dolog, hogy a tűzrendészet kezelésére és javítására szolgáló kiadások fedezéséhez a biztosító társaságok hozzájáruljanak. (Élénk helyesli s iobbfelöl.) Kinek áll ugyanis jobban érdekében, mint épen a biztosító társaságoknak, hogy jól .szervezett, kellően felszerelt és begyakorolt tűzoltóságok legyenek. Hisz ha jól működnek a tűzoltóságok és kellően vannak felszerelve, kevesbednek a tűzesetek és kevesbednek a tűznovember 13-án, kedden. károk, a, mi főképen a biztosító társaságok haszna. 7100 millió koronányi érték volt. biztosítva hazánkban 1899. évben a, statisztikai hivatal kimutatása szerint s ezután befolyt 25 millió korona biztosítási díj. Ha a hazai biztosító társaságok ezen tűzkárbiztosítási díjak két százalékát kötelesek volnának az országos tűzrendószeti alapba, befizetni, osztalékaikat ez abszolúte nem érintené. Hisz majd minden biztosító társaság nagy összegű tartaléktőke gyűjtés daczára 7—8 százaléknál magasabb osztalékot és magasrangú tisztviselőinek fejedelmi fizetést tud nyújtani. (Ig<xz! Úgy van t jobbfelöl.) Vannak biztosítási főügymökök, kiknek 15—20 ezer forint jutalékuk van: vannak elnökök és vezérigazgatók, kiknek figyszólván semmi munkáért 18—20.000 forint fizetést adnak. Hol itt a jövedelem felosztásában a méltányosság ? ! Hisz egy miniszternek is a fizetése csak 12.000 forint. A hazai biztosító társaságok tehát, a nélkül, hogy ezen 2°/o-ot a biztosító ügyfelekre visszahárítanák, igen könynyen megfizethetik. Az államnak lehetőleg arra kell törekednie, hogy minél igazságosai)]) arányt hozzon be a jövedelem élvezete és az adóalap szolgáltatók helyzete közé. Az egyes biztosító társaságok, a szerint, a mint valamely községben több, vagy kevesebb ügyféllel bírnak, nyújtanak kedvezményeket a biztosító feleknek. Már most. ha az egész országban szerveztetik a tűzoltóság, ha évről-évre jobban felszereltetnek tűzoltóeszközökkel, ha vizszerzósük megkönnyíttetik, ha még ezenfelül rendszeres ellenőrzés alá kerülnek, lehetetlen, hogy a tűzkárok ne csökkenjenek. (Úgy a van! Úgy van! jobb felöl.) Ezek csökkenésével kevesbedvén a biztosító társaságok rizikója, a, nélkül, hogy a 2°/o megfizetését a biztositókra visszahárítanák, veszteség nélkül szolgáltathatják be az országos tűzrendészeti alapba a törvényhozás által megállapítandó járulékot. A 25 millió korona díj két százalékát számítva, fél millió koronát tenne ki azon összeg, melylyel átlag óvenkint a biztosító társaságoknak a tűzrendészeti alapba fizetniök kellene, mely összeg úgy a hat országos tanfelügyelő 48.000 koronányi, mint a 65 vármegyei tűzfelügyelő 260.000 koronányi fizetését és úti átalányát bőven fedezné, sőt még tekintélyes összeg maradna vizszegény vidékeknek vízvezetékkel való ellátására és tűzoltó szerek beszerzésére. Valóban kár, hogy a biztosítási törvén}

7javaslat ankettjére sem a belügyminisztérium^