Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-600
182 600- wsz&gos ülés 1900. vese sem lett volna semmi egyéb, mint tisztán és kizárólag az ő hitvese, vagy gyermekeinek anyja. Ámde ha ő megtartotta ós jól tette, hogy megtartotta mindazon jogokat és előnyöket, a melyeknek ő a magyar korona jogán természetes várományosa, úgy, t. képviselőház, ennek következménye nem lehet más, mint az, hogy az ő felesége magvar királyné lesz (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) ós be kell, hogy töltse teljes egészében azt a szerepkört, a melyet neki a magyar törvények biztosítanak. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) És épen ezért, mert egész beszédem folyamán csakis arra fektettem a fősúlyt, hogy a Hausgesetz minket nem kötelez, épen azért én ma már Ferencz Ferdinánd feleségét a trónörökös feleségének tekintem ós ab ovo vissza kell utasítanom azon, a magyar közjog tételeivel homlokegyenest ellenkező törekvést, a mely őt nem leendő királynénak tekinti, hanem egyszerűen morganatikus hölgy gye alacsonyítja le. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Minő alapon történik ez a megaláztatás ? Azért, mert ezt a Hausgesetz így rendeli? Hát én felteszem a kérdést, hogy a magyar képviselőház termében minek va.n több súlya és minek van több ereje, a Habsburg-ház családi törvényének-e, vagy a szentesített magyar törvényeknek ? (Tetszés a szélső baloldalon.) A törvény' felette áll a Hausgesetznek, de tovább megyek, felette áll magának a kirátynak is, mert a szentesített törvényeket egyoldalúlag megváltoztatni a királynak sincsen jogában, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) ós épen ezért, támaszkodva alkotmányunk ezen ostromolhatatlan várára, bűnös könnyelműségnek tartanám segédkezet nyújtani oly törekvések támogatámelyek míg egyrészt törvéiweink erősségeibe vetett hitet is-megrendítik, másrészt oly lealázó helyzetet is teremtenek, a mely a mag^yar nemzet közismert lovagias érzületével semmiképen sem egyeztethető össze. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A mag}rar királyok évszázadokon át esküt tettek arra, hogy Isten törvényeinek engedelmeskednek, a katholika hitet megtartják, az országot és jogait megvédik, igazságot szolgáltatnak, törvényes házasságban élnek és azzal beérik. Mi értelme lett volna, az eskünek, ha nem az, hogy maga az ország is biztosítani akarta királynéjának jogait és biztosítani akarta egyáltalában, hogy királynéja legjmn. (Igaz! ügy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És mindehhez csak azt az egy föltételt tűzte, hogy királya törvényes házasságot kössön és azzal beérje. Egyenrangú házasságot oitóber 30-án, kedden. a magyar corpus juris nem ismert soha. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) így lettek királynéink a sok közül, hogy az Árpád-házbeli királyokat ne is említsem, a mikor tudvalevőleg még a Hausgesetz nemes intézményének hire-hamva sem volt, Károly Róbert első neje Mária tescheni grófnő, Erzsébet lengyel herczegnő ós aztán egy egyenrangú is, Beatrix VII. Henrik franczia császár leánya ; azután, Nagy Lajos házassága először Margit, Károly morva őrgróf leányával, másodszor Kotromanics István bosznya bán leányával, a hol tudvalevőleg még a pápai diszpenzácziót sem tudták bevárni bizonyos okokból; az első Luxenburg Zsigmond első felesége Mária' királyné Nagy Lajos leánya egyenrangú, ellenben második felesége Czilley Borbála nemcsak magyar királyné lesz, hanem 1405-ben Aachenben császári koronával római császárnévá is koronáztatik; Mátyás hitvesét Podjebrát Katalint említeni sem merem, hisz legnagyobb királyunk se egyenrangú házból született. A Habsburg ház királyai eddig tényleg mindig házi törvényei szerint házasodtak. A jelenlegi eset az első kivétel. És épen azért, mert történelmünkben számos példa volt arra, hogy nem vérbeli herczegnő ült a magyar trónon, semmi akadályt nem látok arra nézve, hogy Ferencz Ferdinánd hitvese, — ha ő király lesz, — ne lehessen a mi királynénk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És nekünk magyaroknak szükségünk is van arra, hogy királynénk legyen. A magyarnemzet vonzalommal ós hódoló ragaszkodással viselkedik az iránt, a kit királya azzal tisztelt meg, hogy hitvesévé tegye. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) Ha neki hitvese, úgy nekünk feltétlenül királynénk. (Igaz ! Ugy van a szélső baloldalon ) Ezt az érzést, ezt a köztudatot a magyar szivekből ki nem irthatja semmiféle eskü, se semmiféle királyi parancs. (Élénk helyeslés és taps a szélső baloldalon.) De hát mi lesz ő, ha nem magyar királynő ? Közjogi események határköveinél nem fogjuk talán sohasem látni nemes, tisztelt alakját? Akkor, a mikor történelmünk nagy embereit, fenkölt eseményeit ünnepeljük; akkor, a mikor minden becsületes mag}^ar szive kitágul, lelkesedése kiárad, csak ő fog hiányozni és ő lesz az az elkárhoztatott lény, a kihez nem hatolhat el a mi szeretetünk és ragaszkodásunk ereje ? (Tetszés a szélső baloldalon.) Fájt és vérzett a közelmúltban minden magyar szív, a mikor felséges uralkodónk oldala mellől a sirba taszította le a legjobb királynét eg3?- félőrült ember merénylete; (Igaz! Ügy van! a szélső bal-