Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-600

600. országos ülés 1900. október 30-án, kedden. jgg Az ilyen törvényeknek lehet fontossága azokban az örökös tartományokban, hol patrimoniális, vagyis családi jogból kifolyólag uralkodik a fejedelem. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De nálunk egy olyan szerződés alapján uralkodik, mely megváltoztatható ugyan az uralkodó s a nemzet kölcsönös megegyezésével, de inczidentaliter, egy nyilatkozattal, nem változtatható meg.(Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) A családi törvény, már vagy kilenczszer változott az utóbbi 375 év alatt. Ilyenek voltak például a következők: V. Károly és I. Ferdinánd közti örökösödési szerződós 1525-ből; V. Károly bullája 1530-ból; I. Ferninand végrendelete 1543-ból; I. Ferdinánd házszabályai — Hausordnung — 1554-ből; V. Ferdinánd végrendelete 1621-ből; Ennek kodicillusa 1635-bőlaz osztrák tartományok oszthatatlanságáról és a férfiág örökösödéséről az első szülöttsóg és az ági örökösödés elvei szerint. I. Lipót intervencziójával fiai Károly és József pactum mutue successionis 1703-ban. A pragmatica sanctio 1713-ban VI. Károly által kiadva, mely házi törvény a cseh és német örökös tartományok rendéi előtt kihirdettetett. 1839-ben legfelső meghág házitörvényeket összegyűjtötték, s ekkor V. Ferdinánd, később Ferencz József helyben hagyták. Azért soroltam fel a házi törvényeket, hogy bebizonyítsam azt, hogy hányszor változtak ; ós főkép azért, hogy ismételten rámutassak arra, hogy a legutolsó családi törvényt, illetőleg az 1839-ikit, mely most is érvén}d>en van, senki ebben az országban nem ismeri. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) És mégis a jövendőbeli magyar király nyilatkozatában e senki által nem ismert házi törvényt mondta ki magára nézve kötelezőnek. Ezt a példátlan tényt sem tekintette a kormány elégséges oknak arra, hogy az érvényben levő házi törvényeknek előterjesztését javasolja, illetőleg az ország nevében kérje és követelje. A legszervilisebb országgyűlések egyike 1722-ben szervilizmusa daczára sem akarta törvénybe iktatni az örökös tartományokban érvényes örökösödési rendre való hivatkozást, mielőtt az akkori családi törvényt nem ismerte volna; és e természetes követelésnek engedve, 1722. július 12. hiteles másolatban, az országgyűlés elé térj észté e családi törvényt Nagy István, az alnádor. TJgy látszik, hogy a mai .kor még szerviKÉFVH. NAPLÓ. 1896 1901. XXX. KÖTET. lisebb, mint az akkori volt, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert eszébe sem jutott a kormánynak a ház elé terjeszteni azt a családi törvényt, melyet magára nézve kötelezőnek ismert el a jövendőbeli magyar király. S itt felmerül előttem a kérdés, hogy pártom nevében követelj em-e ezen házi törvény előterjesztését? Első benyomásom az volt, hogy követeljem, mert hallatlan dolog, hogy beczikkelyeztessék egy nyilatkozat, melyben ismeretlen törvények ereje szentesíttetik a jövendőbeli magyar királyra nézve. De érett megfontolás után arra a határozatra jöttem, hogy nem követelem, mert vagy helyt adnának e követelésnek s akkor megtörténhetnék, hogy a többség, mely minden felülről jövő előterjesztést következetesen meg szokott szavazni, tudomásul venné az előterjesztett házi törvéjoyeket, akármi van bennök. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Yagy pedig nem adnának helyt pártom követelésének s ekkor be lenne bizonyítva s el lenne ismerve, hogy a többség nem is akarta látni azon tervéneket, melyek a jövendőbeli királyt kötni fogják, (úgy van! a szélső baloldalon.) Semmiesetre sem akarom megalkotni azt a preczedenst, hogy a házi törvénj^ek az országgyűlésen tudomásul vétessenek, és hogy így a nemzet láttamozzon olyan törvényeket, a melyeket nem saját maga hozott, hanem akármeryik jövendőbeli családfő kénye-kedve szerint hozhat és változtathat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Igaz, hogy így azt sem tudjuk, hogy mire kötelezte magát a jövendőbeli király? (Úgy van! a szélső baloldalon.) De épen ez képezi egyik súlyos okát annak, hogy a trónörökös nyilatkozata nem ezikkelyezhető be. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hallatlan lenne, ha e beczikkelyezéssel elismerné az ország, hogy nemcsak az ország alkotmányát ós törvényeit lesz köteles a jövendőbeli király megtartani, a mire a, koronázáskor meg kell esküdnie, hanem köteles lesz valami ismeretlen törvényeket is megtartani. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mit ér az ország alkotmánya, ha titkos törvények kötik uralkodóját? Mit ér a koronázási eskü, a melyre mindig óriási súlyt fektetett a nemzet, midőn olyan törvények megtartására már előre szavát adta a király, a melyek ismeretlen rendelkezéseket tartalmaznak, s esetleg olyanokat, melyek a magyar közjogba beleütköznek. (Tetszés a szélső baloldalon.) És mégis olyan a helyzet, és fájdalom, olyan a t. túloldal készsége elfogadni mindent, 22