Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-591
591. országos ülés 1900. október 10-én, szerdán. 19 emelkednek. Mert habár a beruházási összeg félmillió koronával kisebb, mint a megelőző évben, a rendes kiadások és átmeneti kiadások együtt véve 2,036.000 koronával nagyobb öszszeget vesznek igénybe. A rendes kiadások emelkedését a következő főokokra lehet visszavezetni. A főiskolák, tehát a két egyetem és a műegyetem kiadásai 172.000 koronára emelkedtek, részint új tanszékek felállítása, az adjunktusi intézmény fejlődése, a kolozsvári egyetemi tanárok fizetésének rendezése és részint azon ok miatt, mert újabb koródák állíttattak fel s ezeknek dologi kiadásai szintén emelkedtek. A középiskolák, nevezetesen az állami gimnáziumok, reáliskolák és felső-leányiskolák szükséglete együttvéve 277.000 koronával emelkedik, a mit egyrészről azon körülmény idéz elő, hogy az igazgatók és tanárok az egyes fizetési osztályok között arányosabban fognak beosztatni, továbbá az év egy részére felvett költségek ma már az egész évre beállítandók a költségvetésbe és több iskolánál párhuzamos osztályok felállítása vált szükségessé. A felekezeti, törvényhatósági ós a többi középiskolák segélyezése czímón azon szerződések alapján, a melyeket a miniszter úr az illető iskolafentartókkal kötött, (Halljuk! Halljuk!) 139.000 koronával emelkedik a szükséglet. Legnagyobb azonban az emelkedés, t. ház, a népoktatásnál, hol ez alkalommal ismét egy millió koronával nagyobb összeget használunk fel, mint az előző évben, úgy, hogy ez alkalommal összesen 6,500.000 korona az, a mit egy évben népoktatási czólokra felhasználtunk. (Altalános, élénk helyeslés.) Legnagyobb az emelkedés az állami elemi iskoláknál, a hol 560.000 koronával nagyobb a szükséglet, mint a megelőző évben volt. Részint azért, mert a folyó évben felállított iskolák költségei az egész évre beállítandók, részint azért, mert a kultuszminiszter úr ismét kétszáz új állami népiskola felállítását tervezi. (Általános, élénk helyeslés.) A községi, felekezeti stb. népiskolák segélyezése, mely az 1893: XXVI. törvényczikken alapszik, 100.000 koronával nagyobb összeget igényel, mint a megelőző évben. A felső nép- és polgári iskolák szükséglete 130.000 koronával emelkedik, részint a tanszemélyeknek a fizetési osztályok között való arányosabb fölosztása, részint pedig az igazgatói pótlékok behozatala által. A szakiskoláknál, hová az iparostanulóiskolák, a felső kereskedelmi iskolák és a bábaképzők tartoznak, a szükséglet 95.000 koronára emelkedik. A múzeumok és műemlékek szükséglete 117.000 koronával nagyobb, mint az előző évben, mi részint az országos felügyelet és tanács költségeinek emelkedésére, részint a nemzeti múzeum tisztviselői fizetésének rendezésére vétetik igénybe. (Helyeslés.) A »Magyar Tudományos Akadémia« segélyezése 13.000 koronával emeltetett, a mi az Akadémia egy régi jogos igényének teljesítését jelenti. És végre az egyházak segélyezése 69.500 koronával nagyobb, mint az előző évben volt. A mi az igazságügyi tárczát illeti, t. ház, ennek kiadási végösszege, 1,000.000 koronával csekélyebb ugyan, mint a megelőző évben, de csak azért, mert a beruházások s átmeneti kiadások 1,500.000 koronával csökkentek, ellenben a rendes kiadások 500.000 koronával emelkednek. A beruházások csökkenésének okát úgy itt, mint a kultusz-tárczánál, később lesz szerencsém részletezni. A rendes kiadások az igazságügyi költségvetésben főleg a királyi törvényszékek és járásbíróságoknál emelkedtek, a hol a többlet 262.000 koronát tesz, a mi folyománya részben a megelőző évben volt létszámszaporításnak, részben azon körülménynek, hogy a t. miniszter úr több járásbíróságot kíván telekkönyvi hatáskörrel felruházni. (Élénk helyeslés.) Ennek következtében a telekkönyvi személyzet szaporíttatik és a telekkönyvvezetők az egyes fizetési osztáryokba méltáixyosabban osztatnak be. A büntetóspénzek országos alapja 167.000 koronával nagyobb összeget igényel, mint az előző évben, ez azonban egészen átfutó természetű kiadás, mert ugyanannyi bevétellel van ellensúlyozva. A királyi ügyészségek szükséglete 26.000 koronával emelkedik, mivel hat új ügyészi állás szervezése van kilátásba véve 14 alügyészi megszüntetésével szemben. Végre, a mi a honvédelmi tárczát illeti, t. képviselőház, ennek szükséglete főösszegében 1,175.008 koronával kisebb, mint a megelőző évben, mert, habár a rendes kiadások 204.000 koronával emelkedtek, az átmeneti kiadások és a beruházások csökkennek, azért, mert úgy a kaszárnyaépítósek befejezést nyervén,valamint a felszerelések első cziklusa is véget érvén, ez alkalommal ilyen kiadások nem fordulnak elő. Ha már most, t. ház, összevonom mindazokat, a miket a kiadásokról előadni szerencsém volt, (Halljuk!) kiderül, hogy a rendes kiadások emelkednek 12,760.523 koronával, a beruházások emelkednek 1,051.125 koronával, ellenben az átmeneti kiadások csökkennek 17,501.304 koronával, úgy, hogy végösszegük3*
