Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-591

591. országos filé* 19(10. október 10-én, szerdán. 3] latban rejlő bizonytalanság igen sok kellemetlen­ségnek, visszásságnak és pernek lehet a forrássá, sőt a gazdatisztekre vonatkozólag sokszor végzetessé is válhatik. (Úgy van! balfélöl.) Igen fontosnak tartom, hogy töröltessék a szokásra való hivatkozás ott, a hol a gazdatiszti kom­pete ncziák miképeni elbírálásáról van szó. A birtokosnak ós a gazdatiszteknek kölcsönösen tudniok kell egymás iránt való kötelezettsége­iket ópúgy, mint jogaikat. Bizonytalanságnak utat hagyni a törvényjavaslatban nem szabad. Csakis az fogadható el irányadóul a törvény előtt, a mi a kölcsönös szerződésben ben foglal­tatik. Már pedig ha egyszer rendezni akarjuk a jogviszonyt a gazdatiszt és a birtokos között, akkor ne ékeljünk bele e javaslatba egy olyan szakaszt, a mely a jogviszonyt zavarosabbá teszi és perlekedésnek tárt kaput nyit. A másik hiányosság a mi szintén meg­jegyzésre érdemes, a büntetésekre vonatkozik. Teljes mértékben osztozom én is azon felfo­gásban, hogy sokszor jöhet a gazdatiszt a vélet­len által is olyan helyzetbe, a melyek őt állami fegyház, vagy más büntetés leülésére kényszerítik. Én ezt a szakaszt határozottan jobban kívánnám preczizirozni, mert igen sok­szor ártatlanul is elveszítheti így egy gazda­tiszt otthonát s majdnem ki van zárva esetleg még az is, hogy alkalmazást nyerhessen. Épigy határozottan megszívlelendőnek tar­tom azt, a mi a honosságra vonatkozik. (Helyeslés balfelöl.) ítészemről nem zárkózhatom el azon követelmény elől, hogy az a gazdatiszt, a ki Magyarországon évek hosszú során át szolgál és él, bizonyos évek eltelte után tartozzék honosság iránti kérelmét bemuíjtani. Ezt én nemcsak móltányosnak, de kötelezőnek tartom a magyar állameszme, a magyar mezőgazdaság és a gazdasági pályára menő magyar fiuk érde­kében is. (Helyeslés a baloldalon.) A mi azt illeti, hogy oklevél szerzése engedtessék meg az eddig azzal nem biroknak magánvizsgálat folytán, az elől, ha a külön­beni előképzettség megvan, részemről nem zárkóznám el, a menyiben ez jogos követel­mény, hogy ha valakinek az ambieziója kívánja és képzettsége is megvan hozzá, ne zárassék el előle az út, hanem gondoskodjék a törvény arról, hogy megszerezhessék bizonyos feltételek mellett az oklevelet. Ezt én méltányos dolog­nak tartom azon gazdatiszti kar érdekében, mely eddig is dicsérendőén megállta helyét s ezután is meg fogja állani. Ezeket votam bátor megjegyezni a tör­vényjavaslat általános vitájánál ós abban a reményben, hogy azok, melyeket itt megjegy­zésképen felhoztam, mint méltányos követelé­sek a részletes vitánál elfogadást nyernek, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Buzáth Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz S Kossuth Ferencz: T. ház! Csak egypár szót kívánok szólni, egyrészt azért, hogy töké­letesen magamóvá tegyem mindazt, a mit Rigó Ferencz t. barátom pártunk nevében el­mondott, mósrészt azért, mert szükségesnek vélem, hogy azt a főérvet, melyet ő előadott, határozati javaslat alakjában is a ház elé térjeszszem Ezek folytán vagyok bátor a követ­kező határozati javaslatot előterjeszteni. (Hall­juk! Halljuk! Olvassa.) »A magánbirtokosnál, illetőleg a 25. §. 3-ik bekezdésében érintett viszonyra nézve, -még pedig úgy a magyar honos-, mint idegen birtokosoknál, továbbá az állami ós a korona­birtokoknál a gazdatiszti állást betöltő egyé­neknek magyar honosnak kell lenniök, és a ki nem az. öt év alatt köteles a magyar honos­ságot megszerezni.^ (Helyeslés balfelöl.) Vagyok bátor még egy másik határozati javaslatot is beterjeszteni. Ezt igen röviden indokolom. Azt hiszem, hogy azok az érvek, melyeket már hallottunk Rigó Ferencztől és Major Ferencztől, közülünk sokakat meggyőz­tek arról, hogy a törvényjavaslatban csakugyan sok hiány van. (Úgy van! Úgy van! balfélöl.) Mindnyájan elismerjük, hogy a törvényjavaslat igen nagy hézagot pótol s csakugyan jó szán­dékkal van szerkesztve, de lehetetlen, hogy meg ne akadjunk bizonyos hibáiban ós már magában a magyarságban is, a melylyel ez a törvényjavaslat szerkesztve van. Erre nézve nem akarok hosszadalmas fej­tegetésekbe bocsátkozni, csak legyen szabad mindjárt az első szakaszt felolvasnom a ma­gyarsága szempontjából (olvassa) : »Gazdatiszt az, a ki másnak a gazda­ságában a gazdasági igazgatás, kezelés vagy ellenőrzés rendszerinti tennivalóinak fizetésért való ellátására legalább egy év tartamára szer­ződik«. (Derültség a szélső baloldalon.) Itt meg kell jegyeznem, hogy a gazda­tiszt néha terményekben is fizettetik^nem pedig csak pénzben, a fizetés szó pedig a magyar nyelv szerint a, pénzben való ellenszolgáltatás fogalmát foglalja magában. Itt tehát a díja­zás szót kellene a fizetés helyett használnunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Továbbá a. ma­gyarság szempontjából nagyon furcsának ta­lálom azt a kifejezést is, hogy valaki valamely »állást ellát« ; e helyett azt kellene mondani, hogy valamely foglalkozást teljesít. Mindezt csak példaként hoztam fel a, javaslat magyar­ságára vonatkozólag, de mindezek iga,zolják, hogy a törvényjavaslat magyarságán valóban javítani kellene, mert az még se válnék a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents