Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-610

(510. országos ülés 1900. november 18-áu, kedden. 397 vállvetett működéssel ez eddig nem sikerült, nem is fog sikerülni a vitának ebben a végső stádiumában sem. Mert egeszén más az, a mit Szilágyi Dezső képviselő úr mondott, — és helyesen mondta, — hogy örök emlékül is szol­gál, és egészen más. mikor a t. képviselő urak úgy nevezik, hogy van itt egy törvény s van itt egy pro memória. Bocsánatot kérek, ez még éleznek sem sikerűit: (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon )\ komoly diflérencziának el nem fogadom. (Élénk helyeslés a jobbo dalon.) Itt nin­csen pro memóriáról szó: itt egyszerűen egy törvényjavaslatról van szó, a melynek egy diszpozitiv bekezdése van, mely azt mondja : beczikkelyezzük a következő nyilatkozatot; nem pro memóriát, de nyilatkozatot. (Helyeslés a jobboldalon) Ennek elői^ebocsátása után én is arra kérem a t. házat, méltóztassék a szavazást úgy feltenni, a, mint az elnök úr óhajtotta s a mint Szilágyi. Dezső képviselő úr magya­rázta, hogy tudniillik először a törvényjavaslat tétetik fel s utána, feltétetnek a módosítások; de egyszerre és együtt. Elválasztani a nyilat­kozatot, külön szavazás tárgyává tenni nem lehet a házszabályok szerint, mert a házsza­bályok a szakaszonkénti szavazást rendelik. Itt pedig szakaszok nincsenek. Egyetlenegy szakasz van; beczikkelyeztetik a nyila tkozat, a, mint következik. Ezt tehát egymástól elválasztani már a házszabályok világos rendelkezése szerint sem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások: Szavazzunk!) Visontai Soma: T. ház! (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Szavazzunk!) Engedjék meg, hogy a kérdések feltevéséhez néhány szóval hozzá­szóljak. Az egész vita alatt nem igen vettem igénybe a t. túloldal türelmét, engedjék tehát meg, hogy a kérdés feltevéséhez szóljak hozzá. Szilágyi Dezső t. képviselőtársam óhajtja, hogy tudniillik a szöveg külön tétessék fel s a módosít­ványok is egész külön-külön, nem mint módosí­tott szöveg, hanem mint módosítván}'. Ez sze­rintem teljesen lehetetlen s ellenkezik is azzal az állásponttal, a melyet az igen tisztelt mi­niszterelnök úr az általános vitában elfoglalt. Hiszen ő az általános vitánál épen azzal érvelt •és azzal óhajtotta elfogadhatóvá tenni az ere­deti szöveget, az igazságügyi bizottság szöve­gét, hogy azt mondotta: Ha majd elérkezik a részletes vita, akkor ezen törvényjavaslat­nak a bevezetéséhez egy mődosítványt fogok benyújtani, a mely azonos az igazságügyi bizottság jelentósével. Ennélfogva azt hiszem, hogy leghelyesebben az igen tisztelt elnök úr kívánja a, kérdést feltenni, mikor először az igazságyi bizottság jelentésére, javaslatára és szövegére kívánja: a kérdést feltenni és a meny­nyiben ez el nem fogadtatnék, azon módosí­tások kapcsán teszi fel a szöveget, a mely módosítások benyújtattak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső: T. ház! Ez csak a fel­fogásoknak összezavarására vezethet! Polónyi Géza: Milyen czímen beszél: J Szilágyi Dezső: Szavaimat magyarázom. Az én felfogásom szerint, azt mondottam, itt nem három szöveg áll egymással szemben, a melyet sorba tesznek fel . . . Zmeskál Zoltán: Pedig így van! Szilágyi Dezső: Bocsánatot kérek, itt egy szöveg van. A kérdést x'igy kell feltenni, hogy mindenki igennel, vagy nemmel sza vazhasson. Már most ha az igazsá,gügyi bizottság szövege tétetik fel, a mint javasoltatik. azzal szemben nem áll külön szöveg, hanem azzal szemben csak módosítások állanak. Ilyenkor a szavazás mindenkor úgy szokott történni, hogy a módosí­tások felett külön döntenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József: Ezt mondja a házsza­bály! (Mozgás és zaj.) Szilágyi Dezső: Igenis, így szokott tör­ténni ; még pedig a sorrendre nézve azt tar­tom helyesnek, hogy a szövegnek ily fentar­tással szavazásra való feltevése után teendő fel a,zon módosítván}", a mely változtat is azon, nemcsak pótol, tudniillik a néppárt részéről benyújtott uiódosítvány. Ha a,zután az sem fogadtatott el, akkor, mert részben azonos a másik módosítással. — de csak rész­ben — felteendő azon pótlás, a melyet a minisz­terelnök úr javasol. (Helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István: T. képviselőház, ón is a kérdés feltevéséhez kérek szót. (IIálljuk! Halljuk!) Én azon nézeten vagyok, hogy leg­először is a törvényjavaslatnak szövege átalá­nosságban teendő fel a szavazásra, (Felkiáltá­sok jobb felől: Arra már szavaztunk.') illetőleg a­most tárgyalt szakasz: a második kérdés pedig úgy döntendő el, hogy a t. miniszterelnök úr módosítványa szembeállíttassók a mi módosít­ványunkkal, mert ha a t. miniszterelnök úr módosítványa elfogadtatik, önmagától elesik a mi módosítványunk. (Helyeslés jobbfelől) így ajánlanám a kérdés feltevését. (Mozgás és zaj a bed- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb­felől) Elnök: T. ház! Azt hiszem, a legegysze­rűbb módon esünk át ezen a kérdésen, hogyha a kérdést oly módon teszem fel, a mint az én kérdésemet Szilágyi Dezső képviselő úr mó­dosítani kívánta. (Helyeslés a jobboldalon.) Másod­szor pedig egymással szembe helyezve a, két módosítást, teszem fel a kérdést. (Helyeslés

Next

/
Thumbnails
Contents